11
ápr
2017

A bibliai alkalmazásról szóló Chicagói Nyilatkozat (a III. Chicagói Nyilatkozat)

Ez a nyilatkozat a harmadik és egyben utolsó a három gyűlés közül, amit a Bibliai Tévedhetetlenség Nemzetközi Tanácsa (International Council on Biblical Inerrancy = ICBC) támogatott.

Az első gyűlés (1978. október 26-28.) munkája során készült el a bibliai tévedhetetlenségről szóló chicagói nyilatkozat.

A második gyűlés (1982. november 10-13.) eredményezte a bibliai hermeneutikáról szóló chicagói nyilatkozatot.

Ez utóbbi konferencia, a harmadik gyűlés (1986. december 10-13.) vázolta fel a bibliai alkalmazásról szóló chicagói nyilatkozatot. Az ICBC-re bízott tudományos munka ezzel a nyilatkozattal a végéhez ért. Az oly sok evangelikál vezető tudós által elfogadott bibliai tévedhetetlenség tantételét megfogalmaztuk, értelmeztük és alkalmaztuk:

I. Cikkely: Az élő Isten

  • Megvalljuk, hogy egy igaz és élő Isten van, aki teremtője és fenntartója mindennek.
  • Megvalljuk, hogy ez az Isten tévedhetetlen igéjében az Ő önkijelentése által ismerhető meg.
  • Megvalljuk, hogy ez az egyetlen Isten örökkévaló három személyben létezik, mint Atya, Fiú, Szentlélek, akik közül mindegyik teljesen isten.
  • Megvalljuk, hogy ez az élő, cselekvő, megszólaló Isten az Ő Fián, Jézus Krisztuson keresztül belépett a történelembe, hogy az embereket üdvözítse.
  • Megvalljuk, hogy Isten kijelentett természete és akarata minden moralitás fundamentuma.
  • Elutasítjuk, hogy a Szentírás emberi nyelve ne lenne alkalmas arra, hogy közölje, kicsoda Isten és milyen Ő.
  • Elutasítjuk, hogy a Szentháromság hitelve ellentmondásos volna, vagy hogy elfogadhatatlan ontológiai alapjai lennének.
  • Elutasítjuk, hogy az Istenről való felfogásunkat ahhoz a modern gondolkozáshoz kellene igazítanunk, amelyben a bűn és a megváltás fogalmának nincs többé helye.

II. Cikkely: A Szabadító és az Ő munkája

  • Megvalljuk, hogy Jézus Krisztus valódi Isten, az Atya által örökkévalóan nemzett, és ugyanúgy valódi ember, aki a Szentlélektől fogant és a szűz Máriától született.
  • Megvalljuk, hogy a Jézus Krisztus személyében található elválaszthatatlan egység az Ő teljes istensége és teljes embersége között lényeges a megváltó munkájára nézve.
  • Megvalljuk, hogy Jézus Krisztus az Ő helyettes szenvedése, helyettesítő halála és feltámadása által a világ egyedüli szabadítója és megváltója.
  • Megvalljuk, hogy egyedül a Jézus Krisztusban való hit által van üdvösségünk.
  • Megvalljuk, hogy Jézus Krisztus, ahogyan az Írás kijelentette, az istenfélő élet legtökéletesebb példája, amely élet benne és általa a miénk.
  • Elutasítjuk, hogy a Szentírás az üdvösségre vonatkozóban bármilyen más kijelentést felkínálna azon az egy úton kívül, amelynek alapja a megfeszített és feltámadt Krisztus szabadító munkája.
  • Elutasítjuk, hogy azok, akik Krisztus nélkül halnak meg, elnyernék az üdvösséget az elkövetkezendő életben.
  • Elutasítjuk, hogy azok, akik képesek racionális döntéshozatalra, anélkül nyerhetnék el a szabadításukat, hogy személyes hitüket a bibliai Krisztusba vetnék.
  • Elutasítjuk, hogy igazolható volna az Írás alapján az a Jézus-ábrázolás, amely az istenségére és a helyettes áldozatára való utalás nélkül személyében pusztán csak erkölcsi példaképet lát.
  • Elutasítjuk, hogy Isten igazságosságának és szeretetének helyes értelmezése igazolná az azzal kapcsolatos reménységet, hogy végül mindenki üdvözülni fog.

