3
dec
2018

The New City Catechism – A megújult város hitvallása

/Az olvasó egy kortárs katekizmust lát maga előtt. Ha az első kérdés-feleletet elolvassuk, feltűnhet olyan klasszikus református hitvallasokkal való hasonlósága, mint a Heidelbergi Káté vagy a Westminsteri Káté. Feltételezhető azonban, hogy elenyésző azoknak a száma – akár az egyházon belül is -, akik fejből ismerik ezeket a hitvallasi iratokat.

Sajnos a katekizmusok – amelyek részben a gyermekek, részben a felnőttek hitre nevelését szolgálták – majdhogynem teljesen kivesztek mára az egyház életéből. Középkori módszernek tűnhet manapság katekizmust magoltatni a gyermekekkel, a felnőttekről nem is beszélve. Jogosnak tűnhet tehát a kérdés: a Gospel Coalition (= Evangéliumi Koalíció) miért alkotott meg egy új katekizmust a Redeemer Presbyterian Church (Manhattan) csapatával együtt? A legtöbben ma már nincsenek tisztában azzal, hogy egykor normálisnak, lényegesnek és szükségesnek tűnt az egyházak számára folyamatosan újabb kátékat gyártani saját használatra.

Történelmileg nézve katekizmust legalább három célból írtak: 1.) hogy szabatosan és részletesen kifejtsék az evangéliumot – nem csak azt bemutatva, hogy mi maga az evangélium, hanem lefektetve azokat a fundamentumokat is, amelyeken az evangélium alapszik, mint például az Istenről, az emberről vagy a bűnről szóló bibliai doktrína, 2.) hogy mindezt olyan módon tegyék, hogy közben az adott korszak és kultúra eretnekségeire, hibáira és hitbéli tévedéseire is rámutassanak, így ellensúlyozva azokat, 3.) hogy – harmadik és egyben pásztorációs célként – különleges embereket formáljon, ellen-kultúrát, amely Krisztushoz való hasonlóságát nem csak egyéni szinten, hanem az egyház közösségi szintjén is tükrözi.

Tim Keller

Ha együtt vizsgáljuk ezt a három célt, magyarázatot kapunk arra, miért kell új katekizmust/hitvallást írni. Ebben a folyamatban tekintetbe kell venni az egykori katekizmusok bibliai doktrinákhoz való hűségét, a kultúra változásait, valamint azokat a jelenkori hibákat, kísértéseket és kihívásokat, amelyekkel szembe kell néznünk és amelyek válaszokat követelnek.

Mindezt szem előtt tartva döntöttek úgy a szerzők (Tim Keller és Sam Shammas), hogy A megújult város hitvallása elkészítésében a Kálvin-féle Genfi Kátét, a Westminsteri Kis – és Nagy Kátét, és különösképpen is a Heidelbergi Kátét veszik alapul. Habár ezek a reformáció korabeli hitvallási iratok is nagyon sokrétűek a tárgyalt témákat illetően, A megújult város hitvallása olyan dolgokra is reflektál már, amelyek a ma emberében merülnek fel kérdésként.

A Káté megfogalmazói úgy döntöttek, hogy A megújult város hitvallása csak 52 kérdés-feleletet tartalmazzon (ellentétben a Heldelbergi Káté 129, és a Westminsteri Kis Káté 107 kérdés-feleletével). Így egy évben minden egyes hétre csak egy kérdés jut, ezáltal jól harmonizálható az egyházi naptárakkal, másrészt könnyen használható a feszesebb ütemtervvel rendelkezől számára is./

 

The New City Catechism – A megújult város hitvallása 

  1. Rész: Isten, Teremtés és Bűneset, Törvény (1-20. kérdés-felelet)
  2. Rész: Krisztus, Megváltás, Kegyelem (21-35. kérdés-felelet)
  3. Rész: Lélek, Helyreállítás, Növekedés a Kegyelemben (36-52. kérdés-felelet)

 

1. rész

ISTEN, TEREMTÉS ÉS BŰNESET, TÖRVÉNY

1. Mi az egyetlen reménységünk az életben és a halálban?

Az, hogy nem az önmagamé, hanem testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban az Istennek, és a Megváltónak, Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok.

„Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának; mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.” Róm 14,7-8

2. Mit hiszünk Istenről?

Isten mindennek és mindenkinek a teremtője és fenntartója. Isten örökkévaló, végtelen, akinek változhatatlan a hatalma és tökéletessége, maga a jóság és a dicsőség, bölcsesség, igazságosság és igazság. Semmi sem történik az Ő valóságán és akaratán kívül.

„Nincs hozzád hasonló, Uram, az istenek között, műveidhez fogható nincsen. Eljön minden nép, amelyet alkottál, leborulnak előtted, Uram, és tiszteletet adnak nevednek. Nagy vagy te, csodákat teszel, te vagy Isten egyedül! […] Pedig te, Uram, irgalmas és kegyelmes Isten vagy, hosszú a türelmed, nagy a szereteted és hűséged.”

Zsolt 86,8-10.15

3. Hány személy van Istenben?

Az egyetlen, igaz és élő Istenben három személy van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Mind a hárman lényegükben egyek, erejükben és dicsőségükben pedig egyenlők. 

„Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!”

2Kor 13,13

4. Hogyan és miért teremtett bennünket Isten?

Isten férfivá és nővé teremtett bennünket a saját képmására, hogy személyesen ismerjük és szeressük Őt, Vele éljünk és Őt magasztaljuk. Igaz és helyes, hogy mi, akiket Isten teremtett, az Ő dicsőségére éljünk.

„Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.”

1Móz 1,27

5. Mi mást teremtett még Isten?

Isten mindent az Ő hatalmas szavával teremtett és valamennyi teremtménye igen jó volt; minden virult az Ő szeretetének uralkodása alatt.

„És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. (…)”

1Móz 1,31

6. Hogyan tudjuk Istent magasztalni?

Istent magasztaljuk azzal, ha kedvünket leljük benne, szeretjük Őt, bízunk benne és megtartjuk akaratát, parancsolatait és törvényét.

„Szeresd az Urat, a te Istenedet, és tartsd meg mindenkor, amit ő elrendelt: rendelkezéseit, törvényeit és parancsolatait!”

5Móz 11,1

7. Mit kíván tőlünk Isten törvénye?

Személyes, tökéletes és folyamatos engedelmességet; hogy szeressük Istent teljes szívünkből, lelkünkből, elménkből és erőnkből; és szeressük felebarátunkat, mint önmagunkat.

„Jézus így válaszolt: »Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.« Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: »Szeresd felebarátodat, mint magadat.« E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.”

Mt 22,37-40

8. Mit kíván Isten törvénye a Tízparancsolatban?

(1.) Ne legyen más istened rajtam kívül. (2) Ne készíts magadnak semmilyen bálványt annak képmására, ami fenn az égben vagy lent a földön, vagy a víz alatt található – ne hajolj meg előtte és ne imádd azokat. (3) Ne élj vissza az Úrnak, a te Istenednek nevével. (4) Emlékezz meg a szombat napjáról azzal, hogy megtartod szentségét. (5) Tiszteld apádat és anyádat. (6) Ne ölj. (7) Ne kövess el házasságtörést. (8) Ne lopj. (9) Ne legyen a tanúságtételed hamis. (10) Ne legyenek bűnös, mohó kívánságaid.

 [(1.) Nem kell, hogy más istened legyen rajtam kívül. (2.) Nem kell készítened magadnak semmilyen bálványt annak a képmására, ami fenn az égben vagy lent a földön, vagy a víz alatt található – ne hajolj meg előtte és ne imádd azokat. (3.) Nem kell visszaélned az Úrnak a te Istenednek nevével. (4.) Meg kell emlékezned a szombat napjáról azzal, hogy megtartod szentségét. (5.) Tisztelned kell apádat és anyádat. (6.) Nem kell ölnöd. (7.) Nem kell házasságtörést elkövetned. (8.) Nem kell lopnod. (9.) Nem hamisan tanúskodnod. (10.) Nem kell, hogy bűnös és mohó kívánságaid legyenek.]

„Ne legyen más istened rajtam kívül!”

2Móz 20,3

9. Mit kíván Isten az első, második és a harmadik parancsolatban?

Az elsőben, hogy ismerjük meg Istent és bízzunk benne, mint az egyetlen igaz és élő Istenben. A másodikban, hogy kerüljünk minden bálványt és ne imádjuk Istent helytelenül. A harmadikban pedig, hogy Isten nevét tisztelettel és hódolattal kezeljük, illetve becsüljük meg az Ő Igéjét és munkáját.

