A család védelme – a biblikus családkép
Az Evangelikál Csoport a fenti címmel szervez nagyszabású konferenciát 2022. március 19.-én a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának épületében (MEÖT). Az előadók között olyan nevek találhatóak, mint például: Balog Zoltán református püspök, Kondor Péter evangélikus püspök, Papp János baptista egyházelnök, Pataky Albert pünkösdi elnök, Dr. Khaled A. László metodista szuperintendens, dr. Szabados Ádám, dr. Szilvay Gergely, Ruff Tibor.
De miért van szükség ilyen konferenciára?
Tapasztalatunk szerint ma a Sátán leginkább a házasságot, az Isten által megteremtett szexualitást, és az egészséges családot támadja. Napjainkban ezen a ponton kell képviselnünk Isten megkérdőjelezhetetlen igazságát. Határozottan ki kell mondanunk, mit hiszünk, és mi az, amit elutasítunk.
Az előadásokban, kerekasztal-beszélgetésekben érvelünk majd a házasság biblikus modellje mellett, és több oldalról is meg fogjuk világítani a témát.
Konferenciánkra nemcsak teológusokat, lelkészeket várunk, hanem mindenkit, aki evangéliumi keresztényként definiálja magát, illetve érdekli a téma. Ismerjük fel közösen azt a felelősségteljes megbízást, amelyet Krisztus és az apostolok ránk hagytak. Fontosnak tartjuk, hogy mi, a magyar protestantizmus különféle felekezeteinek képviselői rögzítsük, hogy a teológia mint tudomány, nem saját magáért van, hanem az elhívásunk része: Istenről, az ő szabadításáról való beszéd. Ebből fakadóan hangsúlyosan normatív teológiát kell folytatnunk és képviselnünk, s fel kell vennünk a harcot a férfi és nő teremtettségét, Isten általi meghatározottságát, szerepét, a kettejük közötti kapcsolatot, a házasságot és a biblikus családképet érintő romboló, életidegen, hamis ideológiákkal szemben.
Félre értés ne essék: nem emberek, „nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen…” (Efézus 6:12)
Végezetül egy Luthernek tulajdonított mondással zárom a meghívást:
„Ha a leghangosabban és legtisztábban vallom is Isten igazságának minden részletét, kivéve azt az egyetlen kis pontot, amelyet a világ és az ördög éppen támad, akkor nem vallom meg Krisztust, bármily bátran állok is ki a kereszténység mellett. A katona hűsége ott próbáltatik meg, ahol a csata dúl; ha azon az egy ponton megfutamodik, hiába áll helyt az összes mellette lévő csatatéren, az pusztán menekülés és szégyen számára.”
Szeretettel várunk mindenkit a konferenciánkra: mélyüljünk el együtt még inkább a biblikus családképben, mert olyan idők jönnek, mikor szükséges lesz, hogy minél erősebben megálljunk, megszilárduljunk az Ige tanításában.