III. Cikkely: a Szentlélek személye és munkája

  • Megvalljuk, hogy a Szentlélek a háromegy istenség harmadik személye, és munkája nélkülözhetetlen a bűnösök megváltásában.
  • Megvalljuk, hogy az Isten igaz és üdvözítő ismerete Isten Lelke által adatik, ha a kanonikus írásokat, amelyeknek elsődleges szerzője Ő maga, hitelesíti, igazolja és megvilágítja számunkra.
  • Megvalljuk, hogy Isten népét a Szentlélek vezeti, bölcsességgel ajándékozván meg, hogy a Szentírást a modern kérdésfelvetésekre és a mindennapi életre is alkalmazni tudja.
  • Megvalljuk, hogy az egyháznak az istenimádatban és közösségben rejlő elevensége, a hit megvallásában megnyilvánuló hűsége, a tanúságtételben való eredményessége és a misszió terén megmutatkozó ereje közvetlenül a Szentlélek erejétől függ.
  • Elutasítjuk, hogy bármiféle nézet, amely az egy Isten lényegi háromszemélyűségét megkérdőjelezi, összeegyeztethető lenne az evangéliummal.
  • Elutasítjuk, hogy bárki szívből Úrnak vallhatná Jézus Krisztust a Szentlélek munkája nélkül.
  • Elutasítjuk, hogy a Szentlélek az apostoli korszaktól mostanáig (vagy most), az egyháznak új normatív kijelentést adott volna.
  • Elutasítjuk, hogy ébredésnek lehetne nevezni bármiféle olyan mozgalmat az egyházban, amely nélkülözi Isten ítéletének és Krisztusban való kegyelmének mély megértését.

IV. Cikkely: Az egyház és annak missziója

  • Megvalljuk, hogy a Biblia kanonikus tekintélyét annak Szentlélek általi ihletése / inspirációja adja, és hogy az egyház – egykori és mostani -szerepe ezt felismerni és megvallani.
  • Megvalljuk, hogy az Úr Jézus Krisztus az Ő egyházát a földön igéje és Lelke által alapította és kormányozza.
  • Megvalljuk, hogy az egyház csak annyiban tekinthető „apostoli” egyháznak, amennyiben elfogadja az apostolok Szentírásban rögzített tanítását, ha erre a tanításra épül, és ha folytatja az apostoli evangélium hirdetését.
  • Megvalljuk, hogy a helyi gyülekezetek lényegi jellemzője Isten igéjének hirdetése, annak hűséges megvallása, továbbá a keresztségnek és az úrvacsorának felelősségteljes kiszolgálása.
  • Megvalljuk, hogy a gyülekezetek mind az egyházfegyelem, mind a tanítás tekintetében Krisztus igéjének vannak alárendelve.
  • Megvalljuk, hogy a keresztyének, azon túl, hogy részt vesznek egy helyi gyülekezet életében, , gyülekezetektől független, különleges szolgálati tevékenységet folytató keresztyén szervezetek munkájába is bekapcsolódhatnak.
  • Megvalljuk, hogy Krisztus arra hívja egyházát, hogy világban való népeként az Ő imádatán, a növekedésen és a tanúságtételen keresztül szolgálja az Urát.
  • Megvalljuk, hogy Krisztus az egész világba kiküldte az Ő egyházát, azért hogy a bűnös embert hitre, megtérésre és igaz életre hívja.
  • Megvalljuk, hogy a Szentírás világossága és egységes volta arra bátorít minket, hogy a keresztyének közötti tanításbeli különbségeket feloldjuk, és így Krisztus egyházának egységét megjelenítsük.
  • Elutasítjuk, hogy az egyház ruházná fel a Szentírást kanonikus tekintéllyel.
  • Elutasítjuk, hogy az egyház emberek akaratára, vagy hagyományára épülne.
  • Elutasítjuk, hogy az egyház megköthetné az emberek lelkiismeretét Isten igéjétől függetlenül.
  • Elutasítjuk, hogy az egyház szabaddá tehetné magát Isten írott igéjének tekintélyétől, és így jogosan gyakorolhatná tovább Krisztus nevében az egyházfegyelmet.
  • Elutasítjuk, hogy az egyház alkalmazkodhatna egy adott kultúra elvárásaihoz, ha ezek az elvárások a bibliai kijelentéssel szemben állnak, vagy ha ezek korlátozzák a hívők lelkiismeretének szabadságát.
  • Elutasítjuk, hogy eltérő kulturális helyzetek a férfi és a nő egyenértékűségének bibliai elvét, vagy az egyházban betöltött szerepükre vonatkozó bibliai követelményeket érvényteleníthetnék.

