25
nov
2022

#nopornovember és a test teológiája

November hónapban nem csak a férfiak világnapja (nov.19) van, hanem a No Shave November időszaka is. A sokak által tesztoszteron-szimbólumként ünnepelt szakáll-, és bajuszköltemények ideje a legbátrabbak számára az adventi időszakban is tovább tart! A No Shave November-hez hasonlóan újabban jelentős társadalmi összefogást képez a no-porn-november kezdeményezés is. Miről is van szó? Ez az eredendően nem feltétlenül keresztyén kezdeményezés a világot egyfajta „pornómentességre” inspirálja, vagyis az új kampány célja az, hogy a pornográfiát kiiktassa az emberek életéből. A legújabb pornóellenes mozgalom tervei közt szerepel, hogy „megváltoztassa a pornó témájáról szóló közbeszédet világszerte” – állítja a Fight the New Drug (Küzdelem az új drog ellen) felnőtt-tartalom elleni szervezet.

Ha feltesszük a kérdést, hogy vajon melyik a férfi legnagyobb szexuális szerve, a válasz talán első hallásra meglepő. Az agya! Az agy ingerei pedig az öt érzékszerv közül jóval több, mint 50%-ban egy forrásból táplálkoznak. Ez pedig nem más mint a szem. A látvány lehet áldott hatású, de romboló, gyilkos is. Végső soron tehát éppen ezért teológiai kérdés is, hogy mit nézünk!

Persze a pornográfia-mentes szexuális fantaziálás is képes “kicsinálni” a férfit. Azt is muszáj megjegyezni, hogy a szebbik nem tagjait, a nőket is veszélyezteti a jelenség. Ha nem hinnénk, elég csak az egyesek által „női pornóként” vagy „light pornóként” aposztrofált romantikus / erotikus regényirodalomra gondolunk. Ilyen médiatartalmak fogyasztása – bármilyen formában is történjen – Isten előtti lelkiismereti kérdés kell legyen a keresztyén ember számára. Még ha szürke zónaként gondolnánk is ezekre a tartalmakra, a már klasszikus értelemben vett papír alapú vagy képernyőn megjelenő 18 karikás képek és videók egyértelműen nem azok. De nem csak a filmek, újságok, weboldalak jelentenek problémát. A férfiak egy kisebb része lehet, hogy nem él ezekkel a médiumokkal és távolról sem függő, mégis, hogy mi zajlik az elmében, azt sokszor szabadjára engedjük. Pedig nem kevésbbé veszélytelen dologról van szó, ami szokássá válva szép lassan kiszárít* lelkileg, elvéve életkedvünket, az itt és mosthoz – például házastársunkhoz – való igazi kapcsolódást, jelenlétet. 

Őrködnünk kell a szemeink és a gondolataink felett, ahogy Jób tette; „[s]zövetséget kötöttem a szememmel, hogy ne tekintsen a szüzekre” (Jób 31,1) vagy Pál apostol tanította: „foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre” (2Kor 10,5b). Ennek a cikknek nem az önnön magunk, vagy a külvilág ostorozása a célja. Az evangélium gyógyulást és szabadulást hirdet mindannyiunk számára ebből a bűnből is! De ehhez fel kell ismernünk, hogy „nem valami zugban történt dolgok ezek” (utalás az ApCsel 26,26b-re), hanem nagyon is széles körű – sajnos az egyházon belül is pusztító – jelenségről van szó. A téma aktualitását mutatja az is, hogy a legutóbbi Evangéliumi Fórumon, Szabados Ádám a plenáris előadásában is feltette a kérdést, hogy vajon hány keresztyén vezető néz otthon pornót (és esetleg ezért nem szólal fel bátran erkölcsi kérdésekben). Mi lehet igazán a mélyben?  