A tervezett program:
8:30 Gyülekező
9:00-9-30 Áhítat – Chiciudean Miklós (reformált baptista)
9:30-10:15 előadás – dr. Szilvay Gergely („A házasság átértelmezésének társadalmi következményei”)
10:15-10:30 Szünet
10:30-11:15 előadás – Prof. dr. Hack Péter („A jogok csatája, a hatalom szerepe az emberi jogok hierarchiájának kialakításában”)
11:15-12:15 Kerekasztal – a közelmúltban megjelent evangéliumi nyilatkozatok megjelenésének okai, körülményei. Résztvevők: Kiss Máté (evangélikus), Lupták György (evangélikus), Zsarnai Krisztián (evangélikus), Molnár Ambrus (református), Czentnár Simon (református), Pocsaji Miklós (református)
12:15-12:30 Kérdések
12:30-13:45 Ebédszünet
13:45-14:00 Az „Evangéliumi nyilatkozatok” kiadvány rövid ismertetője, bemutatása
14:00- 15:00 Egyházvezetők kerekasztal beszélgetése – Balog Zoltán (zsinati püspök, Magyarországi Református Egyház), Kondor Péter (püspök, Magyarországi Evangélikus Egyház), Papp János (egyházelnök, Magyarországi Baptista Egyház), Pataky Albert (elnök, Magyar Pünkösdi Egyház), Dr. Khaled A. László (szuperintendens, Magyarországi Metodista Egyház)
15:00-15:15 Kérdések az egyházvezetői kerekasztalhoz
15:15-16:00 előadás – dr. Szabados Ádám („A melegházasság elfogadásának egyházi-teológiai következményei”)
16:00-16:15 Szünet
16:15-17:15 kerekasztal – lelkészek/teológusok beszélgetése. Résztvevők: Szabados Ádám (evangéliumi), Csiha Márton (baptista), Tóth Sándor (baptista), Ruff Tibor (Hit Gyülekezete), Lakó István (református); Bagoly Gyula (presbiteriánus)
17:15-17:30 Kérdések lelkész-teológus kerekasztalhoz.
17:30-17:45 Zárszó – a konferencia lezárása
Cím: 1117. Budapest, Magyar Tudósok Körútja 3.
A Facebook esemény linkje: https://fb.me/e/1rwF5YI4b
Regisztrációs link: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-nbu4Go1i3ZRCiMMvh9itQ064hIOn-hJQFIwiMASEwgJyRg/viewform?
Muzslai-Bízik Bencze
Evangelikál Csoport alelnöke
A szerzőről
Az Evangelikál Csoport sokféle felekezeti hátterű (református, evangélikus, baptista, pünkösdi stb.) protestáns teológusok közössége, akik az evangelikalizmus és a protestáns ortodoxia közös alapjára építve tanulmányozzák és hirdetik a biblikus keresztyén tanításokat. Felekezettől és tanításbeli különbségektől függetlenül teológiai „identitásunkat” a következő hitvallások és nyilatkozatok elfogadása határozza meg: az első négy egyetemes zsinat hitvallásai (Niceai, Nicea-Konstantinápolyi, Efézusi és Kalcedoni hitvallások), az Amerikai Egyesült Államokbeli Presbiteriánus Egyház (PCUSA) által 1910-ben deklarált öt fundamentum (1. A Szentírás ihletettsége és tévedhetetlensége, 2. Krisztus istensége és szűztől való születése, 3. Krisztus halála által szerzett helyettes engesztelés, 4. Krisztus halálból történő testi feltámadása, 5. Krisztus csodáinak történelmi valósága), a Biblia tévedhetetlenségéről szóló 1979-es Chicagói Nyilatkozat tizenkilenc pontja, és az Egyesületünk által megfogalmazott nyilatkozat a házasság és homoszexualitás kérdésében (lásd: Evangelikál Nyilatkozatok). Minden, e teológiai irányultságot képviselő protestáns testvérünket várjuk 
