30
nov
2021

NOVEMBERI ÁLLÁSFOGLALÁS – Kiállás az Ige igazsága mellett és szembenállás az egyházban is jelen lévő LMBTQ propagandával

November elején született meg az alábbi állásfoglalás, melynek elsősorban az a célja, hogy evangélikus egyházunk tanításbeli tisztaságának megőrzésére sarkalljon, ugyanakkor ezzel párhuzamosan más felekezetekben élő testvéreink számára is iránymutatásként szolgálhat. Az aktualitását az LMBTQ propaganda keresztyénségben is egyre súlyosabb károkat okozó támadásai adják. Meggyőződésem, hogy Isten igéje kőszálként megáll, ahogyan azt evangélikus himnuszunkban Luther Márton is megírta: „Az ige kőszálként megáll, Megszégyenül, ki bántja. Velünk az Úr táborba száll, Szentlelkét ránk bocsátja.” Éppen ezért, mi sem kívánunk más mentén eligazodni, csak az Istentől ihletett és a számunkra emberi eszközök által kijelentett Szentírás alapján. Nem áhítozunk népszerűségre, és nem politikai szekértáborokat vagy ideológiákat szolgálunk, hanem egyedül a mi Urunkat, úgy ahogyan azt ránk hagyta szent igéjében. Nem akarunk többet, de nem elégszünk meg kevesebbel sem. Ezért született meg ez az állásfoglalás, mert nem szeretnénk eltérni Isten igazságától. Hiszen mint akik már megízleltük a kegyelem ajándékát Jézus Krisztusban, mi mást tehetnénk, minthogy egyedül Ő benne, a testté lett Igében maradunk. Így ajánlom a novemberi állásfoglalásunkat mindenki számára, testvéri szeretettel! 

 

BEVEZETÉS

Szorongató időket élünk. A világban olyan gondolatok, ideológiák váltak általánossá, melyek korábban csak szórványosan, vagy zárt ajtók mögött hallatták hangjukat. Egyik oldalon a gender, LMBTQ+, férfi és női nemet megváltoztató műtétek, kezelések népszerűsítése, másik oldalon a házasságról, családról vallott értékek devalválódása, az abortuszok rendkívül magas száma vagy épp az eutanázia gyakorlata az útjelzői ennek a folyamatnak.

Akik az egyházban élünk és szolgálunk, látjuk, hogy a teremtésellenes gondolatok, törekvések az egyház ajtaján is dörömbölnek, vagy éppen az ajtót törik be. Sőt, Skandináviában, Németországban, de már a közeli Ausztriában és Szlovákiában be is törtek az evangélikus egyházakba, ennek hol békésebb, hol erőszakosabb következményeivel együtt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyházak folyamatosan hátrálnak és hajolnak meg ezen ideológiákat képviselő világi szervezetek elvárásai előtt.

A Magyarországi Evangélikus Egyházban nem kevesen gondoljuk, hogy közöttünk is jelen vannak ezek a krisztusi szeretetet és toleranciát félreértelmező irányzatok, de egyelőre – néhány érzékenyítő íráson, zárt internetes levelezőlistán és a világi médiában megfogalmazott megnyilvánulásokon kívül – nagyobb mértékben még nem kerültek felszínre. Tisztában vagyunk azzal is, hogy késésben vagyunk. Nem ma ütötte fel a fejét az ilyen gondolkodás, ráadásul ez nem is az egyetlen, hanem „csupán” egy – kétségkívül jelentős és súlyos – probléma, megannyi más égető kérdés mellett: következménye, egyfajta szimptómája annak a folyamatnak, amelyben a Krisztusról szóló – a bűnt nem relativizáló, hanem a bűnösnek Jézus által kegyelmet és bocsánatot hirdető – tanúságtétel elhalványult, reformátori örökségünk pedig egyre inkább kiüresedett. Mi, aláírók és az Állásfoglaláshoz csatlakozók fontosnak tartjuk a következőket megosztani az egyház nyilvánosságával:

 

