14
máj
2021

Nyilatkozat a prófétai szolgálatra vonatkozó mércével kapcsolatban

Az alábbi nyilatkozat előzményeihez tartozik, hogy különösen is a 2020-as amerikai választásokkal kapcsolatban számos be nem teljesült, meg nem valósult előrejelzés és “prófécia” látott napvilágot különféle pünkösdi-karizmatikus közösségben. Erre reagálva karizmatikus keresztyén vezetők egy csoportja egy négyoldalas nyilatkozatot fogalmazott meg és tett közzé a prófétai ajándékkal/szolgálattal kapcsolatos visszaélések kiküszöbölésére. A nyilatkozat szövegét, amit egy direkt e célra létrehozott honlapon tettek közzé, 85 keresztyén vezető, lelkész, akadémikus, szolgálatvezető, keresztyén szerző és evangélista (valamint több, a prófétai mozgalomhoz tartozó személy) fogalmazta meg. Az aláírásaikat megtaláljuk az eredeti nyilatkozat szövege alatt.  

 

NYILATKOZAT

 

Abban az időszakban, amikor Krisztus testében, azaz az egyházban sok kérdés merül fel a prófétálás ajándékával és a próféta szolgálatával kapcsolatban, valamint a helyi lelkipásztorok és a hívők is igénylik az iránymutatást, hogy miként ítéljék meg a prófétai beszédet, pünkösdi és karizmatikus vezetőkként úgy éreztük, hogy eljött annak a lehetőségnek a pillanata, hogy a jelen dokumentumot megfogalmazzuk.

Ennek a dokumentumnak nem az a célja, hogy bárkit is kárhoztasson vagy hibáztasson. Ehelyett az a célunk, hogy írásos iránymutatást nyújtsunk a prófétaság ajándékának működtetéséhez és a próféta szolgálatának funkciójához, ugyanakkor megerősítsük ezen ajándékok és szolgálatok fontosságát.

HISSZÜK, hogy a Szent Lélek ajándékai, beleértve a prófétaság ajándékát és a próféta szolgálatát, kiemelt fontosságúak a Krisztus-test épülése és a szolgálatban való munkálkodás szempontjából, ami miatt a Szentírás buzdít bennünket a lelki ajándékokra való törekvésre, különösen is arra, hogy prófétáljunk (lásd 1Kor 14,1.39). A prófétai szolgálat nagy jelentőséggel bír az egyházban, ezért bátorítani, üdvözölni és felügyelni kell.

HISSZÜK, hogy fontos az olyan környezet megteremtése, amelyben a Lélek más ajándékai mellett virulhat a prófécia az apostoli, az evangelizációs, a pásztori és a tanító szolgálattal együtt. Ennek a környezetnek a megteremtése érdekében hittel áthatott légkörben szükséges ösztönözni a Lélek szabadságát, helyet adva a Lélek akarata szerinti spontán megnyilatkozásoknak. De mindennek valódi felelősség és felügyelet mellett kell végbe mennie.

HISSZÜK, hogy a prófétálás ajándéka általános funkciójának – ahogy az a gyülekezethez kapcsolódik – köze van az építéshez, a bátorításhoz és a vigasztaláshoz (lásd 1Kor 14,3). Ahogy az ajándék a hitetlenekhez szól, nyilvánvalóvá válhatnak a szívük titkai, és eljuttathatja őket a bűnbánatig, feltárva számukra Isten valóságát (lásd 1Kor 14,24–25).

HISSZÜK, hogy a prófétálás szellemiségének a lényege Jézus bizonyságtétele, minél fogva a prófétai szolgálat végső célját Jézus Krisztus Úr voltának dicsőítése képezi, még akkor is, ha felismerhetjük, hogy nem minden prófétai beszéd mutat kifejezetten az ő személyére (lásd Jel 19,10; 1Kor 12,3).

HISSZÜK, hogy a próféta szolgálata ötirányú, elismerve azt, hogy némely prófétát a Lélek arra is használ, hogy Krisztus testének korrekciót, utasítást és iránybeli világosságot hozzon, de nem más vezetőktől függetlenül és az ószövetségi próféta modelljétől eltérő módon.

