16
ápr
2021

Dr. Michael Kruger: Mi az a progresszív kereszténység?

Mi az a progresszív kereszténység? Dr. Michael Kruger a progresszív kereszténység néhány jellemzőjéről beszél, illetve arról, hogy ezek miként torzítják el az evangéliumot.

John Gresham Machen, a Westminster Teológiai Szeminárium bibliatudósa néhány éve írt egy azóta híressé vált könyvet, a címe: Kereszténység és liberalizmus. Ezt napjainkban újra kellene olvasnunk, mert most is aktuális az a téma, amivel foglalkozik.

A könyv megírása idejében a kereszténységen belül megjelent egy olyan irányzat, amely egy valósnak tűnő, alternatív változatot kínált arra, hogy miben kell hinnünk. Viszont amikor a fő tanítások mélyére nézel, kiderül, hogy ez egyáltalán nem kereszténység, hanem egy másfajta hit. Valójában Machen azért írta meg a könyvét, hogy óva intsen minket ezzel a hittel kapcsolatban.

Korunkban megint valami hasonló történik. Bár bizonyos értelemben rokon a két dolog, e mozgalom mostani neve nem liberális, hanem „progresszív” kereszténység.  Úgy árulja magát, mintha hiteles kereszténység lenne, és a felszínen az eszmerendszere is  hasonlít a kereszténységhez. Sokak számára úgy tűnhet, mintha a hitnek egy elfogadhatóbb, rokonszenvesebb, emészthetőbb változata lenne. De ismétlem, ha mélyebbre ásol, rájössz arra, hogy nagyon súlyos gond van vele, ugyanúgy, mint Machen korában.

Azt szokták kérdezni, hogy miről ismerhető fel a progresszív kereszténység, ha tényleg annyira hasonlít a valódira. Elmondom néhány jellemzőjét.


1. Leértékeli Krisztust

A progresszívokat többek között az fémjelzi, ahogy Jézusra tekintenek. Az ortodox nézet szerint Jézus Isten, Istennek a Fia, Aki méltó az imádatunkra, minden tiszteletre és arra, hogy Istenként magasztaljuk. A progresszív keresztények persze nem hisznek ebben. Szerintük Jézus inkább egy követendő erkölcsi példakép, nem pedig Istennek a Fia, Aki maga is Isten. Ő csak egy nagyobb testvér, aki felrajzolta azt az utat, amelyen járnunk kell. Persze ez részben igaz is, követnünk kell Jézus példáját, csakhogy a progresszívek szerint ez a lényeg. Jézus csak egy képe annak, hogy mivé válhatunk, mire lehetünk képesek, így lényegében Ő csak egy példakép nekünk. Tehát Krisztus „leminősítése” a progresszív kereszténység első jellegzetessége.


2. A progresszív kereszténység az üdvösség helyett a moralizmusra fókuszál

Az első tulajdonsághoz szorosan kapcsolódik a második jellemző, a morál hangsúlyozása. Szerintük a keresztény élet célja az, hogy jó ember legyél. Jézussal kapcsolatban fel sem merül, hogy imádni kellene, Ő csupán egy olyasvalaki, akit követnünk kell. Csak néhány szabályt kell betartanod. Legyél kedves a felebarátodhoz. Nem az üdvösség evangéliumát, hanem egy erkölcsi kódexet kapsz, ezzel pedig egy morális vallássá alacsonyítja a kereszténységet.


3. A progresszív kereszténység elbagatellizálja azt, hogy bukott lények vagyunk

Ha azt hiszed, hogy jó ember lehet belőled, akkor a bűnt bagatell dolognak látod. A progresszívek szerint az emberek nem is annyira bukottak, nem annyira rosszak, ott legbelül mindenki jó ember, tehát megvan arra a lehetőség, hogy még jobbak legyünk. A progresszív körökben a bűnt mint szót elbagatellizálják, és Istennek a bűn miatti haragja nem téma. Istent úgy mutatják be, mintha nem zavarná és nem sértené a bűn. Ezek a tanok fémjelzik a progresszív kereszténységet.

Ez az, ami igazán szomorú benne. Végső soron ez egyáltalán nem jó hír. Mert ha mindezeket összegyúrod, akkor annak, ami a végére kijön, semmi köze a kereszténységhez. Ha Jézus nem Isten, és az egészet a morál szintjére csökkented, ha a bűn és a bukás nem is igazán az, ami, akkor a kereszt nem vált meg téged, hanem csak egy jó ember jó példája. Hát ez nem valami jó hír. Ez az, ami igazán szomorú benne. Egyáltalán nem jó hír. Mert minden tőled függ. Ha viszont rajtunk múlik, akkor ez rossz hír. Persze az igazi evangélium az jó hír, mert Krisztus elvégezte az üdvösség munkáját.

