Összeegyeztethető a szabadkőművesség a keresztyénséggel?

Megjegyzés: Az elmúlt néhány évben számos felkérést kaptam, hogy foglalkozzak a szabadkőművesség és a keresztyénség kérdésével. Bár az alábbi írás nem kíván átfogó elemzés vagy magyarázat lenni, remélem, hogy elegendő lesz ahhoz, hogy Jézus követői maguk határozzák meg, hogy ez a két hit- és szertartásrendszer – a szabadkőművesség és a keresztyénség – összeegyeztethető-e egymással.

Mi is az a szabadkőművesség?

A szabadkőművesség a Szabad és Elfogadott Szabadkőművesek titkos testvéri (csak férfiaknak szóló) rendjének tanítását és gyakorlatát jelenti, amelyet szabadkőműveseknek vagy csak kőműveseknek neveznek. A szabadkőművesek a világ legrégebbi és legnagyobb titkos társasága, amelynek becslések szerint 3 millió tagja van világszerte [más források szerint 6 millió – a szerk.], köztük 1 millió az Egyesült Államokban. A szabadkőművesség fő szervezete mellett különböző mellékágak is léteznek, mint például a Shriners (hivatalos nevén Ancient Arabic Order Nobles of the Mystic Shriners – elvárják, hogy szabadkőművesként tekintsenek rájuk).

A szabadkőművesség alapvető, helyi szervezeti egysége a páholy, amelyet általában regionális szinten (állam, tartomány vagy országhatár) egy nagypáholy felügyel. A szabadkőműves páholyba való felvételre jelentkezőnek felnőtt férfinak kell lennie [bár már léteznek olyan páholyok, ahová nőket is felvesznek – a szerk.], és hinnie kell egy Legfelsőbb Lény létezésében és a lélek halhatatlanságában. Ahogy az egyik nagypáholy megjegyzi: „A szabadkőművesség olyan, pozitív jellemvonásokkal bíró személyeket egyesít, akik bár különböző vallási, etnikai vagy társadalmi háttérrel rendelkeznek, mégis osztoznak az Isten atyaságába és az emberiség testvériségébe vetett hitben”.

A szabadkőművessé válás folyamata három szertartásos szakaszra oszlik, amelyet a szabadkőművesek „fokozatoknak” neveznek. Ez a három fokozat nagyjából a középkori kézművesek képzésére használt céhlegény-rendszerre épül: belépett tanonc vagy inas, legény és szabadkőműves mester. A fokozatok szimbolikusan az „emberi fejlődés három szakaszát jelképezik: az ifjúságot, a férfikort és az időskort”.

Az 1700-as években történt megalapítása óta a szabadkőművességet a keresztyének és a keresztyén egyházak egyszerre ítélték el és ünnepelték.

Mely keresztyén egyházi hagyományok és felekezetek tiltják vagy ellenzik a szabadkőművességet?

A katolikus egyház a szabadkőművesség egyik legrégebbi és legkitartóbb bírálója. A római katolikus híveknek 1738 óta egyházuk hivatalosan is megtiltotta, hogy szabadkőművesek legyenek.

Számos protestáns felekezet is állást foglalt az egyháztagok szabadkőművesekkel való kapcsolata ellen, például a következő egyházi közösségek:

• Isten Gyülekezetei (Jelenlegi álláspont) (Assemblies of God)
• A Testvérek Egyháza (2009) (Church of Brethren – nem összekeverendő a Testvérgyülekezetekkel)
• Názáreti Egyház (jelenlegi álláspont) (Church of Nazarene)
• Evangéliumi Lutheránus Zsinat (jelenlegi álláspont) (Evangelical Lutheran Synod)
• Lutheránus Egyház – Missouri Zsinat (jelenlegi álláspont) (LC–MS)
• Metodista Egyház (Egyesült Királyság) ( 1985-ben elítélő jelentést adtak ki, bár a felekezeten belül nem létezik tiltás.)
• Ortodox Presbiteriánus Egyház (1942) (OPC)
• Amerikai Presbiterináus Egyház (1988) (PCA)
• Barátok Társasága (más néven kvékerek) (1966)

Bár a Déli Baptista Szövetség soha nem adott ki állásfoglalást a szabadkőművességről, 1993-ban egyik alszervezetük – az Észak-Amerikai Missziói Tanács (NAMB) – a felekezet megbízásából készített egy jelentést róluk. A Szövetség által elfogadott jelentés a szabadkőművesség nyolc olyan tantételét és tanítását határozta meg, amely – a Szövetség következtetése szerint – nem összeegyeztethető a keresztyénséggel.