ELISMERJÜK, hogy a próféták nem szellemi jövendőmondókként vagy előrejelzőkként szolgálnak, nem az a szerepük, hogy kielégítsék a jövővel kapcsolatos kíváncsiságunkat, vagy absztrakt információkat tárjanak fel. Isten célja a prófétálással, hogy a prófécia megmentsen, bűnbánatra hívjon, természetfeletti iránymutatást adjon, vigaszt nyújtson, megszabadítson, helyreállítson, és Jézust Úrként dicsőítse.

ELISMERJÜK, hogy a prófétai szolgálat során némely prófétai beszéd elküldhető értékelésre, még mielőtt az elhangoznék, míg más beszédeket elhangzásuk után kell megítélni. De minden helyzetben mindazoknak, akik azt állítják, hogy Isten nevében beszélnek, el kell fogadniuk próféciájuk lelki értékelését.

HISSZÜK, hogy a próféciákat az Ige alapján kell először megvizsgálni, mert ha a prófétai beszéd nem áll ellentétben a Szentírással, akkor azt más idősebb vezetők csak ezután vizsgálhatják meg. Amennyiben a prófécia egy helyi gyülekezet kontextusában hangzik el, akkor azt az idősebb vezetőknek ebben a környezetben kell megvizsgálniuk. Amennyiben a prófécia egy régió vagy nemzet kontextusában adatik, akkor azt a regionális vagy nemzeti vezetők kötelessége megítélni (lásd 1Kor 14,29; 1Thessz 5,19-21). Akik elutasítják a beszédük megítélésének lehetőségét, azoknak nem szabad semmilyen teret engedni a prófétálásra.

ELISMERJÜK, hogy a próféták természetfeletti kijelentést kapnak Istentől, de ők is függnek az ötféle szolgálat vezetőitől a nekik adott kijelentés értelmezése és alkalmazása terén. Isten akarata az, hogy mindezek a különféle szolgálati ajándékok – beleértve a próféta szolgálatát is – nem egymástól függetlenül, hanem egymással összhangban működjenek. Csak így juthat el Krisztus teste a teljes egészségre és érettségre.

ELISMERJÜK azt az egyedi jellegű kihívást, amelyet az internet és a közösségi médiumok képviselnek az olyan esetekben, amikor valaki azt állítja magáról, hogy ő próféta, de a közzétett beszédei alapján nem lehet őt számon kérni vagy felelősségre vonni. Miközben lehetetlen megállítani az ilyen beszédek áradatát, mindenkit arra buzdítunk, hogy vizsgálja meg az online követett személy életét és annak gyümölcseit, és nézzen utána annak is, hogy az illető tagja-e valamely helyi gyülekezetnek, és valóban jelen van-e ott a nyilvános szolgálatával és a magánéletével kapcsolatban is felelősségre vonható-e. A prófétai szolgákat egyúttal arra sürgetjük, hogy engedjék a vezetőtársak által megvizsgálni a bizonyítottan Istentől eredő, de meg nem szűrt és meg nem vizsgált beszédeket.

EGYETÉRTÜNK abban, hogy a Szentírás azt tanítja nekünk, hogy ne vessük el a prófétai megnyilvánulásokat, hanem vizsgáljuk meg azokat, és a jó dolgokhoz ragaszkodjunk (1Thessz 5,19-21). Ez azt is jelenti, hogy a valódi prófétai szolgálattal kapcsolatban inkább tiszteletet és elfogadást, mintsem kételkedést és megvetést kell tanúsítanunk.

HISSZÜK, hogy minden lelki vezetőt – ideértve a prófétai szolgákat is – meg kell vizsgálni befogadó gyülekezetében, hálózatában vagy mozgalmában és minősíteni kell a Pál apostol által felvetett vezetési sztenderdek alapján, amelyeket a az 1Tim 3,1-8 és Tit 1,5-9 bibliai szakaszokban találhatunk.

HISSZÜK, hogy minden lelki vezetőnek – beleértve az ötrétű prófétákat – minden gyanú felett kell állnia, és az elhívásához méltó életet kell élnie (lásd Ef 4,1-3). Következésképp hisszük, hogy azon prófétai vezetők, akiknek az élete megszegi az Ige által állított morális és etikai sztenderdeket, alkalmatlanná teszik magukat a szolgálatra függetlenül attól, hogy mekkora befolyásuk vagy felkenetésük van.

AZZAL IS EGYETÉRTÜNK, hogy az egyházban minden vezető számára – beleértve a prófétai vezetőket is – a legnagyobb kihívást a Krisztus jellemének visszatükrözésére irányuló törekvés és az ajándékainak a szeretetből kiinduló aktivizálása jelenti Isten, az ő népe és az elveszettek javára (1Kor 13,2; Róm 8,29).