V. Cikkely: Az emberi élet szentsége

  • Megvalljuk, hogy a teremtő Isten minden emberi élet szuverén ura és az emberiség felelős Isten előtt annak megtartásában és megőrzésében.
  • Megvalljuk, hogy az emberi élet szentsége az emberiségnek Isten képére és hasonlatosságára történő teremtésén alapul.
  • Megvalljuk, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik és egészen a biológiai halálig folytatódik; ennélfogva az abortusz (hacsak nem veszélyezteti közvetlen módon a meg nem szakított terhesség az anya életét), a csecsemőgyilkosság, az öngyilkosság és az eutanázia az emberölés különböző formái.
  • Megvalljuk, hogy a szociális igazságosság büntetőjogi nézete összeegyeztethető az emberi élet szentségével.
  • Megvalljuk, hogy az étel és a víz azon célból történő megvonása / visszatartása, hogy a halált előidézzék, vagy azt felgyorsítsák, nem más, mint az emberi élet szentségének megsértése.
  • Megvalljuk, hogy a folyamatosan fejlődő orvosi technológia miatt, amely által az élet és halál mezsgyéje egyre inkább elmosódik, lényeges minden határesetet a legnagyobb körültekintéssel kezelni, azért hogy az emberi élet szentségét megőrizzük.
  • Elutasítjuk, hogy az emberi élet minősége prioritást élvezne az emberi élet szentségével szemben.
  • Elutasítjuk, hogy a születés előtti élet szentsége megkérdőjelezné azon orvosi beavatkozások jogosságát, amelyek szükségesek az állapotos anya életének megőrzéséhez.
  • Elutasítjuk, hogy az önvédelem esetében elkövetett ölés, az állam által végrehajtott halálbüntetés, vagy az igazságos háború szükségszerűen az emberi élet szentségének megsértését jelentené.
  • Elutasítjuk, hogy azok, akik tagadják az erkölcsi törvény isteni eredetét, mentesülnének azon etikai és szociális kötelezettségek alól, melyek szerint az ártatlan életet óvni és védeni kell.
  • Elutasítjuk, hogy a halál megengedése az élet meghosszabbítására irányuló orvosi beavatkozás nélkül mindig az élet szentségének megsértését jelentené.

VI. Cikkely: Házasság és család

  • Megvalljuk, hogy a házasság célja Isten magasztalása / dicsőítése és országának /királyságának kiterjesztése a földön egy olyan intézmény által, amely szavatolja a tisztaságot, a közösséget, az utódlást és a gyermekek keresztyén nevelését.
  • Megvalljuk, hogy mivel a házasság Isten védnöksége alatt álló szent szövetségként egy testben egyesíti a férfit és nőt, az egyháznak és az államnak meg kell követelnie a hűséget Isten szándéka szerint, hogy a házasság tartós szövetség legyen.
  • Megvalljuk, hogy az Istentől elrendelt házasság rendje szerint a férfi, mint fő (fej) az asszonynak szolgáló-vezetője, az asszony pedig, mint segítő és alázatos társ, férjének teljes értékű partnere.
  • Megvalljuk, hogy a gyermekek szeretetteljes gondozása és nevelése a szülők Istentől rendelt kötelessége, illetve a gyermekek Istentől rendelt kötelessége a szüleik iránti engedelmesség.
  • Megvalljuk, hogy az egyház felelőssége támogatni a családot.
  • Megvalljuk, hogy a szülők tisztelete minden ember számára élethosszig tartó kötelesség, és ez magában foglalja az idősekről való gondoskodás felelősségét is.
  • Megvalljuk, hogy a családnak számos olyan szolgálatot kell teljesítenie, amelyet jelenleg általánosan az állam vállal magára.
  • Elutasítjuk, hogy az élvezet és az önmegvalósítás volna a házasság alapja, és hogy a nehézségek igazolhatnák a házassági szövetség felbontását.
  • Elutasítjuk, hogy a házasság bibliai ideálja teljesülhetne akár párok törvény szerinti házassági szövetségen kívüli, vagy pedig azonos nemű párok és csoportok bármilyen formában való együttélése által.
  • Elutasítjuk, hogy az államnak joga volna olyan, a házassággal és a családdal kapcsolatos nézeteket legitimálni, amelyek szemben állnak a bibliai mércével.
  • Elutasítjuk, hogy a változó szociális körülmények a házasság és a család Isten által elrendelt szerepét és célját valaha is idejétmúlttá vagy érvénytelenné tehetik.
  • Elutasítjuk, hogy az államnak joga volna a Biblia által kijelölt szülői felelősséget magához ragadni.