Mivel sok déli baptista – köztük lelkészek is – részt vett a szabadkőművességben, a jelentést széles körben bírálták. 2002-ben a NAMB kiadott egy utólagos jelentést „A Closer Look at Freemasonry” (A szabadkőművesség közelebbi vizsgálata) címmel. A jelentés azzal zárul, hogy bár sok keresztyén tagja volt a szabadkőművességnek (és jelenleg is az), „a páholy tanításainak számos pontja nem tekinthető sem bibliainak, sem keresztyéninek”. A jelentés azt is megállapítja, hogy „miközben a szabadkőművesség bátorítja tagjait a jótékonykodásra és támogatja az ilyen jellegű tevékenységet, a vallási kérdéseket érintő tanításában olyan típusú szinkretista és inkluzivista elemeket tartalmaz, amelyek nem tekinthetők keresztyénnek”.

A jelentés végül azt javasolja, hogy a kérdést bízzák a hívők lelkiismeretére:

„A fentieket figyelembe véve, és összhangban felekezetünk alapvető történelmi meggyőződésével mind a hívők papságát, mind a helyi gyülekezet autonómiáját illetően, azt javasoljuk, hogy minden egyes baptista egyháztag, valamint minden egyes gyülekezet gondosan vizsgálja meg a szabadkőművesség tanításainak és gyakorlatának jellegzetességeit. Mivel végső soron egyedül a Biblia az egyetlen útmutató a hit és az életgyakorlat számára, a szabadkőművességgel és bármely más, hasonló elköteleződésre épülő szervezettel, különösen a titkos társaságokkal kapcsolatos kérdéseket csak a Szentírás fényében szabad értékelni.”

Úgy tűnik, hogy egyik fővonalbeli felekezet sem foglal állást a kérdésben.

Miért ellenzi sok keresztyén a szabadkőművességet?

A szabadkőművesség és a keresztyénség összeegyeztethetetlensége mellett felhozott indokok között szerepelnek többek között a következők is:

A szabadkőművesség egy vallás

„Ezen a téren a bizonyítékok elsöprőek. Nincs helye semmilyen ésszerű kétségnek afelől, hogy a szabadkőművesség vallás. Nemcsak e rend szimbólumai, rítusai és templomai utalnak félreérthetetlenül arra, hogy a szabadkőművesség esetében vallásról van szó, hanem számos neves szabadkőműves szerző egyértelműen meg is erősíti ezt a tény. A majdhogynem számtalan idézet közül, amelyet itt le lehetne közölni, a bizottság kiválasztott néhányat. J. S. M. Ward, több szabadkőműves alapmű szerzője, a vallást úgy határozza meg, mint »az erkölcsi igazság tanításának rendszerét, amely az Istenbe vetett hittel párosul«, majd kijelenti: »Úgy vélem, hogy a szabadkőművesség a miszticizmus kellően szervezett irányzata ahhoz, hogy joggal nevezzük vallásnak«. A továbbiakban így folytatja: »Bátran kijelentem, a szabadkőművesség vallás, de semmiképpen sem áll ellentétben más vallásokkal, kivéve, ha az a vallás azt vallja, hogy a kapuin kívül senki sem üdvözülhet« (Freemasonry: Its Aims and Ideals, 182, 185, 187. o.)”. – Ortodox presbiteriánus egyház

A szabadkőművesség bálványimádást tartalmaz és bálványimádásra sarkall

„A szabadkőművesség vétkes a bálványimádás bűnében. Imádsága és imái bálványimádásnak minősülnek. A szabadkőművesek, még ha nem is készítettek kezükkel bálványt aranyból, ezüstből, fából vagy kőből, de a saját elméjükkel és értelmükkel teremtettek egyet tisztán emberi gondolatokból és eszmékből. Ez utóbbi nem kevésbé tekinthető bálványnak, mint az előbbi”. – Wisconsini Evangélikus-Lutheránus Zsinat

„Mivel a szabadkőművesség tételei és gyakorlata ellentétben áll Jézus Krisztus bibliai evangéliumával, egyházunk kezdettől fogva azt vallja, hogy az e szervezetben való tagság ellentétben áll az evangélium hűséges megvallásával.” – Lutheránus Egyház – Missouri Zsinat

