Wayne Grudem, az evangelikálok és Donald Trump

Wayne Grudem (1948) vezető evangelikál teológus, teológiai professzor és könyvszerző, a Bibliai Férfiasság és Nőiesség Tanácsának társalapítója, az ESV Study Bible főszerkesztője. Grudem 2016 július 28-án egy véleménycikket jelentetett meg a Townhall online platformon, melynek címe: „Erkölcsi szempontból miért helyes döntés Trumpra szavazni?” Később újabb cikkek jelentek meg tőle a témában, némileg kiegészítve eredeti írását. Az evangéliumi világot enyhén szólva megosztotta Grudem Donald Trump – akkor még csak republikánus elnökjelölt – melletti kendőzetlen kiállása. Számtalan ellenvélemény látott napvilágot különféle evangéliumi szerzőktől, például a következők:

• David French, “Amikor egy jó keresztyén rossz érveket hoz fel Trump mellett“
• John Mark Reynolds, “Amikor egy jó ember gonosz tettet igazol“
• Alex Chediak, “Trumpra szavazni erkölcsileg helyes döntés?“
• Matt Emerson, “#NeverTrump: Válasz Wayne Grudemnek“
• David Moore, “Trumpra szavazni morálisan helyes döntés? Válasz Wayne Grudemnek“
• Philip Swicegood, “Miért téved Wayne Grudem Trumppal kapcsolatban“
• Madison Peace, “Wayne Grudem téved azzal kapcsolatban, hogy Trumpra szavazni erkölcsileg helyes volna“

Oldalunkon több írást is közzétettünk már az egyház és politika/állam témakörben különféle nézőpontokból, lásd itt (református nézőpontból) és itt (baptista nézőpontból), illetve itt (ugyancsak református nézőpontból). Ezek inkább általános és elméleti alapon vizsgálták a kérdést. 

Wayne Grudem írása viszont jó példa arra, hogy egy hitvallásos, evangéliumi teológus milyen szempontokat vesz figyelembe egy konkrét politikai helyzetben – ebben az esetben egy elnökválasztást megelőzően -, majd az érvei alapján milyen döntésre buzdítja az evangéliumi keresztyén szavazókat. Mindezeken túl – irányultságától függetlenül – írása több okból is aktuális a hazai keresztyénség számára: egyrészt azért, mert közéletünk az amerikaihoz hasonlóan rendkívül polarizált, politikailag végletekig megosztott, és ez a megosztottság a keresztyéneket (keresztyén közösségeket), azon belül az evangéliumi keresztyéneket is érinti. Másrészt azért, mert e megosztottság mögött sokszor nem annyira reális érvek, mint inkább zsigeri indulatok, szimpátiák és antipátiák, szubjektív vonzalmak és ellenérzések húzódnak. Grudem hozzáállása lehetséges módja annak, hogy hitvallásos keresztyéneknek miként kellene “értékek” mentén tájékozódniuk a politika területén, majd dönteniük a szavazóurnáknál. Máshogy fogalmazva: bár nehéz egy antipatikus jelöltre szavazni (sőt, ilyen alapon könnyebb lenne egy másikra), a szubjektív érzelmeket bizonyos esetekben felülírja, ha előre számolunk egy alternatív döntés romboló következményeivel. Az evangéliumi értékrend és etika tehát nem csak a jelölt személyét nézi (mennyire erkölcsös, milyen életet él, számomra mennyire szimpatikus), hanem az evangéliumi értékrend mérlegére helyezve az ígéreteit és terveit is.

Grudem a dolgozatában ezenkívül felteszi a téma szempontjából az egyik legalapvetőbb kérdést is: befolyásolhatják-e a keresztyének a politikát, és ha igen, milyen mértékben? Még ha nem is értünk egyet a következtetéseivel, az elveket tekintve talán tanulhatunk tőle. Természetesen a kiegyensúlyozottság kedvéért a felsorolt ellenvélemények egyikének fordítását is leközöljük majd. 