„Az Urat, a te Istenedet féld, őt tiszteld, és az ő nevére esküdj! Ne kövessetek más isteneket a körülöttetek levő népek istenei közül!”

5Móz 6,13-14

10. Mit kíván Isten a negyedik és az ötödik parancsolatban?

A negyedikben, hogy a szombat napon közösségben és egyénileg is szánjunk időt Isten imádására, tartsunk pihenőt a megszokott munkavégzésben, szolgáljunk Istennek és egymásnak, megelőlegezve az örök szombatot. Az ötödikben, hogy szeressük és tiszteljük apánkat és anyánkat, engedve istenfélő nevelésüknek és vezetésüknek.

„Anyját és apját mindenki tisztelje. Tartsátok meg szombatjaimat. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek!”

3Móz 19,3

11. Mit kíván Isten a hatodik, hetedik és nyolcadik parancsolatban?

A hatodikban, hogy felebarátunkkal szemben ne legyünk sértőek, gyűlölködők vagy ellenségesek, hanem türelmesek és békések, sőt még az ellenségeink felé is szeretetre törekedjünk. A hetedikben, hogy tartózkodjunk a szexuális erkölcstelenségektől és tisztán, illetve hűségesen éljünk, akár házasságban akár egyedül, kerülve minden tisztátalan cselekedetet, tekintetet, szót, gondolatot vagy vágyat, és bármit, ami ezekhez vezethet. A nyolcadikban, hogy ne vegyük el engedély nélkül azt, ami valaki más tulajdona, sem ne tartsunk vissza semmi jót mástól, ami számára előnyös lehet.

„Mert ez a parancsolat: »ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne kívánd a másét«, és bármi más parancsolat ebben az igében foglalható össze: »Szeresd felebarátodat, mint magadat!«”

Róm 13,9

12. Mit kíván Isten a kilencedik és a tizedik parancsolatban?

A kilencedikben, hogy ne hazudjunk vagy ne csapjunk be senkit, hanem igazat mondjunk szeretetben. A tizedikben, hogy elégedjünk meg azzal, amink van, ne irigyeljük senkitől, amit Isten nekik adott, mi pedig ne nehezteljünk azért, ami nekünk jutott.

„Ha ellenben betöltitek a királyi törvényt az Írás szerint: »Szeresd felebarátodat, mint magadat!«, helyesen cselekedtek.”

Jak 2,8

13. Ki képes Isten törvényét tökéltesen megtartani? 

A bűneset óta egyetlen ember sem képes Isten törvényét tökéletesen megtartani, hanem folyamatosan áthágjuk azokat gondolatban, szóban és tettekben.

„…amint meg van írva: Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki értse, nincsen, aki keresse Istent. Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem.”

Róm 3,10-12

14. Teremtésünktől fogva képtelenek vagyunk Isten törvényét megtartani?

Nem, hanem első szüleinknek, Ádámnak és Évának engedetlensége következtében a teremtés teljessége bűnbe esett; mindnyájan bűnben és bűnösként születünk, romlott természettel és képtelenek vagyunk Isten törvényét megtartani.

„Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett.”

Róm 5,12

15. Mi a célja a törvénynek azóta, mióta senki nem képes azt megtartani?

Az, hogy fogalmunk legyen Isten szent természetéről és akaratáról, és a mi bűnös természetünkről és szívünk engedetlenségéről; és ennélfogva felismerjük, hogy a Megváltóra szorulunk. A törvény ugyanakkor arra is tanít és buzdít bennünket, hogy a Megváltónkhoz méltó életet éljünk.

„Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett.”

Róm 3,20

16. Mi a bűn?

A bűn visszautasítja vagy figyelmen kívül hagyja Istent az ő teremtett világában, és azzal lázad ellene, hogy a vele való kapcsolat nélkül él, nem tudja vagy nem teszi azt, amit Isten törvényében megkíván – ez a halálunkat eredményezi és az egész teremtés szétesését.

„Aki bűnt cselekszik, a törvényt is megszegi, mert a bűn törvényszegés.”

1Jn 3,4

17. Mi a bálványimádás?

Bálványimádás jobban bízni a teremtésben, mint a Teremtőben, a teremtettbe helyezni reménységünket és boldogságunkat, illetve önértékelésünket és biztonságunkat.

