29
dec
2021

A huszonnegyedik órában vagyunk! – az evangélikus LMBTQ-ügyi állásfoglalás aláírója a Mandinernek

Írta: Vágvölgyi Gergely

Nagy visszhangot váltott ki az evangélikus lelkészek és hívek által fogalmazott Novemberi állásfoglalás, melyben aggodalmuknak adtak hangot az egyházba is beszivárgó LMBTQ-ideológia és a bűnök fölötti eltekintés miatt. Az állásfoglalás mostanra ökumenikussá vált, közel háromezren írták alá majdnem tíz felekezet tagjai közül. Kiss Mátéval beszélgettünk.

Szorongató időket élünk. A világban olyan gondolatok, ideológiák váltak általánossá, melyek korábban csak szórványosan, vagy zárt ajtók mögött hallatták hangjukat. Egyik oldalon a gender, LMBTQ+, férfi és női nemet megváltoztató műtétek, kezelések népszerűsítése, másik oldalon a házasságról, családról vallott értékek devalválódása, az abortuszok rendkívül magas száma vagy épp az eutanázia gyakorlata az útjelzői ennek a folyamatnak” – olvasható az evangélikus lelkészek és gyülekezeti tagok által fogalmazott Novemberi állásfoglalásban. Az egyházukért és a tanítás tisztaságáért aggódók hangja egyre erősebb, és bíznak abban, hogy elkerülhető a skandináv modell, vagy éppen a német példa, ahol mára elhagyták a biblikus álláspontot ebben a kérdésben.

Már tavaly elindult egy belső imádkozó és gondolkodó folyamat ezzel kapcsolatban, pedig már akkor is késésben voltunk, mostanára viszont mindenképpen szólnunk kellett” – mondja a Mandinernek Kiss Máté evangélikus lelkész. A kezdeményezés egyik tagja rámutat, hogy nem a gyermekvédelmi törvény hívta életre a Novemberi Állásfoglalást, bár az tény, hogy a figyelmet ráirányította a megnyilatkozásukra, de az állásfoglalás attól függetlenül fogalmazódott és született meg már korábban bennünk.

 

Búvópatakként indul, aztán átszakítja a gátat

Elsődleges céljuk az volt, hogy saját egyházuk felé határozzák meg azt az igei látást, amit a kereszténység kétezer év óta képvisel. Azért érezték ennek szükségét, mert egyre gyakoribbak az intő jelek a nyugati és északi evangélikus egyházakban, amelyek során, ebben a kérdésben már eltérnek az igei tanítástól.

„Az Amerikai Egyesült Államokban például megválasztották az első transznemű evangélikus püspököt, a skandináv egyházak homoszexuális kapcsolatokat már házasságként áldanak meg, a német példák is egyre kirívóbbak”

– sorolja Kiss Máté.

De emlékezetes Päivi Räsänen esete is; a volt finn belügyminiszter, jelenleg parlamenti képviselő bíróság elé áll, mert saját Twitter-oldalán Szent Pál egyik leveléből idézett, amikor hozzászólt egyházán belüli, a házasságról szóló diskurzushoz.

„Ami intő jelzés volt számunkra, hogy ezek a példák a legtöbb esetben, nem mint tévtanítások, elrettentő példák kerültek interpretációra a hazai evangélikus nyilvánosság számára, sőt, időnként azt éreztük, hogy támogató attitűd jelenik meg velük kapcsolatban” – mondja Kiss Máté. A lelkipásztor hozzáteszi, a magyar evangélikus egyházban még – hála Istennek –, a hagyományos, biblikus álláspont van érvényben. Ugyanakkor, hallhatóak voltak azok a hangok, megnyilvánulások, amelyek – bár deklarálták a fő szempontot –, alternatívaként már elfogadták az azonos neműek együttélését és a gyakorló homoszexuális kapcsolatot, nem tartották bűnnek, noha a szentírás alapján egyértelműen abba a kategóriába sorolható.

„Ez az a belső folyamat, ami búvópatakként megjelenik az egyházakban, aztán egy idő után majd átszakítja a gátat és utána ez lesz a fősodor. Elébe akartunk menni ennek, akkor is, ha már a 24. órában vagyunk. Nagy nyomás nehezedik a felekezetünkre, gyülekezeteinkre, gyülekezeti tagjainkra, vezetőinkre, ezért szerettünk volna egy támogató-segítő állásfoglalást megfogalmazni” – mondja Kiss Máté.

 

Középpontban a Biblia tanítása

A Novemberi állásfoglalás fő szempontja ezért a bibliai tanítás megerősítése, miszerint a házasság férfi és nő között köttetik. „Mi nem a saját véleményünket képviseljük ebben az állásfoglalásban, hanem a Biblia tanítását, a keresztény tanítást” – hangsúlyozza a lelkipásztor.

Azt fejtegetve, miért jelenhettek meg a válságjelek hazánkban is, rámutat; sajnos mára tapasztalható a megfelelési kényszer keresztény körökben is. Mint mondja, a magyar evangélikus egyháznak például szoros kapcsolatai vannak a skandináv és német egyházakkal, akik már túlléptek a biblikus tanításon ezekben a kérdésekben, így óhatatlanul elkezdtek a magyarok is óvatosabban fogalmazni, ha a témáról értekeztek.

Kiszélesítve a beszélgetés horizontját, azt is hozzáteszi,

eleve problémás, ha ideológiai nyomás alá kerül bárki, akinek a Szentírás nem abszolút viszonyítási pont,

így a mi feladatunk is az, hogy azt újra középpontba helyezzük, ahogyan ezt Luther Márton is tette. „Ha valaki nem tekinti abszolút mércének a Szentírást, akkor, ez a folyamat olyan gyengítése lesz a kinyilatkoztatásnak, ami kiszolgáltatja az egyházat az aktuális világi ideológiáknak, korszellemnek” – mondja.

TOVÁBB A CIKKRE

Hozzászólás írása