Wayne Grudem

Wayne Grudem: erkölcsi szempontból miért helyes döntés Trumpra szavazni? 

Néhány keresztyén barátom azt mondta, nem képes tiszta lelkiismerettel Donald Trumpra szavazni, mert ha két rossz közül a kevésbé rosszat kell választani, akkor úgy érzi, erkölcsileg a legjobb döntés, ha egyiket sem választja. Ezért szerintük keresni kell egy harmadik jelöltet, és arra kell szavazni.

Én magam professzorként, aki 39 éve tanít már keresztyén etikát, úgy gondolom, hogy ez az érvelés téves. Most hogy Trump lett a republikánus elnökjelölt, azt hiszem, hogy rá szavazni erkölcsileg helyes.

Az amerikai polgároknak türelemmel kell lenniük egymás iránt ebben a politikai időszakban. Elkerülhetetlen, hogy eltérő döntésekre jussanak e választás során olyan emberek is, akik szoros barátságot ápolnak egymással. Mindig tiszteletben kell tartanunk egymás véleményét, hálát adva Istennek azért, hogy olyan demokráciában élhetünk, amely biztosítja a politikai vélemény-szabadságot. Természetesen továbbra is folytatnunk kell a párbeszédet, mert a demokráciák akkor működnek a legjobban, ha a gondolkodó polgárok nyugodtan és türelmesen meg tudják vitatni a közöttük lévő különbségek okait. Ez a cikk az én hozzájárulásom a vitához.

Nem gondolom, hogy Donald Trumpra szavazni erkölcsi értelemben rossz döntés volna. Azért nem, mert erkölcsi szempontból nem hibás megválasztani egy olyan jelöltet, akivel véleményünk szerint a nemzet jobban jár. Sőt, ilyen szempontból nézve erkölcsileg igenis helyes cselekedetről van szó. Egyébként korábban, az előválasztás során magam sem támogattam Trumpot. Egy februári lelkészkonferencián még ellene beszéltem, de most úgy tervezem, hogy rá szavazok. Nem hiszem, hogy helyes volna őt “gonosz” jelöltnek nevezni. Szerintem jó jelölt. Igaz, hogy egoista, az is igaz, hogy hatásvadász, és hogy kiegyensúlyozatlan. Tény, hogy a nyilatkozatai egyoldalúak, hogy nem igazán képes árnyaltan fogalmazni, sőt vannak téves elképzelései is: pl. hogy a terroristák családját is le kell bombázni. Egészen biztos, hogy van hova fejlődnie. Az is tény, hogy beleszáll emberekbe és rosszul reagál a személyét érintő kritikákra. Egy-egy kijelentése kifejezetten sértő. Háromszor házasodott, és állítása szerint hűtlen volt a házasságaiban. Ezek egyértelműen súlyos hibák, de nem gondolom, hogy ezek diszkvalifikálják, mint jelöltet, vagy emiatt alkalmatlan lenne az elnöki pozíció betöltésére. 

Másfelől úgy gondolom, hogy az ellene felhozott vádak többnyire indokolatlanok, nem állják meg a helyüket. Sok-sok évre visszatekintő üzleti tevékenysége egyértelmű cáfolat arra, hogy rasszista lenne, hogy elítélné a legális bevándorlást, vagy hogy antiszemita és nőgyűlülő volna. Úgy gondolom, hogy ezek a vádak szinte minden esetben a vele szemben álló sajtó igazságtalan túlzásainak tekinthetők, amelyek szándékosan felnagyítják egy-egy meggondolatlan kijelentését. Szerintem Trump hazafias lelkületű, és őszintén a legjobbat akarja a hazájának. Az üzleti életben szokatlanul sikeres problémamegoldó hírében áll, figyelemre méltó gyermekeket nevelt fel. Sokan, akik személyesen ismerik őt, elismerően beszélnek a kedvességéről, a nagylelkűségéről és a megfontoltságáról. A legfőbb ok azonban, amiért alkalmas jelöltnek tekintem, az az, hogy nagyobb részt jó ügyekért harcol, helyes célok mellett áll ki. Véleményem szerint ezek hozzájárulnak a nemzetünk sikerességéhez. 