 

A szerző: Dr. Michael J. Kruger (Ph.D., University of Edinburgh) az Észak-Karolina Államban, Charlotte városban lévő Reformált Teológiai Szeminárium elnöke és az „Újszövetség és a korai kereszténység” Samuel C. Patterson professzora.

8 Responses

  1. Bartus László

    Én még soha nem találkoztam olyan emberrel, aki ezt hirdette volna. Akik társadalmi értelemben liberálisak, a jogállamot támogatják, az egyházat és az államot nem keverik, a konkoly szaggatását nem az államtól várják, akik tiszteletben tartják embertársaik szabadságát és emberi jogait, egyáltalán nem ezt hirdetik Jézusról. Ez egy csúsztatás és hazugság.

    1. Márkus Tamás András

      Kedves László!

      Szerintem nem az. Vagy ha igen, az USA-beli evangéliumi keresztyének (és nem, nem a Pat Robertson és Kenneth Copeland-féle pünkösdi-karizmatikus vonalra gondolok) legnagyobb része csúsztat és hazudik.
      Ajánlom figyelmébe Albert Mohlernek, a Déli Baptista Teológiai Szeminárium elnökének ezt az írását (de számtalan más írást tudnék felmutatni, ahol mértékadó, intelligens evangéliumi vezetők felhívják a figyelmet tágabb értelemben a progresszív ideológia, szűkebb értelemben a progresszív teológia zsákutca jellegére): https://www.thepublicdiscourse.com/2021/03/74750/

      1. Bartus László

        Kedves András, ne haragudjon, ez propaganda. Életemben nem hallottam még, hogy egy hívő, aki nem kereszényfasiszta (vagyis nem várja az államtól, hogy kerestzény legyen és a kereszténységet képviselje vagy terjessze a liberális demokratikus jogállammal szemben), nem imádná Jézust, vagy elbagatellizálná, hogy bukott lények vagyunk, vagy nem értékelné a megváltást, Jézus Krisztus engesztelő áldozatának fontosságát vagy tökéletességét. Ez egy hazug propaganda, ami be akarja feketíteni azokat, akik úgy hívő keresztények, hogy közben nem támogatnak illiberális fasiszta rendszereket, és nem nevezik kereszténynek azokat, hanem még embertársaik szabadságát és emberi jogait is tiszteletben tartják, miközben az evangéliumot hirdetik és képviselik. Ez baromság, hazug propaganda, és hozhat nekem neveket, mert tudom, hogy egész iparág alakult ki a hazug propagandára, nehogy lemaradjanak a “parázna asszony” szerepről és még időben felférjenek a fenevadra, az illiberális keresztény államot képviselő Antikrisztusra. Attól ez még hazugság és tömény propaganda. Önök is ezt képviselik itt, de nincs szándékomban itt napokat vagy órákat eltölteni, csak akartam, hogy ne csak a belterjes hazug világukból halljanak valamit. Viszont erre az oldalra azért keveredtem, mert Papp Feri megosztotta az Ön egyik interjúját, amelyben a jóléti evangéliumot gyapálja, nagyon helyesen, csakhogy miközben majdnem teljes listát készít a világ legnagyobb csalóiról, tolvajairól, nem tesz említést ennek a hamis evangéliumnak a legnagyobb magyar képviselőjéről, Németh Sándorról. Ez nevetséges, hiszen Németh Sándor itt van az orra előtt, és a magyar embereket leginkább ő fenyegeti, és a többi magyar evangelikál karizmatikus gyülekezetnek is ő ad rossz mintát. Mindenkiről beszél, csak róla hallgat. Nyilván nem mer és nem akar konfrontálni vele, de ez korrupt magatartás, ez nem krisztusi jellem, ez csalás. Nemcsak akkor és azzal hazudunk, amikor nem az igazat mondjuk, hanem akkor is, amikor elhallgatunk valamit. Jézus ezt nem tette. Mindenkit kiosztott, mindenki bűnét sorra vette, most ajánlom a sajátját is elemezgesse egy kicsit, hogy haszonlesésből személyválogató. Ne haragudjon, hogy ilyen egyenesen teszem fel a kérdést, hogy Németh Sándor vajon miért maradt ki, dehát éppen a sunyi mellébeszéles ellen emelem fel a szavam, illendő, hogy magam kerüljem azt. Írtam oda is egy bejegyzést erről. Kíváncian várom, Németh Sándor miért maradt ki a felsorolásból a milliárdjaival, a kastélyával, a luxusnyaralóival, a gyerekei kacsalábon forgó házaival és az ellopott ATV-vel. Ha azt fogja mondani, hogy rá nem igaz a nem bibliai gazdagság, akkor jól mulatok rajta, ami pedig a vetés és aratás hamis tanítását illeti, azt hallgattam Németh Sándortól nyolc éven át, többet tudok róla, mint Ön, én még gyakoroltam is ezt a hamis piramisjátékot.