ÉRTÉKELJÜK a prófétai szolgálatban tanúsított alázatot, becsületességet és pontosságot azok hitének és bizalmának védelme érdekében, akik Istennek tulajdonított beszédeket hallgatnak. Szent dolog azt állítani, hogy valaki Isten nevében szól, Jézus azonban figyelmeztet: akinek több adatott, attól többet is várnak el (lásd Lk 12,48). Ezért azokhoz hasonlóan, akik tanítanak, és az elszámoltathatóság magasabb szintjén állnak (lásd Jak 3,1), a prófétálóknak is magasabb szintnek kell megfelelniük, ugyanis hatalmas befolyással bírhatnak az emberek élete felett jó és rossz értelemben egyaránt. Emiatt arra intjük őket, hogy a hit és a bátorság józansággal és körültekintéssel párosuljon.

MEGÉRTETTÜK, hogy a prófécia lehet feltételes is, és hogy sok prófécia esetében hosszabb idő is eltelhet a beteljesülésig. Elismerjük azt is, hogy a prófétai nyelvezet gyakran misztikus és szimbolikus, emiatt magyarázatot és megértést kíván. Ez azt jelenti, hogy azok a próféciák, amelyek nem mondanak ellent a Bibliának, illetve amelyek nem állnak ellentétben a tényekkel, nem értékelhetők azonnal, hanem esetenként akár csak hosszabb idő elteltével.

Másrészről, ha egy prófétai beszéd olyan konkrét részleteket és adatokat tartalmaz, amelyekben megvalósulnak a prófétai állítások, valamint ha ez a prófécia nem tartalmaz semmilyen feltételt a teljesüléssel kapcsolatosan, és a beszéd nem a prófétált módon teljesül be, akkor a beszédet elmondó személynek Isten és emberek előtt teljes bűnbánatot tanúsítva kell a teljes felelősséget viselnie.

A prófétálónak mindennemű védekező és/vagy magyarázó/tisztázó beszédet azon hallgatóság előtt kell elmondania, aki előtt a téves beszéd elhangzott. Például, ha a beszéd egy egyén irányában hangzott el, akkor a védekezést (és/vagy a magyarázó/tisztázó beszédet) az illetőnek kell elmondania. Ha a beszédet nyilvánosan mondták el, akkor a védekezésnek (és/vagy a magyarázó/tisztázó beszédnek) is nyilvánosan kell elhangoznia. Ezt nem büntetésnek szánjuk, hanem azon érett szeretet cselekedetének, amely védeni kívánja Isten tiszteletét, a prófétai szolgálat becsületességét, és azok hitét, akik irányában a beszéd elhangzott.

HISSZÜK, lényeges, hogy minden lelki vezetőnek – beleértve a prófétai vezetőket is – van olyan idősebb szolgálótársa és tapasztaltabb lelki vezetője, aki megbízható módon figyeli az ő életét és szolgálatát. Ezzel összhangban visszautasítjuk azt a véleményt, hogy a próféta szavának a megítélése Zsolt 105,15 (ahol Isten a régi nemzeteket arra buzdítja, hogy ne nyúljanak a pátriárkákhoz, illetve ne ártsanak a prófétáknak) megsértése lenne. A tévedő próféták törekedjenek az azon szolgatársaktól kapott korrekció elfogadására, akikkel elszámoltathatósági kapcsolatban állnak. Akik az ilyen fajta felelősségre vonást elutasítják, azokat nem szabad többé elfogadni a szolgálatban.

ELISMERJÜK, hogy a valódi prófétai beszéd hitépítő lehet, és adott esetben hittel teljes választ válthat ki, de visszautasítjuk azt az elképzelést, hogy a próféták ószövetségi szövegekkel takarózhatnak annak alátámasztására, hogy mindent el kelljen hinni, amit egy mai próféta mond. Ezzel szemben csak akkor hihetjük el a prófétai beszédet, ha az nem áll ellentétben a Szentírással, nem téved a tények tekintetében, és a mi lelkünk is együtt tanúskodik vele. Csak ebben az esetben adhatunk hitelt annak, hogy az adott beszéd be is fog teljesülni (lásd 1Tim 1,18).