VII. Cikkely: Válás és újraházasodás

  • Megvalljuk, hogy Ádám és Éva házassága, mint élethosszig tartó, monogám kapcsolat, az egész emberiség számára példa a házasságra vonatkozóan.
  • Megvalljuk, hogy Isten a férjet és a feleséget minden, szövetségként megköttetett és beteljesedett házasságban egyesíti, és mindenkit felelősségre von, aki e szövetséget megtöri.
  • Megvalljuk, hogy mivel a házassági szövetség lényege a szövetségi partner irányában tanúsított élethosszig tartó elkötelezettség, a házassági problémák kezelése céljának a partnerek egymással való megbékítésének és a házasság helyreállításának kell lennie.
  • Megvalljuk, hogy Isten gyűlöli a válást, akármilyen okból is történjen az.
  • Megvalljuk, hogy bár Isten gyűlöli a válást, mégis, egy bűnös világban az elkülönülés néha tanácsos és a válás néha elkerülhetetlen.
  • Megvalljuk, hogy Isten a bűnbánó vétkezőnek megbocsát, így azoknak is, akik egy házasság szétszakításában bűnösek.
  • Megvalljuk, hogy a helyi gyülekezet felelőssége meginteni és megfegyelmezni azokat, akik vétenek a házasság bibliai mércéje ellen, de ugyanúgy a gyülekezet felelőssége a bűnbánó személyt irgalommal visszafogadni és hűségesen hirdetni azok irányában is Isten kegyelmét, akik magukon viselik a házasságuk felbomlásának sebeit.
  • Elutasítjuk, hogy az Írásban ellentmondások lennének a házasság és a válás témakörében.
  • Elutasítjuk, hogy bűn volna elkülönülni, vagy külön élni a promiszkuid vagy a bántalmazó házastárstól.

VIII. Cikkely: Szexuális zavarok

  • Megvalljuk, hogy a Szentírás kijelenti Istennek a szexuális kapcsolatokra vonatkozó mércéjét és az ettől való minden elhajlás bűn.
  • Megvalljuk, hogy a szexuális érintkezés kizárólag heteroszexuális házassági kapcsolaton belül legitim.
  • Megvalljuk, hogy Isten kegyelme Krisztusban a férfiakat és nőket is képes megszabadítani a normálistól eltérő szexuális gyakorlattól, legyenek akár heteroszexuálisok vagy homoszexuálisok, és hogy az egyháznak felelősséget kell vállalnia azért, hogy az ilyen tagjai újra olyan életet élhessenek, amely Isten dicsőségére szolgál.
  • Megvalljuk, hogy Isten a homoszexuálisokat éppúgy szereti, mint a többi bűnöst, továbbá hogy a homoszexuális kísértéseknek Krisztus erejével, az Ő kegyelmének dicsőségére éppúgy ellen lehet állni, miképpen más kísértéseknek is.
  • Megvalljuk, hogy a keresztyéneknek irgalmasságot, jóságot és megbocsátást kell tanúsítaniuk Isten kegyelmének szolgálatában azok felé, akik életében szexuális devianciákból fakadó sérülések vannak.
  • Megvalljuk, hogy az ember kiteljesedése nem a szexuális vágyak kielégítésétől függ. A hedonizmus, és a vele rokon filozófiák, amelyek a promiszkuitást propagálják, gonoszak és romlásba döntenek.
  • Megvalljuk, hogy a pornográfia veszélyezteti egyének, családok, sőt egész társadalmak jólétét, ezért a keresztyéneknek kötelessége, hogy megpróbálják megakadályozni és feltartóztatni ennek gyártását és terjesztését.
  • Elutasítjuk, hogy a homoszexualitás megélése valaha is Istennek tetsző lehetne.
  • Elutasítjuk, hogy az öröklődésre vagy a gyermeknevelésre visszavezethető okok, vagy egyéb külső körülmények/környezeti hatások igazolhatnák a normálistól eltérő szexuális viselkedést.
  • Elutasítjuk, hogy a gyermekek molesztálása vagy szexuális kizsákmányolása általános értelemben, konkrétan pedig a családon belüli szexuális kapcsolatok valaha is igazolhatóvá válhatnának.
  • Elutasítjuk, hogy reménytelen lenne elfordulni a homoszexuális életformától, vagy a szexuális devianciák egyéb formáitól.
  • Elutasítjuk, hogy valódi reményt jelenthetne a szexuális devianciák gyógyításában az irgalmat nélkülöző ítélkezés, vagy a Szentírás igazságainak alkalmazását mellőző irgalom.