„Ezért nincs mentségük, mert bár Istent ismerték, mégsem dicsőítették vagy áldották mint Istent, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és sötétség borult oktalan szívükre. […] Az ilyenek Isten igazságát hazugsággal cserélték fel, és a teremtményt imádták és szolgálták a Teremtő helyett (…)”

Róm 1,21.25

18. Büntetlenül fogja Isten hagyni engedetlenségünket és bálványimádásunkat?

Nem, mert minden bűn Isten szuverenitásával, szentségével és jóságával ellentétes, és szembe megy igaz törvényével. Isten jogosan haragos bűneink miatt, és meg fogja büntetni azokat igazságos ítélettel mind a jelenlegi, mind az eljövendő életben.

„Hiszen jól tudjátok, hogy egyetlen paráznának, tisztátalannak vagy nyerészkedőnek, azaz bálványimádónak sincs öröksége Krisztus és Isten országában. Senki meg ne tévesszen titeket üres beszédével, hiszen éppen ezekért sújtja Isten haragja az engedetlenség fiait.”

Ef 5,5-6

19. Van bármilyen lehetőség arra nézve, hogy megmeneküljünk az ítélet alól és visszakerüljünk Isten pártfogása alá?

Igen, eleget kell tennünk igazságának úgy, hogy Isten maga, egyedül kegyelemből, megbékéltet minket önmagával, megszabadít bennünket a bűntől és a bűn ítélete alól a Megváltó által.

„Az Úr akarata volt az, hogy betegség törje össze. De ha fel is áldozta magát jóvátételül, mégis meglátja utódait, sokáig él. Az Úr akarata célhoz jut vele. Lelki gyötrelmeitől megszabadulva, elégedetten szemléli majd őket. Igaz szolgám sokakat tesz igazzá ismeretével, és ő hordozza bűneiket.”

Ézs 53,10-11

20. Ki a Megváltó?

Az egyetlen Megváltó az Úr Jézus Krisztus, az örökkévaló Fiú Isten, aki által Isten emberré lett, és ő maga szenvedte el a bűn büntetését.

„Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus.”

1Tim 2,5

 

2. rész

KRISZTUS, MEGVÁLTÁS, KEGYELEM

21. Milyen Megváltó képes bennünket Istenhez visszavinni?

Aki valóságos ember, ugyanakkor igaz Isten.

„Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!”

Ézs 9,5

22. Miért kell a Megváltónak valóságos embernek lennie?

Mert emberi természetben kell tökéletesen eleget tennie az egész törvénynek, és elhordoznia az ember bűnéért járó ítéletet; ugyanakkor azért is, hogy együtt tudjon érezni a mi gyengeségeinkkel.

„Ezért mindenben hasonlóvá kellett lennie a testvéreihez, hogy irgalmas és hű főpap legyen az Isten előtti szolgálatban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért.”

Zsid 2,17

23. Miért kell a Megváltónak igaz Istennek lennie?

Mert csak az Ő isteni természetének köszönhetően lehet engedelmessége és szenvedése tökéletes és hatékony; illetve így képes elhordozni Isten igazságos haragját a bűnnel szemben, és még a halált is legyőzni.

„De őt Isten feltámasztotta, feloldva a halál fájdalmait, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt.”

ApCsel 2,24

24. Miért kellett Krisztusnak, a Megváltónak meghalnia?

Minthogy a halál a bűn büntetése, Krisztus önként halt meg helyettünk, hogy a bűn erejétől és büntetésétől visszavezessen bennünket Istenhez. Az Ő helyettesítő engesztelő (=büntetést elhordozó/szerk.) halála által, Ő az egyedüli, aki megment bennünket a pokoltól és megszerzi számunkra a bűnbocsánatot, a megigazulást és az örök életet.

„Titeket is, akik egykor Istentől elidegenültetek és ellenséges gondolkozásúak voltatok gonosz cselekedeteitek miatt, most megbékéltetett emberi testében halála által, hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé.”

Kol 1,21-22

25. Krisztus halála tehát az jelenti, hogy minden bűnünk bocsánatot nyer?

Igen, mert Krisztus kereszthalála teljesen kifizette bűneink büntetését, és Isten irgalma Krisztus igazságát nekünk tulajdonítja, mintha a sajátunk volna és többé nem emlékezik meg bűneinkről.

„Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.”