A nemzet érdekét kell keresnünk

Még keresztyének számára is kérdéses, hogy befolyásolhatják-e a választásokat. A válasz az, hogy igen, határozottan törekedhetnek erre. Péter apostol szerint bár a keresztyének jövevények ezen a földön, komolyan kell vennünk Jeremiás próféta buzdítását, amit a babiloni fogságban lévő zsidó néphez intézett: “fáradozzatok annak a városnak a jólétén, amelybe fogságba vittelek titeket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak jólététől függ a ti jólétetek is.” Ennek az utasításnak a mai alkalmazása szerintem azt jelenti, hogy a keresztyéneknek ma is hasonló kötelezettségeik vannak: fáradozniuk kell annak az államnak a jólétén, amelyben élnek, és a szavazatuknak tükröznie kell ezt. Ezért az elsődleges kérdés a következő: hogyan szavazzak úgy, hogy a lehető legjobb legyen az egész nemzet számára? Egyre inkább közeledik a választás, és ha valaki Trump helyett egy harmadik jelöltre adja a voksát, akkor ezzel közvetlenül Hillary Clintont támogatja, hiszen Trumpnak eggyel több szavazatra lesz szüksége a győzelemhez. Minden keresztyénnek fel kell tennie a következő kérdést: képes vagyok tiszta lelkiismerettel szavazni egy harmadik jelöltre, tudván, hogy így egy olyan liberális jelölt esélyeit javítom, mint Hillary Clinton?

Az Obama-éra alatt a liberális szövetségi kormány fokozatosan kiterjesztette uralmát életünk különböző területére. Ez azonban most megváltozhat. Ez az év rendkívüli lehetőséget tartogat számunkra: legyőzhetjük Clintont, valamint betilthatjuk az abortuszt, véget vethetünk a nemi szerepekkel kapcsolatos zűrzavarnak, a vallásellenességnek, a magas adózásnak, a költekezésnek, illetve annak a túlburjánzó kormányzati liberalizmusnak, amire Obama elnök kormányzása során támaszkodott. 

Úgy gondolom, hogy az ilyen típusú liberalizmus elleni harc erkölcsileg helyes cselekedet. Érzem Jakab szavainak a súlyát: “aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi, bűne az annak.” 

Vannak olyanok, akik szerint egyszerűbb távol maradni a Trump és Clinton közötti párharctól, s ők inkább nem mennek el szavazni. A Szentírás tanítása szerint azonban nem bújhatunk ki az erkölcsi felelősség alól a tétlenséget választva. Abdiás próféta megdöbbenéssel tapasztalja, hogy Edóm emberei ott álltak és semmit sem tettek, amikor a babilóniak meghódították Jeruzsálemet. Nem segítettek a zsidóknak. Abdiás 1,11-ben ezt olvassuk: “Te is jelen voltál, mikor az ellenség elhurcolta kincseit, idegenek törtek be kapuján, Jeruzsálemre pedig sorsot vetettek. Te is úgy viselkedtél, mint azok!” 

Azért írom ezt a cikket, mert kétlem, hogy azok, akik kijelentik, hogy “nem szavazhatok Trumpra”, megértették volna, hogy Hillary Clinton elnöksége milyen következményekkel jár a nemzetünkre nézve. Ugyanígy kétlem, hogy részletesen utána néztek volna annak, hogy Trump elnöksége miben különbözne Clinton elnökségétől. Az alábbiakban összehasonlítom azokat a feltételezett eredményeket, amiket Clinton, illetve Trump elnökségétől várhatunk, ha megválasztják őket. 