        1. Márkus Tamás András

          Kedves László!

          Az a baj, hogy szerintem Ön egy rendkívül rossz élményhalmaz szűrőjén keresztül szemléli a globális evangéliumi világot, főleg az angolszász, azon belül is az USA-beli evangelikalizmust. Az oldalon több olyan tisztázó írás is van, ami a történetét, irányzatait veszi górcső alá. Nem akarom elvitatni a személyes megtapasztalásait, de hiba így összemosni ennek a mozgalomnak az egyes frakcióit. Dr. Michael Kruger (akinek a kijelentéseit “propagandának” tekinti) az Újszövetség Samuel C. Patterson professzora a Charlotte-beli neves Református Teológiai Szemináriumon. Teológiai kijelentést tesz, az ikonikus könyv pl., amit említ, a “Keresztyénség és liberalizmus” John Gresham Machentől 1923-ban jelent meg, a liberális teológiára válaszul. Ez teológiatörténet. Most belemehetnék abba, hogy milyen alapdoktrínákat kezdtek feszegetni, és miért voltak egyházszakadások akkoriban emiatt (ti. tagadták a Biblia tévedhetetlenségét, Krisztus szűztől születését, Krisztus engesztelő halálát, testi feltámadását és csodáit). Ez tisztán teológiai ügy volt, ekkor még a mai értelemben vett progresszív eszmékről szó sem lehetett. Kruger a mai progresszív teológiát ebből a liberális teológiából eredezteti, de meg is különbözteti a kettőt. Ha egy progresszív teológiai oldalt szeretne látni, már hazánkban is találhat ilyeneket. Ezeken az oldalakon 100 cikkből körülbelül 80 azzal foglalkozik, hogy miért kell egyházi szinten, keresztyén liturgia keretében melegpárokat esketni, és hogy milyen “kirekesztők”, “gyűlölködők”, és persze “fundamentalisták” a hagyományos, biblikus szexuáletikához ragaszkodó egyháztestek, amelyek bűnnek tartanak minden más formációt a monogám hetero házasságon kívül. Kizárt, hogy nem érzékeli ezt a típusú nyomulást. Ezt csak azért mondom, mert amit a mi oldalunkon lát, az teológia és/vagy etika. Ha a politika szóba jön (pl. James Dobsontól került ki egy cikk anno, amikor az Amerikai Legfelsőbb Bíróság a melegházasság kapcsán döntött), akkor maximum csak olyan értelemben, mint ami ebből a teológiai, vagy etikai látásból fakad. A pártpolitikát, főleg a magyar pártpolitikát erről teljesen le kell választani. Tudtommal nincs olyan protestáns népegyházi (vagy történelmi egyházi), vagy kisegyaházi frakció, ami ne ragaszkodna hitvallásosan a hagyományos családmodellhez, és ezek közül több egyszerűen apolitikus. A kisegyházi frakciók közül több kifejezetten az evangéliumi vonalhoz tartózónak vallja magát. Kár lenne tehát az evangéliumi világnak (amiknek egyes tagjai a teológiai és etikai alapvetések tekintetében ugyanazt vallják) ezt a sokszínűségét belepasszírozni egy felcímkézett dobozba. A prosperitás teológiáról, úgy tűnik, ugyanazt gondoljuk, de kérem értse meg, hogy ennél a jelenségnél semmivel sem jobb, ami a skandináv lutheránus népegyházakban történik, vagy éppen az EKD-ben (Evangelische Kirche Deutschland) doktrinális és etikai téren (ez a progresszív teológia következménye).