Akik az ószövetségi prófétai szövegeket arra akarják felhasználni, hogy tekintélyt szerezzenek, és befolyást gyakoroljanak követőik felett, emlékezzenek arra, hogy az ugyanazon régi ószövetségi sztenderdek szerinti hibás prófécia halállal volt büntetendő. Az újszövetségi próféciák – egyes újszövetségi vezetőkkel együtt – nem uralkodtak a népen, és nem követeltek maguknak behódolást és hitet. Ehelyett alázattal szolgálták a nyájat (lásd 1Pét 5,1-4).

VISSZAUTASÍTUNK mindennemű fenyegető beszédet a mai prófétáktól, amelyben arra figyelmeztetik követőiket, hogy ítélet fog rájuk következni, amennyiben nem követik a próféta szavát. Ezt a spirituális manipuláció veszélyes formájának tekintjük.

VISSZAUTASÍTJUK a prófétai ajándéknak a próféta személyes hasznára vagy a saját szolgálatára irányuló (jóindulat, hatalmi befolyás vagy pénzügyi előny megszerzése céljából történő) spirituális manipulációját. Egy próféta semmilyen körülmények között nem kérhet pénzt a prófétai beszéd elmondásáért. Ez a legrosszabb fajta lelki visszaélésnek számít, amely Isten szemében utálatos.

VISSZAUTASÍTJUK azt a véleményt, hogy a mai prófétai beszéd ihletettség és tekintély szempontjából a Szentírással egy szinten van, illetve hogy Isten manapság tévedhetetlenül beszél a prófétákon keresztül, mivel maga a Biblia mondja, hogy mind a tudásunk, mind a prófétálás részleges (1Kor 13,9). Egyedül az írott Ige az, ami Isten szavának állíthatja magát (2Tim 3,16); a próféciák – legjobb esetben is – az Úr olyan beszédei, amelyeket Isten Igéje vizsgál meg.

Végül, miközben hisszük, hogy a prófétáknak elszámoltathatóknak kell lenniük a szavaik terén a Szentírással való összeegyeztethetőség tekintetében, nem hisszük, hogy az őszinte és komoly szándékú próféta, aki pontatlan próféciát mond, ettől hamis próféta lenne. Ehelyett – ahogy azt az Ószövetség hangsúlyozta és Jézus is magyarázta – a hamis próféták báránybőrbe bújt farkasok, szemben azokkal az igazi hívőkkel, akik pontosan beszélnek (lásd Mt 7,15-20; Jer 23,9-40; Ez 13,23). Az ilyen hamis próféta olyan személy, aki egy Szent Léleknek álcázott hamis lélek alatt cselekszik.

EZÉRT ELISMERJÜK a különbségtételt a pontatlan próféciát mondó hívő (akinek adott esetben el kell ismernie a hibáját), a folyamatosan pontatlanul prófétáló hívő (akivel kapcsolatban elismerjük, hogy az illető nem próféta, és sürgetjük a prófétálásának a leállítását) és a hamis próféta között (akit hamis hívőnek, elveszett léleknek kell tartanunk és bűnbánatra, megtérésre kell hívnunk).

Mivel Isten ajándékai és elhívása megbánhatatlanok (lásd Róm 11,29), úgy látjuk, hogy az a személy, akinek a prófétaság ajándéka adatott, képes lehet még akkor is tevékenykedni ezzel az ajándékkal, ha már nincs megfelelő kapcsolatban Istennel. Ez az oka annak, hogy parancsolóan sürgető, hogy a prófétákat életük gyümölcsei és a szolgálatuk és nem a kapott ajándékuk alapján ítéljük meg, felismerve azt is, hogy vannak olyanok, akik igazságban kezdték, de a végén el lesznek vetve (lásd Mt 7,21-23).

 

2021. április 29.

Fordította: Halász Zsolt

3 Responses

  1. Kerekes Ernő

    A bevezetőben arról volt szó, hogy az aláírók, megfogalmazók neve megtalálható lesz a szöveg végén. Gondolom, sokakat érdekelhet, hogy kikről van szó, nem mindegy. Ettől függetlenül a nyilatkozattal teljes mértékben egyetértek, fontos, (nem csak most) időszerű, alapos, a lelkülete tekintetében is mérvadó tanulmánynak tartom.

    1. Márkus Tamás András

      Elnézést, lehet félreérthető volt. Az eredeti szövegre utaltunk (belinkeltük a honlapot).

Hozzászólás