„… ez a tábor létezik, csak nem teszi magát láthatóvá. Ezért van sok belső viszálykodás az egyházban. Most is vannak hívei a „melegházasságnak”, azonos neműek kapcsolatának, azok megáldásának, csak ezt nem nyílt sisakkal képviselik, hanem belső párbeszéd kezdeményezésével, hittételek finom megkérdőjelezésével, a tisztázás akadályozásával, lebegtetéssel, a hitbizonyosság szűnni nem akaró hámozgatásával. Sokkal tisztább és egyértelműbb lenne a helyzet, ha végre mindenkiről nyíltan lehetne tudni, hogy mit képvisel. Igen, lennének emiatt szakadások. De ez tipikusan az a fajta szakadás, amiről Pál apostol azt mondja, hogy szükségesek. Épp az a baj, hogy régóta nem történnek meg ezek a szakadások. Pedig mindenki tudja, hogy ez lesz a vége. Amíg a felszín alatt, láthatatlanul zajlanak ezek a folyamatok, gúzsba kötik sok helyen az egyház bizonyságtételét és misszióját. Fellélegeznénk, ha végre mindenki ott állna, ahol a szíve van.” (Szabados Ádám)
„…vannak olyan szempontok, amelyek szükségessé teszik újra gondolni az evangelikalizmussal kapcsolatos nézetünket. Sokan azok közül, akik az elmúlt években nagy változáson mentek keresztül, és ezt nyíltan el is ismerik, még mindig azt állítják, hogy valójában evangelikálok. Ezért a probléma a következő: meg kell határoznunk egészen pontosan, hogy mit jelent az, hogy evangelikál, és ki tekinthető evangelikálnak (…) Nos, ha használják az evangelikál megjelölést, akkor nyilvánvalóan van valami jelentése is. Olyan kifejezés, amely leszűkít. Bizonyos szempontból kizárólagos (…). Remélem teljesen világos számunkra: nem azt próbáljuk megfogalmazni általános értelemben, hogy mit jelent keresztyénnek lenni, hanem azt, hogy ki az evangelikál keresztyén, és erre természetesen azért vállalkozunk, mert úgy gondoljuk, hogy végső soron az evangelikál hit magának a keresztyén hitnek az egyetlen valódi kifejtése. (…) Tehát hogyan határozzuk meg, hogy mit jelent evangelikálnak lenni, elkülönítve “a keresztyén” általános definíciójától? Ez ma egy nagy kérdés, és úgy gondolom, hogy ez lesz az a kérdés, amivel egyre inkább szembe kell néznünk az elkövetkezendő években.” (Martyn Lloyd-Jones: What is an Evangelival, 11-13.o.)
„… a teológia magában foglalja a lelkiséget is, abban az értelemben, hogy befolyásolja befogadóinak az Istenhez való jó vagy rossz, pozitív vagy negatív viszonyát, illetve viszonyának hiányát. Ha teológiánk nem ébreszti föl a lelkiismeretet és puhítja meg a szívet, akkor valójában mindkettőt megkeményíti; ha nem bátorítja a hitbeli elkötelezettséget, a hitetlenség távolságtartását erősíti meg; ha nem az alázatot szorgalmazza, elkerülhetetlenül a büszkeséget táplálja. Ha tehát valaki nyilvánosan teologizál, akár formálisan a szószéken, a katedrán vagy nyomtatásban, akár informálisan karszékében ülve, komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy eszméi miként hatnak az emberekre – Isten népére vagy más népekre. A teológusok elhívásuk szerint az egyház vízügyi mérnökeinek és csatorna felügyelőinek tisztét töltik be: feladatuk, hogy biztosítsák, Isten tiszta igazsága bőségben eljusson oda, ahol szükség van rá, és hogy kiszűrjenek minden egészségre ártalmas szennyeződést.” (J.I.Packer: A megújulás teológiája)
„Semmiféle problémát nem okoz számomra tévedhetetlenségről beszélni. Viszont ha lelkészként azt mondom akármelyik laikus hívőnek, hogy elfogadom a Szentírás tekintélyét, de nem hiszek a tévedhetetlenségében, egyből megkérdezi majd: »mi a különbség a kettő között?« És ahogy ezt elkezdem magyarázni, egyből forgatni kezdi majd a szemét, és azt gondolja magában, hogy ez a különbségtétel fából vaskarika. Ha azt mondom, hogy csak részben fogadom el a tekintélyét, és nem tévedhetetlen, azt megértik. Ha azt mondom, hogy a tekintélyét minden egyes részére vonatkozóan elfogadom és tévedhetetlen, azt is érteni fogják. De 35 éves pályafutásom során egyetlen olyan emberrel sem találkoztam, aki értené, ha azt mondom, hogy elfogadom ugyan a Szentírás tekintélyét, de nem tartom tévedhetetlennek.” (Tim Keller)