A szabadkőművesség univerzalizmust hirdet

„Az univerzalizmus eretneksége (az a hit, hogy minden ember végül üdvözülni fog) áthatja számos szabadkőműves szerző írását és e tanítás nem áll összhangban az Újszövetség tanításával.” – Déli Baptista Szövetség

A szabadkőművesség az üdvösség cselekedeteken alapuló felfogását hirdeti

„E titkos társaságokba és azok tanításába vetett bizalom mindig is hajlott arra, hogy elfogadja a jó cselekedeteken és egy magasabb minőségű erkölcsiség megélésén alapuló üdvösség hamis reményét (Ef 2,8-9).” – Isten gyülekezetei

„A keresztyén szótériológia „heteroszoterikus”; azt tanítja, hogy az ember másvalaki által juthat csak üdvösségre. A szabadkőművesség üdvösségtana ezzel szemben autoszoterikus; azt tanítja, hogy az embernek önmagát kell megmentenie, és képes is erre. »A szabadkőművesség – mondja J. S. M. Ward – mindig is azt tanította, hogy minden ember maga alakíthatja ki az Istennel kapcsolatos egyéni elképzeléseit, és ezáltal elnyerheti az üdvösséget« (Freemasonry: Its Aims and Ideals, 187. o.). William F. Hammond pedig a What Masonry Means című könyvében, amelyet J. F. Newton bevezetőjében melegen ajánl, a következőket mondja: »A szabadkőművesség halhatatlanságról alkotott felfogása olyasvalami, amire az embernek még a testben való létezése alatt kell alkalmassá válnia. A szabadkőműveseket arra nevelik a közösségen belül, hogy erkölcsi fegyelem révén elérhetik az örök életet« (171. o.).” – Ortodox Presbiteriánus Egyház

A szabadkőművesség által megkövetelt titoktartás ellentétes a keresztyén közösség lényegével

„A keresztyének számára a szabadkőművesek által gyakorolt titoktartás problémát jelent, mivel mindenfajta titkolózás rombolja a közösséget. A keresztyén közösség nyílt közösség.” – A metodista egyház (Egyesült Királyság)

„A titkos, eskütételeken alapuló társaságok testvérisége összeegyeztethetetlen Krisztus követőinek közösségével (Mt 5,33-34).” – A Testvérek Egyháza

A szabadkőművesség hamis állításokat fogalmaz meg Isten nevéről

„A keresztyének számára a szabadkőművességgel szembeni legsúlyosabb teológiai kifogás a Legfelsőbb Lénynek a Royal Arch fokozat szertartásaiban szereplő elnevezése miatt merül fel. Az egyik titok, amely ebben a fokozatban feltárul, az, hogy a Legfelsőbb Lény neve JAHBULON. Úgy tesznek, mintha ez a szó csak Isten körülírása volna, de a rituálé egyértelműen Isten neveként utal a szóra. Ez egy összetett név, amint azt a szertartás kifejezetten hangsúlyozza is. Mára már köztudott, hogy a rituálénak e névre vonatkozó magyarázata hibás, mégis meghagyták, hogy a szabadkőművesség számára ismert hagyományos jelentését hangsúlyozzák. A szó etimológiájának legvalószínűbb magyarázata az, hogy a három szótagból kettő, a JAH és a BUL különböző vallások isteneinek neve, míg a harmadik szótagot, az ON-t a rituálé összeállítói egy másik vallás istenének gondolták; bár a modern tudomány szerint tévedtek. Mindenesetre egyértelmű, hogy a három szótag mindegyike egy-egy vallás istenségének neve. Maga a szó tehát a szinkretizmus egy példája, a különböző vallások egybeolvasztására tett kísérlet, ami a keresztyének számára elfogadhatatlan. Megjegyezzük, hogy egyes keresztyének, akik szabadkőművesek, távol maradnak minden olyan szertartástól, ahol ezt a szót használni szeretnék.” – A metodista egyház (Egyesült Királyság)

A szabadkőművesek kihagyják Jézus nevét a szertartásaikban felhasznált bibliai szövegekből

„A szabadkőműves rituálékban gyakran durván megcsonkítják Isten ihletett Igéjét, és ez a csonkítás sok esetben Jézus Krisztus nevének elhagyását jelenti. Mackey szabadkőműves rituáléjában Krisztus nevét kihagyják az 1Pt 2,5-ből (271. o.), a 2Thessz 3,6-ből (348. o.) és a 2Thessz 3,12-ből (349. o.). A Megváltó nevének az 1Pt 2,5-ből való kihagyására a következő magyarázatot adják: „A szövegrészeket csekély, de szükséges módosításokkal, Péter első leveléből vettük át” (272. o.). Ennek a módosításnak az oka nyilvánvaló. A szabadkőművesség nem állítja magáról, hogy keresztyén; éppen ellenkezőleg, minden vallás esszenciájaként tekint magára, ezért szertartásaiban nincs helye kifejezetten keresztyén tartalomnak. Az, hogy a Minden név felett álló név elhagyását csekély, de szükséges módosításként jellemzik, sokatmondó.