2Kor 5,21

26. Mi mást tett még jóvá Krisztus halála?

Krisztus halála az elbukott teremtés minden részletét tekintve, megváltásának és megújításának kezdete, ahogyan hatalmasan vezet minden dolgot saját dicsőségére és a teremtés javára.

„Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által.”

Kol 1,19-20

27. Minden ember megmenekül Krisztus által, aki csak Ádám miatt elveszett? 

Nem, csak azok, akiket Isten kiválasztott, és akik Krisztussal egyesültek hit által. Azonban Isten irgalmában általános kegyelmét megmutatja azok számára is, akik nincsenek kiválasztva azáltal, hogy a bűn hatalmát korlátozza és lehetővé teszi, hogy a kultúra az ember jóllétét szolgálja.

„Ha pedig az egynek elbukása miatt uralkodhatott a halál egyetlen ember által, akkor még inkább igaz, hogy azok, akik bőségesen kapják a kegyelem és az igazság ajándékát, uralkodni fognak az életben az egy Jézus Krisztus által.”

Róm 5,17

28. Mi történik haláluk után azokkal, akik hit által nem egyesülnek Krisztussal?

Az ítélet napján meg fogják kapni félelmetes, de igazságosan kárhoztató ítéletüket, ami kifejezetten ellenük szól. Ki lesznek űzve Isten gyönyörűséges jelenlétéből a pokolba, hogy igazságosan és súlyosan bűnhődjenek, örökké.

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében. […] Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja marad rajta.”

Jn 3,16-18.36

29. Hogyan menekülhetünk meg?

Egyedül a Jézus Krisztusban való hit által, és az Ő helyettesítő, engesztelő kereszthalála által; így bár bűnösök vagyunk abban, hogy nem engedelmeskedtünk Istennek, és még mindig hajlamosak vagyunk minden gonoszra, azonban Isten, mindenféle saját érdemünk nélkül, egyedül tisztán kegyelemből, Krisztus tökéletes igazságát nekünk tulajdonítja, ha bűnbánatot tartunk és hiszünk benne.

„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.”

Ef 2,8-9

30. Mi a Jézus Krisztusban való hit?

A Jézus Krisztusban való hit, amikor elfogadunk minden igazságot, amit Isten az ő Igéjében számunkra kijelentett, bízunk benne, illetve egyedül tőle várjuk és benne nyugszunk meg megváltásunkat illetően, ahogyan azt Ő számunkra az evangéliumban kínálja. 

Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem.”

Gal 2,20

31. Mit hiszünk az igaz hit által?

Mindent, amit számunkra az evangélium tanít. Az Apostoli Hitvallás a következő szavakkal fejezi ki hitünket: Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek Teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján, onnan jön el ítélni élőket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet.

„Szeretteim, miközben minden igyekezetemmel azon fáradoztam, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek, szükségesnek láttam, hogy ezt az intést megírjam: küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott.”

Júd 3

32. Mit jelent a megigazulás és a megszentelődés?

A megigazulás az Isten előtt kinyilvánított személyes igazságunkat jelenti, amit Krisztus halála és feltámadása tett lehetségessé számunkra. A megszentelődés fokozatos növekedés az igazságban, amit a bennünk munkálkodó Szentlélek tesz lehetővé.

„(…) akik ki vannak választva az Atya Isten eleve elrendelése szerint a Lélek megszentelő munkája által az engedelmességre és a Jézus Krisztus vérével való meghintésre: Kegyelem és békesség adassék nektek bőségesen.”

1Pt 1,1b-2

33. Azok, akik Krisztusban hisznek, a megváltásukat a saját munkájukban, vagy valahol máshol keressék?

Semmi esetre se a saját cselekedeteikben, mert a megváltáshoz szükséges minden dolgot Krisztusban találunk. A jócselekedetek által keresett üdvösség annak tagadása, hogy Krisztus az egyetlen Megváltó és Szabadító. 

„Tudjuk, hogy az ember nem a törvény cselekedetei alapján igazul meg, hanem a Krisztus Jézusba vetett hit által. Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem.”

Gal 2,16

34. Mivel kizárólag kegyelemből vagyunk megváltottak, egyedül Krisztus által, továbbra is jócselekedetekre kell törekednünk és engedelmeskednünk kell Isten Igéjének?