A pornográfiával való leszámolás napjainkban lassan egyfajta új Athanasius contra mundummá válik! Sok férfi (és nő) számára akár nem bevallottan is szinte megoldhatatlan probléma, lehetetlennek tűnő feladat; a hatalmas ellenség azonban – legalább a saját életünkben és szűkebb környezetünkben – legyőzhető! A pornó-téma valójában a reményről szól, írja Ray Ortlund új könyvében (Eddig angol nyelven jelent meg; The Death of Porn címmel).

Isten arra hívja generációnk keresztyéneit, hogy ellenkultúra legyünk társadalmunkban, beleértve e specifikus szégyenfolt, e modern kori rabszolgaság elleni belső és külső küzdelmet: a pornográfia halálát! Isten vissza szeretné adni generációnk élet(kedv)ét és szabadságát. A szégyen és a csüggedés helyét vegye át a méltóság és remény! Ez a célja ennek az írásnak is, melynek apropója a már említett #nopornovember és a férfiak nemzetközi napja (XI. 19). 

Egy 21. századi rabszolga-kereskedelem elleni küzdelem 

A pornó a mi problémánk. Még ha nem is vagyunk a foglyai, de tagadhatatlanul kísért minket; nap mint nap. A testiség, bujaság szexuális bűnök problematikája megjelenik mindegyik bibliai bűnlajstromban – sőt általában azok elején. Újra hangsúlyoznunk kell, kardinális erkölcsi kérdés, mely nem lehet közömbös Isten követői számára. A pornográfia tehát a mi problémánk, sőt gyermekeinké, diákjainké, társadalmunké. Miközben a pornóipar fogyasztóvá szeretné nevelni a következő generációkat, vajon mi keresztyének felvesszük-e a harcot Istentől kapott eszközeinkkel? 

Lehetséges a menekülés a pornó-csapdából? William Wilberforce példája bizonyítja, hogy igen: érdemes és lehetséges társadalmi kérdésekben, erkölcsi dilemmákban is állást foglalni hitünk alapján, sőt erőfeszítéseket tenni a jó előmozdítására, illetve a rossz megakadályozására. John Wesley, a metodizmus “atyja” személyesen szólította őt meg levélben, arra kérve, hogy harcoljon a rabszolga kereskedelem ellen. Ő ezt megfogadta és még saját korában eltörölték ezt a csúf, embertelen intézményt. 

Ma mintha kevésbbé zavarná a nyugati keresztyénséget a szexuális forradalom mindenre kiterjedő jelenléte. Megszoktuk, mondván: „ez van”. Együtt élünk vele – annak különböző szintjeivel, az agyon-szexualizált reklámoktól kezdve az explicit pornográf tartalmakig. Valószínűleg rendszerint gyorsan elkapjuk a tekintetünket, ha ilyesmi szembe jön, de meglehetősen tanácstalanok vagyunk, ezen túl mit tehetnénk… Ez így van nem csak társadalmi, de gyakran személyes szinten is. 

Ray Ortlund lelkipásztor, új könyvében, a „The Death of Porn**: Men of Integrity Building a World of Nobility” címet és alcímet viselő munkájában megemlíti, majd kibontja a fenti kérdéseket. Több fontos igazságra is felhívja az olvasók figyelmét, többek között arra, hogy Isten “ott szeret” a leginkább, ahol a legrászorultabb vagyok! Természetesen mi keresztyének nem szeretnénk prűdek és az egészséges nemiség tagadói lenni, mégis, az biztos, hogy biblikus értékrendünk alapján kijelenthető, a pornográfia – sőt, sokkal „kevesebb” is, lásd: erotika – határátlépés. Céltévesztés, vagyis bűn. Sőt, a pornó méreg, pontosabban olyan mintha egy mézes csuprot kívülről nyalogatnánk, miközben nem vennénk észre, hogy ciánnal van bekenve.