          Úgy érzékelem, hogy erről tovább vitatkozhatunk, de süketek párbeszéde lesz, mivel Ön alapvetően aktuális pártpolitikai, és a személyes sérelmek szűrőjén keresztül közelít ehhez a kérdéshez, én meg elsősorban teológiai, teológiatörténeti szempontból. Ide hozni az illiberalizmust, meg a fasiszta rendszereket nem szerencsés. Ha behozza, azzal erőszakkal olyan dobozba akar minket belenyomni, amibe nem tartozik itt senki. Sőt, némileg személyeskedésnek érzem. De én Önt személyesen nem ismerem, Ön sem engem. Kérem előlegezzen meg annyi bizalmat, hogy elhiszi, vagy legalább megfontolja, amit mondok. Nyilván nagyvonalakban tisztában vagyok az Ön és a Hit Gyülekezete közötti konfliktussal, a könyvével, illetve azzal kapcsolatos történésekkel, de az, hogy emberileg leír, mert én a konkrét 2018-as interjúban nem kezdtem el ecsetelni Németh Sándor “ügyeit”, az furcsa. Ezernyi ügy van, amit nem említek, de nem azért, mert “félek”, meg “tartok” bizonyos emberektől. Egyébként arra próbálok ügyelni lelkészként, hogy tanításokat minősítsek, eszméket, és ne embereket. Ez más teológiai konfliktusok, pengeváltások esetében is így volt. Pl. az Ön által prezentált érvelés számomra több helyen is elfogadhatatlan, hibás és túlzó, de ettől Önt, mint embert nem kezdem itt minősíteni, mert attól még, mert téved, még lehet, hogy odaadó családapa, megbízható barát vagy munkaerő stb.