Igen, mivel Krisztus, miután vére által megváltott bennünket, a Szentlélek által meg is újít; hogy így életünkben megmutatkozzon az Isten iránti szeretet és hála; hogy gyümölcsei által biztosak legyünk hitünkben; és így a mi istenfélő viselkedésünk másokat is megnyerjen Krisztusnak.

„Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok. Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket: tartózkodjatok a testi vágyaktól, amelyek a lélek ellen harcolnak. Tisztességesen éljetek a pogányok között, hogy ha valamivel rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, a ti jó cselekedeteiteket látva, dicsőítsék Istent a meglátogatás napján.”

1Pt 2,9-12

35. Ha kizárólag kegyelemből van üdvösségünk, egyedül hit által, honnan jön ez a hit?

Minden ajándékot, ami Krisztustól jön, a Szentlélek által kapunk meg, beleértve magát a hitet is.

„De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által, akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által.”

Tit 3,4-6

 

3. rész

LÉLEK, HELYREÁLLÍTÁS, NÖVEKEDÉS A KEGYELEMBEN

36. Mit hiszünk a Szentlélekről?

Azt, hogy valóságos és örök Isten az Atyával és a Fiúval együtt, illetve Isten minden hívőt visszavonhatatlanul részesít a Szentlélekben.

„Én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké: az igazság Lelkét, akit a világ nem fogadhat be, mert nem látja őt, nem is ismeri; ti azonban ismeritek őt, mert nálatok lakik, sőt bennetek lesz.”

Jn 14,16-17

37. Miben segít bennünket a Szentlélek?

A Szentlélek meggyőz bennünket bűneink valóságáról, vígasztal, vezérel, lelki ajándékokat adományoz és vágyat ébreszt, hogy engedelmeskedjünk Istennek; és képessé tesz bennünket az imádságra és Isten Igéjének megértésére.

„Vegyétek fel az üdvösség sisakját is, és a Lélek kardját, amely Isten beszéde. Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Lélek által, és legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve valamennyi szentért.”

Ef 6,17-18

38. Mi az imádság?

Az imádság az, amikor szívünket Istennek kiöntjük dicséretben, kérésben, bűnvallásban és hálaadásban. 

„Bízzatok benne mindenkor, ti, népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk!”

Zsolt 62,9

39. Hogy imádkozzunk?

Szeretettel, kitartással és hálával; alázatosan alávetve önmagunkat Isten akaratának, tudva azt, hogy Krisztus érdeméért Isten mindig meghallgatja imádságainkat.

„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.”

Fil 4,6

40. Miért imádkozzunk?

Isten minden Igéje, a teljes Szentírás vezet és ösztönöz bennünket, hogy miért imádkozzunk, beleértve az Úr imádságát, melyet Jézus maga tanított meg nekünk.

„Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt, akiről nevét kapja minden nemzetség mennyen és földön: adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által; hogy Krisztus lakjék szívetekben a hit által, a szeretetben meggyökerezve és megalapozva képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység; és így megismerjétek Krisztus minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy Isten mindent átfogó teljességére jussatok. Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen.”

Ef 3,14-21

41. Hogy hangzik az Úr imádsága?

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. (Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké.)

„Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, …” 

Mt 6,9

42. Hogyan olvassuk és hallgassuk Isten Igéjét?

Igyekezettel, előkészülettel és imádsággal; hogy hittel befogadhassuk, a szívünkbe elraktározzuk és életünkben gyakoroljuk.

„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.”

2Tim 3,16-17

43. Mik a sákramentumok vagy szentségek?

A sákramentumokat vagy szentségeket Isten rendelte és Krisztus vezette be, tudniillik a keresztséget és az Úr vacsoráját, melyek látható jelek és pecsétek, hogy Krisztus halála és feltámadása által össze legyünk kötve, mint hívők közössége. A velük való élés által a Szentlélek számunkra még teljesebb mértékben kijelenti és elpecsételi az evangélium ígéreteit.

„A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk.”

Róm 6,4

„És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, és e szavakkal adta nekik: Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki.”

Lk 22,19-20

44. Mi a keresztség?

A keresztség vízzel való megmosás az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevébe; mely kifejezi és elpecsételi elfogadásunkat Krisztusban, bűnből való megtisztításunkat és az elköteleződésünket az Úrhoz, illetve az egyházához való tartozást.

„Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.”