A nagy becsapás abban áll, hogy úgy tűnik, mintha mindez “ingyen” volna, a másik pedig, hogy megelégít. A harmadik szegmens, hogy látszólag akkor élek vele, amikor csak akarok. Tehát – visszafelé vizsgálva – sokunk tévképzete szerint mi uraljuk a vágyainkat. Tegyük fel a kérdést: valóban mi kontrolláljuk a vágyainkat a szexualitás terén? Jézus azt mondja, hogy „…aki bűnt cselekszik, az a bűn szolgája” (Jn 8,34b) Továbbá a pornó melletti választás eleve egy vágyból fakad, kvázi – igaz gyakran mesterségesen felkorbácsolt – hiányt tükröz, mégis „használata” további elégedetlenséget szül; csak még rosszabb lesz. „Amilyen telhetetlen a halál és az enyészet helye, éppoly telhetetlen az emberi szem.” (Péld 20,27) Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a fogyasztóknak sem “ingyenes”, azoknak meg végképp nem, akik konkrétan részt vesznek benne. Előbb utóbb mindenki fizetni fog. Sok száz (!) milliárd dolláros bizniszről van szó. Részben az országokon átívelő modern kori emberkereskedelem áll mögötte. 

Akár a kísértés előtt, alatt vagy az után van valaki, a jó hír, hogy nem vagyunk egyedül! A prevenció, a kísértés, a szabadulás vagy a múltbeli gyógyulás / utógondozás ideje alatt számíthatunk az Úrra, de egymásra is! A Jakab 5,16 arról szól, hogy Istennek hála nem leszek egyedül a bűneimmel, ha feltárom azokat testvére(i)m előtt! A kérdés, hogy valóban bevállaljuk-e. Úgy igazán… Középiskolás tinédzserként átéltem, milyen óriási felszabadulást jelent isteni indíttatásra kivinni a bűnöm a fényre. Nem volt könnyű az adott alkalom után (amikor pont a fenti igerész volt a textus) az akkori ifivezetőmmel őszintén beszélgetni, imát kérni, de egyáltalán nem bántam meg, sőt, mai napig emlékezetes eseményként él bennem. Látni és láttatni merni – ez a kulcs a Szentírás szerint: „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.” (Jak 5,16a)

A pornó egy hazugság, illúzió, nem több. Mégis, a hitetés abban áll, hogy valóságosnak tűnik. Úgy látszik, mintha valódi lenne. Valójában csak színjáték, mely mögött rengeteg harag és fájdalom, kihasználás és kihasználtság lapul. A nagy hitető áll mindezek mögött. Fel kell ezt ismerjük, hogy védekezni tudjunk! A pornó instant és hamis módja a szexualitásnak, mely nélkülözi a valódi intimitást. A test, a hús van a középpontban, míg a lélek, az érzések, a kapcsolat es a kommunikáció hiányzik. A pornográfia a paráznaságnak egy olyan förtelmes formája, amelynek fogyasztói: „nemcsak teszik ezeket a dolgokat, hanem azokkal is egyetértenek, akik ilyeneket tesznek” (Róm 1,32b). Ez lehet, hogy megdöbbentően hangzik, mégis igaz! Ahogy utaltunk rá, a modernkori virtuális rabszolgaság ezen formája sajnos épp a rengeteg felhasználó miatt él és virul…

A pornó tehát pótcselekvés, jelenléte egyfajta hiányról, űrről tanúskodik. Kidobott idő, nem produktív, és megnyugvást sem ad. Épp az ellentétét adja annak, amit ígér. “Behúz” és becsap. A nagy átverés abban áll, hogy azzal kecsegtet, hogy megelégít, miközben kiüresít. Természetesen az “étvágy” önmagában nem rossz – a másik véglet, a szexualitás teljes kikapcsolása, „jegelése” sem megoldás. A keresztyéni vagy viktoriánus prűdség sajnos sokszor bizonyult a történelem folyamán kontraproduktívnak.  