BÁNJUK

Bűnbánattal valljuk és bánjuk, hogy

  • közömbösen, megfáradt nyugtalansággal, vagy tehetetlenül néztük a külföldi testvéregyházakban bekövetkezett, a Szentírástól idegen tanítások térhódítását és annak következményeit.
  • mindeddig nem, vagy erőtlenül szóltunk arról, hogy más egyházakhoz hasonlóan a mi egyházunk is veszélyeztetett a világi ideológiák hatásától.
  • mulasztottunk, amikor a homoszexualitással és más, a teremtés rendjétől eltérő életmódokkal kapcsolatos világi nézetek és gyakorlatok beszivárgását az egyházba ugyan láttuk, de nem utasítottuk el kellő határozottsággal.
  • szeretett egyházunk és egyházi vezetőink iránti felelősségünk imaéletünkben nem, vagy ritkán jelent meg, és az egyházon belüli megosztó „árkok” nem eléggé fájtak.

 

VISSZAUTASÍTJUK

Szeretettel, de visszautasítjuk azokat a kimondott, leírt, vagy csak sugalmazott, az egyházból és a világból felénk érkező, nekünk szóló kritikákat, hogy

  • a bűnnel együtt a bűnöst is elutasítjuk. Ez a vád nem igaz!
  • azzal zsaroljanak: „ha keresztyénnek vallod magad, akkor a szeretet parancsa és Jézus szeretettanítása alapján köteles vagy a homoszexualitást és más egyéb nemi irányultságokat egyformának és egyenrangúnak tekinteni a heteroszexualitással”.

 

HISSZÜK ÉS VALLJUK

Hisszük és valljuk, hogy

  • Isten a bűnt gyűlöli, de a bűnöst szereti, mert ő elítéli a bűnt, de a bűnös megmentésére szeretett Fiát adta.
  • a Bibliában a bűn fogalma nem relatív, amely a korokkal változik, hanem állandó, mert Istentől elszakított állapotunkat tükrözi.
  • a Szentírásban Isten világosan beszél a bűnről, az Ó- és Újszövetségben egyaránt. Az egyház nem igazodhat semmilyen más elváráshoz.
  • Isten férfivá és nővé teremtette az embert, hogy a házasságban ketten egy testté és egymás segítőtársaivá legyenek. Ez a teremtés rendje. Ezenkívül nincs más teremtésrend.
  • a férfi és női nemen kívül rendkívül csekély a genetikai eltéréssel élők száma, tehát ez sem lehet elegendő indok arra, hogy némelyek – szándékukat hamis szeretetruhába öltöztetve – a teremtés isteni szándékát felülírják.
  • a homoszexualitás, transzszexualitás stb. bűn, mert nem egyezik Isten rendjével.
  • Krisztus egyháza a törvény és evangélium hirdetése tekintetében felelősséggel tartozik minden ember felé.
  • Jézus szeretetével, azzal, hogy senkit nem utasított el, mindenki mellé odalépett, nem lehet „takarózni”. Urunk valóban irgalmas szeretettel közeledett a bűnösök felé, ugyanakkor minden esetben rámutatott bűneikre is (samáriai asszony, házasságtörő nő, Zákeus stb.), hirdette nekik a szabadulást, és adta a megoldást: Önmagát.
  • az egyház hajójában ülők jól teszik, ha a sokféle irányból érkező hullámokra nem mozgatják ide-oda a kormánylapátot, ám a pusztító viharra reagálni kell, megtartva az első pünkösdkor megszületett és az igével folyamatosan megújított egyház helyes irányát, mert különben a hajó zátonyra fut és elsüllyed.
  • az egyház vezetői az egyház népétől is bizalmat és felhatalmazást kaptak. Ezért az egyház népe joggal várja el az egyház vezetőinek a Szentírással összhangban lévő folyamatos megszólalását.

 

A következő linken lehet csatlakozni az aláírók táborához: http://www.novemberiallasfoglalas.hu/bemutatkozas/

1 válasz

  1. Maximálisan egyetértek! A küzdelmet minél hamarabb el KELL kezdeni, mert így nagyobb az esélye az ereedményességnek … és egyébként mire vár minden kerestény ember?
    Áldást és Békességet kívánva Rell Péter (református)

Hozzászólás írása