  2. Bartus László

    Kedves Márkus Tamás András, ha egy őszinte és kedves választ kaptam volna Öntől, nehéz helyzetbe hozott volna, mert kész lettem volna arra, hogy rendkívül kedves és barátságos levélben válaszoljak Önnek, a köztünk levő áthidalhatatlan elvi ellentétek ellenére. Értékeltem volna ezt az emberi gesztust, és fontosabbnak tartottam volna, mint a köztünk levő teoretikus és mély emberi ellentéteket. Szerencsére, nem volt képes erre, ezért őszintén és nyíltan elmondhatom azt, amit gondolok, mert az Ön képmutatása, sunyi sértegetése feljogosít engem erre, hogy mindenféle hamis képmutatás nélkül elmondjam Önnek a véleményemet. Ha nem értené, miről beszélek, csak utalok arra, hogy miközben képmutató módon arról beszél, hogy Ön nem személyeskedik, olyan embernek állít be, akit nem mélyebb megfontolások, hanem sérelmek vezetnek. Sunyi módon sérteget. Ezért boldog vagyok, hogy köntörfalazás nélkül elmondhatom Önnek a végtelenül lesújtó véleményemet. Nem szükséges Önnek válaszolnia erre a hozzászólásomra, nem is kívánom zavarni az Önök belterjes homokozóját, ahol minden bizonnyal eretnekségnek minősül minden más gondolat, vélemény, ami nem illik ebbe a szűk gondolatvilágba. Ami a konkrétumokat illeti, engem nem érdekelnek a teológiai történelmi hivatkozásai,mert semmi közük ahhoz, amiről beszélünk. Németh Sándor ezt nagyon helyesen közönséges intellektuális varázslásnak minősítené, annak is egy igen gyenge formájának. És igaza lenne. Ezzel szemben emlékeztetném Önt arra, hogy az Önök egyházának a közelmúltban lett vezetője az orbáni illiberális keresztényfasiszta állam volt emberminisztere, akit a politika, az állam helyezett az Önök egyháza fölé. Ezért Önnek semmi alapja nincs arra, hogy elutasítsa az illiberális állammal való összefonódás vádját. Felettébb érdekes, hogy Ön ennek az egyháznak a tagjaként, lelkészeként csak elhárítja az egyhás és az állam keresztényfasiszta összefonódására vonatkozó megjegyzésemet. Aki ezek után még ennek az egyháznak a tagja, az ne beszéljen soha többé az evangéliumról, ne tanítson senkit, mert ez olyan, mintha Jézus Heródessel fogott volna össze. Önök elveszítették a minimális erkölcsi alapjukat is, hogy ez a református egyház és annak lelkészei bárkit is az evangéliumra oktassanak. Ami pedig a konkrét esetet illeti, az 1923-as idézetről elmulaszották (természetesen nem véletlenül) elmondani, hogy annak semmi köze nem lehet a mai “progresszívnek” gyalázott keresztények teológiájához, mert az 1923-ban volt és nem 2021-ben. Önök örömmel adták közre, mert belevág a gyűlölködő propagandájukba, és ez egy csúsztatás, aminek semmi köze se a kereszténységhez, se a Bibliához, se az evangéliumhoz. Ön a nem keresztényfasiszta hívőket, akik Pál apostollal összhangban az egyházon kívüli emberektől nem kérik számon az állam erejével a bibliai erkölcsöt, jelenlegi rögeszméjük szerint a család, a férfi apa, a nő anya, a gyerek mégis buzi koordinátarendszerben helyezte el, mint a kereszténység legfontosabb kérdését. Jegyezze meg jól, lelkész úr, Önöknek semmi közük nincs az egyházon kívüli emberek erkölcseihez. Primitv gyűlölködés, amit folytatnak, és bibliaellenes is. Jézus nem ezel bízta meg az egyházat, hogy kipécézzenek egyes bűnöket, bűnösöket és azokat mocskolják. Önöknek más bűneik vannak, de azok semmivel nem jobbak. Nem ez az egyház dolga. Bibliaellenes a világi embereken számonkérni a bibliai normákat. Önök ekörül forognak, eltévesztve az evangélium üzenetét. Teljesen mindegy, hogy Önök, kedves keresztényfasiszták, ma a melegeket gyalázzák, mert korábban ugyanezt tették a feketékkel, a zsidókkal, a nőkkel. Gyűlölködés, amit folytatnak, megtévesztés és hazugság. Köveket ragadnak, és ma éppen ezeket kövezik meg, korábban másokat. Mindezt elég jó haszonnal, mert egyházaik ebből élnek. A liberális jogállamok gyalázatos támadásával, amihez sok hazug propagandát vesznek igénybe, az emberiséget gyalázatos fasiszták, Donald Trumpok, Orbán Viktorok, Vlagyimir Putyinok kezébe döntik. Képmutató hazugságaiknak nincs szebb példája, mint a konkrét eset, amikor Ön előadja a jóléti evangélium kritikáját, melynek során egyenként elemzi az ismert evangelikál karizmatikus pásztorokat, de mindezek közül egyetlen embert felejt ki, aki itt van az orra előtt, aki szóról szóra azt tanítja, amit Ön eretnekségnek nevez, aki krőzusi gazdagságra tett szert, és már 2018-ban is multimilliárdos volt, de Ön nem ejti ki a nevét. Nevetséges hazugság, hogy Ön csak a jelenségről beszélt, mert majdnem teljes listát készített ezekről a sarlatánokról. De Németh Sándort, aki Magyarországon ennek a legnagyobb képviselője, nem nevezi meg. Ne nézzen hülyének mindenkit, lelkész úr, Ön azért nem nevezi meg Németh Sándort, mert “taktikai” megfontolásai vannak. Ebben a csoportban vannak hitesek, és Ön nem akar frontot nyitni sem velük, sem Németh Sándorral. Mert korrupt és hazug. Ezért elhallgatja az ő nevét. Ön egy korrupt ember. Hazudik. Isten látja ezt. Ez nem egy krisztusi természet. Ez sunyiság, képmutatás, álnokság. Ön az interjújában kioszt mindenkit, hogy ki a parázna, ki a házasságtörő, ki ez, ki az, mindenkire ráhúzza a jó református vízeslepedőt, csak egyetlen tökéletes ember marad a végén: Ön. De engedje meg kedves farizeus lelkész úr, hogy az Ön tökéletességénis találjak egy apró rést: a korruptságot, a haszonlesésből való személyválogatást, a képmutatást, a hazugságot. Amit itt nekem megismételt. Méghogy Ön csak elviekről beszél? Bárki elolvashatja az interjúját, és láthatja, hogy Ön hazudik. Nemcsak elvekről beszél, hanem emberekről. Ízekre szed mindenkit, csak Németh Sándort kerülgeti. Éppen ilyen hazug, hamis az egész illiberális, fasiszta, gyűlölködő mozgalmuk. Nincsenek identitás problémáim, a legkevésbé sem zavar, hogy Ön és társai mit gondolnak rólam. Azt képzelje el, hogy én mit gondolok Önökről. Örülök, hogy találkozott valakivel, aki képmutatás és mismásolás nélkül tartott egy tükröt: tessék szíves belenézni. S ha nem haragszik ezennel távozom erről a helyről, amit fertőnek, egy farizeus, képmutató, illiberális keresztényfasiszta fészeknek tartok, a nagy képmutatással együtt, hogy “mi csak teologizálunk”. Hazudik. Propagandát folytatnak, gyűlölködő propagandát. Balog páterrel a fejük fölött. Lárifári. Önök készen állnak az Antikrisztus fogadására és üdvözlésére, aki ezeket fogja hirdetni, mint Önök. Ne fárassza magát újabb farizeus levél írásával, mert úgysem olvasom el, nem érdekel. Ugye, nem haragszik, hogy őszinte, nyílt és egyenes voltam? Köszönje meg, remélem javára válik. Ha őszinte ember lenne elszégyellné magát. De ne fáradjon, nem az.

    1. Márkus Tamás András

      Kedves László!

      Köszönjük, hogy megtisztelt minket a figyelmével.

      Isten áldja!

Hozzászólás