Nem túlzás azt állítani, hogy a szabadkőművesség a legsúlyosabb erőszakot követi el Isten írott igéjén, és a lehető legkonokabbul feszül Jézus Krisztus, a személyes Ige ellen.” – Ortodox Presbiteriánus Egyház

A szabadkőművesség pogány és okkult irományokat és tanokat propagál

„A magasabb fokozatok megszerzése érdekében ajánlott olvasmányok olyan vallásokat és filozófiákat hirdetnek, amelyek tagadhatatlanul pogány és/vagy okkultista jellegűek, mint például Albert Pike, Albert Mackey, Manly Hall, Rex Hutchens, W. I. Wilmshurst és más ilyen szerzők írásainak nagy része; valamint műveik, mint például az Erkölcs és Dogma, A Híd a fényhez, A szabadkőművesség enciklopédiája és A szabadkőművesség értelme.” (Idézet a Déli Baptista Egyezményből)

Részt vehetnek-e keresztyének a szabadkőművességben?

A szabadkőművességben részt vevő keresztyének azzal indokolhatják részvételüket, hogy ez lelkiismereti kérdés. Bár lehetséges, hogy igazuk van, azonban a lelkiismeretre történő puszta hivatkozás nem elegendő a probléma feloldásához. Amint azt az elmúlt évtizedben többször is láthattuk, a lelkiismeretre való hivatkozás lett az amerikai keresztyének számára az elsődleges kibúvó arra vonatkozóan, hogy igazolják bibliaellenes viselkedésüket és keresztyénellenes egyesületekhez/csoportokhoz való csatlakozásukat. Megfelelőbb teszt volna, ha a szabadkőműves keresztyének feltennék a kérdést maguknak, hogy vajon a szabadkőművességben való részvétel Isten dicsőségére van-e?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre igenlő választ adhassunk, szükséges lenne először azokkal a fenntartásokkal foglalkoznunk, amelyek évszázadok óta felmerülnek a keresztyénekben a szabadkőművességet illetően.

A szabadkőművességben részt vevő keresztyéneknek azt is meg kellene kérdezniük maguktól, hogy miért tekintik szertartásaikat és gyakorlataikat szentnek. A protestánsok régóta fenntartják az Ecclesia semper reformanda est („az egyház mindig megújításra szorul”) álláspontját – hogy tisztaságának megőrzése érdekében az egyháznak mindig hajlandónak kell lenni hitének és gyakorlatának újragondolására. Mégis, ritkán találunk olyan keresztyént a szabadkőműves páholyokban, aki erőteljesen szorgalmazza a szabadkőművesség azon tanításainak és rituáléinak elvetését, amelyek ellentétesek Jézus tanításaival. Azt állítják például, hogy az általuk letett ún. „vérszerződést” tartalmazó eskü nem kötelező érvényű, és nem kell szó szerint venni – és mégis elutasítják az ilyen eskü eltörlésére irányuló javaslatokat.

Ez zavarba ejtő következetlenség, amely bálványimádásra utal. Ha a pogány és okkult elemek nem nélkülözhetetlenek a szabadkőművességben, akkor a Jézust követő szabadkőműveseknek további részvételük feltételeként ezek eltávolítását kellene szorgalmazniuk. Ha azonban ezek az elemek alapvetőek, – még ha csak tiszteletben tartott hagyományként is, – akkor a keresztényeknek meg kellene magyarázniuk, hogyan vehetnek részt jó lelkiismerettel egy ilyen vallási gyakorlatban és hitrendszerben (1Kor 10,7).

• Forrás: https://www.thegospelcoalition.org/article/the-faqs-is-freemasonry-compatible-with-christianity/
• A szerző: Joe Carter, a The Gospel Coalition vezető írója, a Virginia állambeli Arlingtonban található McLean Bible Church beosztott lelkésze