A pornó elleni harc – véli könyvében Ortlund – végső soron hitkérdés, illetve a reménységről szól. Amikor egy hívő ember él vele (vagyis elbukik ebben a bűnben), valójában Jézust keresi, de ezt nagyon rossz helyen teszi. Intimitást, bensőségességet, vigaszt és megnyugvást remél – fejben tudjuk, hogy csak Jézus adhatja meg mindezt –, de rossz helyen keresgél, tévútra lép, csapdába kerül, lelkiismeret-furdalást, szégyent és bűntudatot hagyva maga után. Kétségtelen, hogy nagy a baj a világban, de ne legyünk olyan keresztyének, akik csak másokra mutogatnak. Chestertonnal együtt mondhatjuk: mi a baj a világgal? A válasz: mi magunk! Senki sem makulátlan – a Hegyi Beszédben vázolt jézusi mérce szerint főleg nem – a szexuális bűnök terén. A személyes bűnbánat, gyógyulás és szabadulás az, amire szükségünk van!

Nem szabad feladnunk a harcot a kísértés – és így annak egy speciális fajtája, a pornó – ellen; a saját életünkben sem és társadalmi szinten sem! Megváltónk folyamatosan velünk lesz. Ígérete szerint „a kimenekedést is megadja majd…” (1Kor 10,13b KG) Az evangélium része az is, hogy egy nap teljesen véget ér, meghal majd a kísértés (death of porn), de addig is, amíg testben élünk, tudhatjuk, hogy van remény a szentségre és a tisztaságra. Ezt is (óember / újember) érintem majd a jövő év elején megjelenő, megszentelődésről szóló írásomban.

 


 

*„aki csak árad egyszer majd kiszárad…” (ÁKOS – ÚJRAKEZDHETNÉNK :: dalszöveg (2014))

**a cím emlekeztethet minket a nagy puritan teologus John Owen híres művére: The Death of Death in the Death of Christ: A Treatise in Which the Whole Controversy about Universal Redemption is Fully Discussed

 

TOVÁBBI FONTOS FORRÁSOK, HASZNOS LINKEK:

Home

https://www.yourbrainonporn.com/

www.TheMarriageBed.com

https://www.challies.com/tag/pornography/ 

https://www.regenerationrecovery.org/struggles

Axióma videó: Pornó…függőség? https://youtu.be/CqoP5_Dt6DU

PorNO! Az új drog | Egytestté Podcast – https://youtu.be/JG23aug6YCQ

Rabságból szabadságba webinárium – https://youtu.be/62IAtUSvXDs

A pornófüggőség és az abból való szabadulás – https://youtu.be/5DBDF0Rw5pQ

Szabadulás a pornófüggőségből (ATV) https://youtu.be/ny_vzB0tleQ / https://youtu.be/dFqxYlCGDao

Bayer Áron (egykori MEKDSZ-es) videója: https://www.youtube.com/watch?v=5DBDF0Rw5pQ&t=6s

PORN: The Digital Cocaine (w/ Jordan Peterson) https://youtu.be/4z_P5wR1JuM

„Feketén-fehéren” Gyermekünk szexuális nevelése c. könyv (Muzslai Gábor, Muzslainé Nagy Etelka.)

Every Man’s Battle: Winning the War on Sexual Temptation One Victory at a Time (Stephen Arterburn, Fred Stoeker)

1 válasz

  1. Szilágyi József

    Köszönet ezért az írásért!
    .
    Igei figyelmeztetések még:
    I. Thesszalonika 4:3-5
    “Mert ez az Isten akarata, a ti szentté válásotok, hogy magatokat a paráznaságtól megtartóztassátok; hogy mindegyikőtök szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét. Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, akik nem ismerik Istent.”
    I. Timótheus 5:6
    “A bujálkodó pedig már életében halott.”
    .
    Ellenszer, védelem:
    II. Korinthus 5:14
    “Mert a Krisztus szerelme (irántunk tanusított szeretete) szorongat minket…”
    Zsoltárok 16. rész (részlet)
    “… Megismerteted velem az élet útját,
    teljes öröm van Tenálad, Uram,
    örökké tart a gyönyörűség jobbodon! “

Hozzászólás írása