IX. Cikkely: Az Isten tekintélyének alárendelt állam

  • Megvalljuk, hogy Isten a polgári kormányzatot az általános kegyelem eszközeként rendelte el, éspedig azért, hogy a bűnt megfékezze, a rendet megőrizze és az igazságosságot és az általános jólétet előmozdítsa.
  • Megvalljuk, hogy Isten a polgári kormányzat számára biztosítja a kényszerítő erő alkalmazásának jogát azok védelmére ás bátorítására, akik jót tesznek, és azok igazságos megbüntetésére, akik gonoszat cselekszenek.
  • Megvalljuk, hogy helyénvaló és kívánatos, hogy a keresztyének a polgári kormányzatban részt vegyenek és támogassák olyan törvények beiktatását, amelyek a közjót szolgálják és Isten törvényével összhangban vannak.
  • Megvalljuk, hogy a keresztyéneknek kötelessége az állami hatalmakért imádkozni, illetve kötelességük ezeknek engedelmeskedni, kivéve akkor, ha ez az engedelmesség megsérti Isten erkölcsi törvényét, vagy ha emiatt el kellene hanyagolniuk a keresztyén tanúságtételre vonatkozó, Isten által rendelt felelősségüket.
  • Megvalljuk, hogy a kormányoknak Isten előtti kötelességük olyan törvényeket hozni és olyan törvényeknek érvényt szerezni, amelyek összhangban vannak Isten erkölcsi törvényével – amennyiben ezek az emberi kapcsolatokra vonatkoznak.
  • Megvalljuk, hogy az egyházban Krisztusnak az Ő igéjén keresztül megvalósuló uralmát nem szabad azzal a hatalommal összekuszálni, amelyet a polgári kormányzatnak adományoz. Az ilyen keveredés meghamisítja az evangélium tisztaságát és sérti az egyén lelkiismeretét.
  • Megvalljuk, hogyha a családok vagy a gyülekezetek elhanyagolják a Biblia által előírt kötelességeiket, kockára téve tagjaik jólétét / boldogulását, akkor az állam jogszerűen léphet közbe.
  • Elutasítjuk, hogy az államnak joga volna magához ragadni az élet más, Isten által rendelt területein a tekintélyt, különösképpen is az egyházban vagy a családban.
  • Elutasítjuk, hogy Isten országát / királyságát a polgári kormányzat kényszerítő erő által megalapíthatná.
  • Elutasítjuk, hogy az államnak joga volna állami iskolákban meghatározott időpontban tartandó önkéntes imádságokat, vagy egyéb más, önkéntes vallásos cselekményeket betiltani.
  • Elutasítjuk, hogy az Isten gondviseléséből beiktatott kormányzat különleges áldásban részesedne anélkül, hogy igaz és hű módon teljesítené kötelességeit.
  • Elutasítjuk, hogy az Istenbe vetett hit szükséges előfeltétele volna a polgári kormányzatban betöltött szolgálatnak, vagy hogy ennek hiánya érvénytelenítené a kormányzó erők törvényes tekintélyét.
  • Elutasítjuk, hogy Isten országát / királyságát a polgári kormányzat erejével fel lehetne állítani.
  • Elutasítjuk, hogy a kormányzatnak joga lenne ahhoz, hogy a polgárai számára előírjon imákat vagy a vallásgyakorlat bizonyos formáit.

