26
febr
2024

Tanította-e Pál a jóléti evangéliumot?

Többször hallottam már, hogy az úgynevezett jóléti evangélium kortárs hívei a Pál apostolnál előkerülő „vetés és aratás” elvre hivatkoznak, hogy alátámasszák nézeteiket. De vajon Pál szándékosan vagy akaratlanul lett e nézet szószólója?

Írásaiban kétszer hivatkozik a vetés és aratás elvére, mikor is arra kéri a keresztyéneket, hogy nagylelkűen és áldozatkészen adakozzanak a szolgálat céljára. Először a Galata levél 6. fejezetében írja:

„Akit pedig az igére tanítanak, az minden javából részesítse tanítóját. Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: mert aki a maga testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” (Gal 6,6–9)

Ebben az összefüggésben a vetés és az aratás az adakozás terén megnyilvánuló nagylelkűségre utal. Pál is így használja a második szakaszban. A 2Korinthus 9-ben arra a személyre gondol, aki önző módon személyes haszonszerzésre használja a vagyont:

„Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert »a jókedvű adakozót szereti Isten«. Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségetekből jusson minden jó cselekedetre. […] Aki pedig magot ad a magvetőnek, és eledelül kenyeret, megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét. Így mindenben meggazdagodtok a teljes tisztaszívűségre, amely általunk hálaadást szül Isten iránt.” (6–11. vers)

John Stott szerint a vetés és az aratás gondolata „a rend és a következetesség elve, amely minden életbe bele van kódolva – az anyagi és az erkölcsi életbe is”. Olyasvalami, amit Isten a valóságba ágyazott. Ha búzát akarsz aratni, akkor búzát kell vetned. Ha kukoricát vetsz, nem várhatsz vajbabot. A jó mag jó termést fog hozni, a rossz mag pedig rosszat. Ez ugyanígy igaz a lelki életünkre is. Ha keveset vetsz, keveset fogsz aratni. Ha önmagadnak vetsz, kizárólag magadnak fogsz aratni is. Tetteinknek következményei vannak.

A 2Korinthus 9-et közelebbről megvizsgálva megerősítést nyer, hogy az aratás, amelyre Pál gondol – csakúgy, mint a Galata 6-ban –, nem a személyes vagyon gyarapítását célozza. Isten bőséges termést ad annak, aki bőségesen vet, hogy a keresztyén „minden jótéteményre bőségben legyen” – vagyis még bőkezűbb legyen „mindenben”.

A jóléti evangélium szószólói, akik azzal érvelnek, hogy „ha sokat adsz, sokat kapsz, és végre megengedheted magadnak, hogy jelentősen emeld az életszínvonaladat”, nem hivatkozhatnak jogosan erre a szakaszra vagy a Galata 6-ra, bár gyakran megteszik.

 

Hogy még többet adj

A jóléti evangélium szerint adnod kell, hogy kapj – és itt meg is áll a történet. A Biblia azt mondja, hogy adj, hogy kapj, így aztán még többet adhatsz.

Pál nyelvezete arra szolgál, hogy ellensúlyozza azt a félelmet, amelyet az emberek sokszor az adakozással kapcsolatban tapasztalnak. Attól rettegnek, hogy ha adnak, akkor nem lesz elég a saját szükségleteik kielégítésére. Isten azonban azt ígéri, hogy bőségesen ellátja azokat, akik bőkezűen adnak. Pál azt akarja, hogy a korinthusiak megszabaduljanak attól a félelemtől, hogy a nagylelkű adakozás elszegényíti majd őket. Nyelvezete félreérthetetlen: „Istennek pedig hatalma van arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok […], és megsokasítja vetőmagotokat […]. Így mindenben meggazdagodtok…”

Ez azt jelenti, hogy azoknak, akik a jóléti evangéliumot hirdetik, mégiscsak igazuk van? Nem. Fel kell tennünk a kérdést: milyen céllal teszi lehetővé Isten a bőkezű keresztyén számára, hogy nagyobb vagyon felett sáfárkodjon? Miért ígér Isten anyagi bőséget azoknak, akik bőségesen vetnek – vagyis akik vidáman és szabadon adnak másoknak? Hagyjuk, hogy maga Pál beszéljen:

„Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségetekből jusson minden jó cselekedetre.” (2Kor 9,8)

„Aki pedig magot ad a magvetőnek, és eledelül kenyeret, megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét.” (2Kor 9,10)

„Így mindenben meggazdagodtok a teljes tisztaszívűségre, amely általunk hálaadást szül Isten iránt.” (2Kor 9,11)

 

Nem a jólét apostola

A lényeg az, hogy Isten nem fogja adakozásra indítani a szívünket úgy, hogy aztán nem lát el az ehhez szükséges forrásokkal. Ugyanakkor az az elképzelés, miszerint azért kellene adakoznunk, hogy Isten személyesen gazdaggá tegyen minket – azzal a céllal, hogy növelve vásárlóerőnket nagyobb kényelemben és komfortosabban éljünk –, távol áll Pál tanításától. Ő a személyes gazdagságot nem öncélnak tekinti, hanem eszköznek egy magasabb cél eléréséhez: a rászorulók iránti szüntelen nagylelkűséghez.

Ha nagylelkűen adakozunk, akkor meg fogjuk tapasztalni, hogy Isten nemcsak az adakozás iránti vágyunkat tartja fenn, hanem a későbbiekben növelni fogja az ehhez szükséges erőforrásainkat is, hogy örömmel és Isten dicsőségére nagyobb mértékben tudjunk adakozni.

Tehát nem, Pál nem volt a mai jóléti evangélium szószólója.

 

Szerző: Sam Storms (PhD), az Oklahoma City-i Bridgeway Church emeritus lelkésze, az Enjoying God Ministries alapítója és a The Gospel Coalition elnökségi tagja.
Forrás: https://www.thegospelcoalition.org/article/paul-teach-prosperity-gospel/
Fordította: M.T.A.

2 válasz

  1. Dávid

    Kiváló írás, egyetértek! Nem beszélünk erről eleget, pedig nagyon nagy szükség lenne rá. Elég megnézni Nyári Attila igehirdetéseit tiktokon, facebookon, vagy a pásztor facebook fiókját, ahol a sikeres pásztori élet gyümölcseit posztolja követőinek. Miért hagyjuk, hogy felhíguljon Krisztus üzenete? Ő szűk ösvényről beszélt, nem arról, hogy ez még biztos belefér.

    1. Márkus Tamás András

      Szerintem (bár csak nagyon érintőlegesen ismerem a szolgálatát) a golgotás Nyári Attila (gondolom róla van szó) egyetértene e nyilatkozat tartalmával. Ön miből gondolja, hogy nem?

Hozzászólás írása