Mt 28,19

45. A vízzel való keresztség maga a bűn elmosása lenne?

Nem, mert egyedül Krisztus vére és a Szentlélek megújító munkája képes bennünket a bűnből megtisztítani.

„János így válaszolt mindenkinek: Én vízzel keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket.”

Lk 3,16

46. Mi az Úr vacsorája?

Krisztus maga parancsolta meg minden keresztyén számára, hogy egyen a kenyérből és igyon a pohárból, hálával emlékezve rá és halálára. Az Úr vacsorája a közöttünk jelenvaló Isten ünneplése; közösséget alkot Istennel és egymással; táplálja és fenntartja a lelkünket. Ugyanakkor elővételezi azt a napot, amikor együtt fogunk enni és inni Krisztussal az Atya uralmában.

„Mert én az Úrtól vettem, amit át is adtam nektek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: »Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.« Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: »E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.« Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.”

1Kor 11,23-26

47. Az Úr vacsorája hozzátesz-e bármit is Krisztus engesztelő munkájához?

Nem, mert Krisztus mindenkiért meghalt. Az Úr vacsorája szövetségi étkezés Krisztus engesztelő munkáját ünnepelve; mivel ez is a hitünk erősítésének eszköze, hogy rá nézünk, és előíze az eljövendő ünnepnek. De akik bűnbánatot nem érző szívvel vesznek rajta részt, ítéletet esznek és isznak maguknak.

„Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket, miután halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint.”

1Pt 3,18

48. Mi az egyház?

Isten kiválasztja és megőrzi maga számára az örök életre választottak közösségét, és hit által egyesíti őket, akik szeretik, követik, tanulnak Tőle és közösen magasztalják Őt. Isten elküldi ezt a közösséget, hogy hirdessék az evangéliumot, és előképei legyenek Krisztus uralmának az életközösségük és egymás szeretete által.

„Mi pedig hálával tartozunk Istennek mindenkor értetek, testvéreim, akiket szeret az Úr, mert kiválasztott titeket Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által.”

2Thessz 2,13

49. Hol van most Krisztus?

Krisztus testileg feltámadt a sírból halála után a harmadik napon, és az Atya jobbjára ült, uralkodik és értünk közben jár, amíg vissza nem tér ítélni és az egész világot megújítani.

„Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodott Krisztusban, amikor feltámasztotta őt a halálból, és jobbjára ültette a mennyekben, feljebb minden méltóságnál és hatalmasságnál, minden erőnél és uralomnál, sőt minden névnél is, amelyet segítségül hívnak, nemcsak ebben a világban, hanem az eljövendőben is. Mindent az ő lába alá vetett, és őt tette mindenek felett az egyház fejévé.”

Ef 1,20-21

50. Mit jelent számunkra Krisztus feltámadása?

Krisztus diadalmaskodását a bűn és a halál felett azáltal, hogy fizikailag feltámadt, így mindenkit, aki benne bízik, új életre támaszt fel ebben a világban, és örök életre az eljövendő világban. Csakúgy, ahogyan egy napon feltámadunk, ez a világ is egy nap helyreáll. De mindazok, akik nem bíznak Krisztusban, örök halálra támasztatnak fel. 

„Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt.”

1Thessz 4,13-14

51. Milyen előnyünk van Krisztus mennybemeneteléből?

Krisztus fizikailag mennybe ment a mi képviseletünkben, ahogyan lejött a földre fizikailag a mi hasznunkra és most közben jár értünk az Atya jelenlétében, helyet készítve számunkra, és elküldte a Szentlelket.

„Ki ítélne kárhozatra? Hiszen Krisztus Jézus az, aki meghalt, sőt feltámadt, aki Isten jobbján van, és esedezik is értünk.”

Róm 8,34

52. Milyen reménységet hordoz az örök élet számunkra?

Arra emlékeztet bennünket, hogy ez a jelenlegi bukott világ nem a lét teljessége; hanem hamarosan Istennel együtt fogunk élni és jelenlétét örökké élvezni az új városban, az új égen és földön, ahol teljesen és örökké szabadokként élünk mindenféle bűntől, illetve megújult és feltámadott testben lakozunk a megújult, helyreállított teremtésben.

„És láttam új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve. Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trón felől: Íme, Isten sátora az emberekkel van, és ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga Isten lesz velük, és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.”

Jel 21,1-4

Fordította: Molnár Ambrus református lelkipásztor