X. Cikkely: Törvény és igazságosság

  • Megvalljuk, hogy az Írás az egyetlen tévedhetetlen tudósítás Isten változhatatlan erkölcsi elveiről, és hogy csak ez lehet a megbízható joggyakorlat és az emberi jogokkal kapcsolatos megfelelő filozófia alapja.
  • Megvalljuk, hogy Isten az Ő képét minden ember szívébe beleplántálta, így cselekedeteikért akár egyénileg, akár a társadalom tagjaiként erkölcsi felelősséggel tartoznak Istennek.
  • Megvalljuk, hogy Isten kijelentett törvénye, az emberiség erkölcsi természete és az emberi törvénykezés azt a célt szolgálja, hogy a bukott politikai rendszert megóvja a káosztól és az anarchiától, és hogy rámutasson arra, hogy az emberiségnek szüksége van a Jézus Krisztusban való megváltásra.
  • Megvalljuk, hogy az evangéliumot nem lehet törvénnyé tenni, és a törvény nem képes megmenteni a bűnösöket.
  • Elutasítjuk, hogy akár a jogpozitivizmus, vagy bármilyen egyéb, törvénnyel kapcsolatos humanista filozófia képes lenne betölteni a törvény és igazságosság abszolút mércéjére való igényünket.
  • Elutasítjuk, hogy bármilyen személy vagy társadalom megfelelhetne Isten mércéjének úgy, hogy képes volna igazolni magát Isten abszolút igazságának ítélő széke előtt.
  • Elutasítjuk, hogy bármilyen politikai, gazdasági, vagy szociális rendszer mentes lehetne az eredendő bűn halálos következményeitől, vagy hogy képes volna a tökéletes társadalom utópikus megoldását felkínálni, vagy azt helyettesíteni, amelyet egyedül csak Krisztus alapíthat meg az Ő második eljövetelekor.

XI. Cikkely: Háború

  • Megvalljuk, hogy Isten a különböző nemzetek között békét és igazságosságot kíván, elítéli a háborút és az agressziót.
  • Megvalljuk, hogy a törvényes hatalomnak joga és kötelessége területét és polgárait más hatalmak agressziójával és elnyomásával szemben megvédeni, beleértve a népesség megfelelő polgári védelmének biztosítását.
  • Megvalljuk, hogy a kormányok területük és polgáraik jogos védelme érdekében csakis a háborúskodás igazságos eszközeit használhatják.
  • Megvalljuk, hogy a hadviselést folytató országoknak minden elképzelhető eszközzel azon kell fáradozniuk, hogy a civil áldozatok számát minimalizálják.
  • Elutasítjuk, hogy Krisztus ügyét meg lehetne védeni földi fegyverekkel.
  • Elutasítjuk, hogy keresztyéneknek a törvényes állam védelmében tilos volna fegyvert viselni.
  • Elutasítjuk, hogy a civilek válogatás nélkül való lemészárlása a háborúskodás erkölcsös formája volna.
  • Elutasítjuk, hogy a modern háborúskodás körülményei megsemmisítenék az állami kormányzatok azon jogát és kötelességét, hogy területüket és polgáraikat megvédjék.

XII. Cikkely: Diszkrimináció és emberi jogok

  • Megvalljuk, hogy Isten, aki a férfit és a nőt saját képére teremtette, minden emberi lénynek alapvető jogokat biztosított, amelyeket védeni, fenntartani és előmozdítani kell természetes és szellemi szinten is.
  • Megvalljuk, hogy végső soron minden emberi lény felelősséggel tartozik Istennek azért, hogy hogyan él ezekkel a jogokkal.
  • Megvalljuk, hogy a keresztyéneknek meg kell becsülniük és védelmezniük kell mások jogait, miközben késznek kell lenniük lemondani önnön jogaikról mások javára.
  • Megvalljuk, hogy a keresztyének arra kaptak felszólítást, hogy kövessék Jézus irgalmasságának példáját, hordozván azok terheit, akiknek emberi jogait megnyirbálták.
  • Elutasítjuk, hogy bármilyen úgynevezett emberi jog legitimnek tekinthető, amely szembemegy a Szentírás tanításával.
  • Elutasítjuk, hogy elfogadható lenne bármilyen cselekedet, amely megsértheti vagy csorbíthatja mások természetes vagy lelki életét, megsértve a másikat emberi jogaiban.
  • Elutasítjuk, hogy a kor, fogyatékosság, gazdasági hátrány, rassz, vallás vagy nemiség alapján történő diszkrimináció valaha is igazolhatná azt, hogy lemondjuk az emberi jogok gyakorlásáról vagy azok élvezetéről.
  • Elutasítjuk, hogy az elitizmus, vagy a hatalomvágy összeegyezethető volna Krisztus azon hívásával, hogy szánjuk oda jogainkat az Ő szolgálatára.

XIII. Cikkely: Gazdaság

  • Megvalljuk, hogy az Írásban megtalálhatók azok a mindenkor érvényes, gazdasági elvek, amelyeknek a keresztyén világnézet és életről alkotott felfogás elengedhetetlen részét kell képezniük.
  • Megvalljuk, hogy az anyagi javak olyan Istentől származó áldások, amelyeket hálaadással élvezhetünk, és azokat Isten előtti sáfársággal kell megszerezni, igazgatni és másokkal megosztani.
  • Megvalljuk, hogy a keresztyének javaikkal áldozatkészen támogathatják Isten egyházának munkáját.
  • Megvalljuk, hogy a személyes és anyagi erőforrások használata az evangélium hirdetésének szerves részét képezi, és ez fontos mind az elveszett emberiség megváltása, mind azon szegénység leküzdése tekintetében, amely a nem keresztyén vallási rendszereknek köszönhető.
  • Megvalljuk, hogy a szegények és az elnyomottak irányában megnyilvánuló cselekvő irgalmasság olyan kötelesség, amelyet Isten minden ember számára előír, különösen is a tehetősek számára.
  • Megvalljuk, hogy a javak birtoklása kötelezettségeket ró azokra, akik e javakat birtokolják.
  • Megvalljuk, hogy a pénz szerelme nagy gonoszság forrása.
  • Megvalljuk, hogy az emberi romlottság, kapzsiság, és hatalomvágy hozzájárul a társadalmi igazságtalanságokhoz és a szegényekről való gondoskodást aláaknázza (aláássák).
  • Megvalljuk, hogy a Biblia a magántulajdonhoz való jogot, mint Isten előtti sáfárságot, megerősíti.
  • Elutasítjuk, hogy az Írás direkt tanítást adna bármiféle gazdaságtudományról, habár a Szentírásból levonhatók olyan elvek, amelyek alkalmazhatók a gazdaságra is.
  • Elutasítjuk, hogy az Írás azt tanítaná, hogy a szegények iránti együttérzést kizárólag csak egy típusú gazdasági rendszer tudná kifejezésre juttatni.
  • Elutasítjuk, hogy az Írás tanítása szerint a pénz vagy a gazdagság természeténél fogva gonosz volna.
  • Elutasítjuk, hogy a Szentírás a bevétel céljából történő tőkegazdálkodást tiltaná.
  • Elutasítjuk, hogy a Szentírás a gazdasági kollektivizmust vagy gazdasági individualizmust helyeselné.
  • Elutasítjuk, hogy a keresztyén reménység középpontjában elsődlegesen az anyagi jólét állna.
  • Elutasítjuk, hogy a keresztyéneknek a javaikat elsősorban saját kedvtelésükre kellene fordítaniuk.
  • Elutasítjuk, hogy a bűnökből való megváltás szükségszerűen magában foglalná a gazdasági vagy politikai téren való felszabadítást is.

XIV. Cikkely: Munka és pihenés

  • Megvalljuk, hogy Isten az embert saját képére teremtette, és kegyelméből úgy a munkára, mint a pihenésre alkalmassá tette.
  • Megvalljuk, hogy minden tisztességes munka, legyen bármilyen alantas, Isten munkája a munkással és a munkás által.
  • Megvalljuk, hogy a munka Isten által rendelt eszköz arra, hogy Őt dicsőítsük, illetve hogy mind, magunk, mind mások szükségeiről gondoskodjunk.
  • Megvalljuk, hogy a keresztyéneknek legjobb képességeik szerint kell dolgozniuk, hogy kedvesek legyenek Isten előtt.
  • Megvalljuk, hogy az embereknek vagy szerényen alá kell vetni magukat, vagy igazságosan kell élniük azzal a tekintéllyel, ami munkahelyükön érvényben van.
  • Megvalljuk, hogy a munkájukban is először Isten országát és annak igazságát kell keresniük az embereknek, rá hagyatkozva, hogy anyagi szükségeiket betöltse.
  • Megvalljuk, hogy az elvégzett munka különbségtétel nélkül igazságos ellenszolgáltatás érdemel.
  • Megvalljuk, hogy a pihenést – megfelelő egyensúlyban a munkával – Isten rendelte el, amit az Ő dicsőségére lehet élvezni.
  • Megvalljuk, hogy a munkának és eredményének nemcsak ideiglenes, hanem örökkévaló értéke is van, amikor Isten dicsőségére van elvégezve és felhasználva.
  • Elutasítjuk, hogy az emberi munkavégzés célja önnön kielégülésünk és megelégedésünk volna, ahelyett, hogy azért dolgoznánk, hogy Istent szolgáljuk és neki tetsszünk.
  • Elutasítjuk, hogy a gazdagoknak több joguk lenne a pihenésre, mint a szegényeknek.
  • Elutasítjuk, hogy attól függően lenne Isten szemében az embereknek kisebb vagy nagyobb értéke, hogy azok milyen típusú munkát végeznek.
  • Elutasítjuk, hogy a keresztyéneknek le kellene értékelniük a pihenést, de azt is, hogy céllá kellene tenniük azt.

XV. Cikkely: Gazdagság és szegénység

  • Megvalljuk, hogy az igazságos és szerető Istennek különleges gondja van a szegényekre az ő helyzetükben.
  • Megvalljuk, hogy Isten felelősségteljes sáfárságra hívja az Ő népét, úgy ami életüket, mint ami javaikat illeti
  • Megvalljuk, hogy a keresztyén tanítványság ismertető jegye az áldozatos erőfeszítés mások szegénységének, elnyomásának és szenvedésének enyhítésére..
  • Megvalljuk, hogy éppoly kevésbé kellene a gazdagnak pénzsóvárnak lennie, mint amennyire irigynek a szegénynek.
  • Elutasítjuk, hogy jogosan nevezhetnénk magunkat Krisztus tanítványainak úgy, hogy elhanyagoljuk cselekvőleg gondját viselni a szegényeknek, az elnyomottaknak, a szenvedőknek, és különösképpen azoknak, akik a hívők családjához tartoznak.
  • Elutasítjuk, hogy a gazdagságunk vagy a szegénységünk a Krisztushoz való hűségünk fokmérője lehetne.
  • Elutasítjuk, hogy szükségszerűen rossz volna, ha egy keresztyén tehetős, vagy ha nagyobb a vagyona, mint másoknak.

XVI. Cikkely: A környezetünkkel való bánásmód

  • Megvalljuk, hogy Isten a fizikai világot saját dicsőségére és az emberi teremtmények javára alkotta meg.
  • Megvalljuk, hogy Isten a teremtés feletti uralmat az emberiségre átruházta.
  • Megvalljuk, hogy az emberiségnek nagyobb értéke van, mint a teremtés többi részének.
  • Megvalljuk, hogy az emberiség föld feletti uralma egyben felelősség, hogy védje és gondozza az életet és annak javait.
  • Megvalljuk, hogy a keresztyéneknek üdvözölniük kell a tudományos kutatást és annak alkalmazását a technológiában.
  • Megvalljuk, hogy az Úr teremtése feletti sáfárkodás magában foglalja javainak produktív felhasználását, melyeket, amennyire csak lehet, mindig pótolni kell.
  • Megvalljuk, hogy a föld, a levegő, a víz vagy a világegyetem olyan mértékű szennyezése, amely elkerülhető lenne, meggondolatlan és felelőtlen dolog.
  • Elutasítjuk, hogy a kozmosz az emberiség nélkül értéktelen volna.
  • Elutasítjuk, hogy a bibliai nézet felhatalmaz vagy bátorít a természet gátlástalan kifosztására.
  • Elutasítjuk, hogy a keresztyéneknek támogatniuk kellene a tudományellenességet, de elutasítjuk azt a tévhitet is, hogy az emberiség egyetlen reménye a tudomány volna.
  • Elutasítjuk, hogy egyének vagy társadalmak saját céljaik érdekében, a többi ember, vagy más társadalmak kárára kiaknázhatnák az univerzum javait.
  • Elutasítjuk, hogy a materialista világnézet megfelelő alapot biztosíthatna a környezetünk értékeinek és annak jelentőségének felismerésére.

Fordította: Márkus Tamás András

Forrás: http://library.dts.edu/Pages/TL/Special/ICBI_3.pdf

Ez is érdekelhet

A bibliai tévedhetetlenség tantétele és annak relevanciája, II. rész – a bibliai tévedhetetlenség körüli 20. századi viták és a Chicagói Nyilatkozat
A bibliai tévedhetetlenség tantétele és annak relevanciája, I. rész – a bibliai tévedhetetlenség körüli 20. századi viták és a Chicagói Nyilatkozat
Az evangéliumi hermeneutika fundamentuma: a Szentírás – helyesen értelmezett – tévedhetetlensége / Reakció a Fabiny Tibor által szerkesztett Túl a literalizmuson című kötetre, 2. rész
Az evangéliumi hermeneutika fundamentuma: a Szentírás – helyesen értelmezett – tévedhetetlensége / Reakció a Fabiny Tibor által szerkesztett Túl a literalizmuson című kötetre, 1. rész

Hozzászólás írása