Legfelsőbb Bíróság

Először nézzük meg, hogyan változna meg a Legfelsőbb Bíróság, ha Clinton lenne az elnök. Hillary Clinton rögvest Scalia bíró helyére tenne valakit a liberálisok közül Breyer, Ginsburg, Sotomayer és Kagan mellé. Ez a liberálisok számára 5-4 arányú többséget biztosítana a Legfelsőbb Bíróságban még Kennedy bíró nélkül is, de ha Kennedy velük szavaz, ez az arány 6-3-ra változna. Ez még nem minden. Ginsburg bíró 83 éves, vastagbélrákja és hasnyálmirigyrákja van, továbbá a koszorúér problémái miatt sztent beültetést kapott. Kennedy 80 éves, Breyer 78. Clinton esetleg három-négy bírót jelölhet a Legfelsőbb Bíróságba, és legalább 30 évre bebetonozná a bíráit, a szélsőbaloldal kezére játszva az igazságszolgáltatást. Több tucat baloldali bírót ültethet be a szövetségi bíróságokba – oda, ahol a szövetségi keresetek 99%-ról döntenek. Tudjuk jól, hogy mire képes a bírói zsarnokság, hiszen láttuk, hogyan kényszerítették rá az abortuszjogokat és az azonos neműek közötti házasságot egy egész nemzetre. Itt dől el minden. Ha Clinton nyer, a baloldal hosszú időre bebetonozza magát. Nemzetünket nem annak polgárai és az általuk megválasztott képviselők fogják irányítani, hanem olyan bírók, akiket nem választottak, és akiket nem is lehet elszámoltatni. Ezek a bírói emelvényről kényük-kedvük szerint diktálnak majd, hogy minden úgy történjen ebben az országban, ahogy nekik tetszik. A kormányzati rendszerünkben pedig nincs senki, aki ez ellen felléphet, vagy aki megállíthatja őket. Ezért e mostani választás közel sem csak Hillary Clintonról szól, hanem arról, hogy nyerni fog, vagy veszíteni a szélsőbaloldali liberális ágenda. A Legfelsőbb Bíróságon keresztül a legmagasabb célokra törnek: magukhoz akarják ragadni a nemzet irányítását, és ehhez elég az ötfős szavazati többség. Ha sikerül nekik, könyörtelenül ráerőszakolják liberális politikájukat a nemzetre – nem választási győzelemmel, hanem az elszabadult Legfelsőbb Bíróság könyörtelen határozatai által. Egyik határozat jön majd a másik után. Ha esetleg Clinton ki is esik a versenyből az e-mail botránya miatt, a szavazatunk ugyanúgy számít, mert teljesen mindegy melyik liberális jelöltről van szó, ugyanazokat a liberális bírókat fogja kinevezni a Legfelsőbb Bíróságba. 

Nézzük meg a magzatelhajtás, az abortusz témáját. Egy liberális bíróság valószínűleg alkotmányellenesnek ítéli a részleges terhesség-megszakítás tilalmát. Ezt anno a bírák mindössze 5-4 arányú többséggel támogatták, gondoljunk a 2007-es Gonzales v. Carlhart esetre.

[“Az Egyesült Államok Legfelső Bírósága 2007 áprilisában a Gonzales kontra Carhart ügyben, öt bíró szavazatával négy ellenében alkotmányossá minősítette azt a szövetségi törvényt, amely büntetni rendeli a késői művi terhességmegszakítás azon formáját, amelynek kivitelezése során az orvos szándékosan úgy jár el, hogy – a gyermek fejjel előre történő érkezésénél – a még élő magzat teljes feje, illetve – lábbal előre történő érkezésekor – a még élő magzat testének a köldökvonal feletti része az anya testén kívülre kerül az abortusz során. Ezt a kriminalizált cselekményt, amely egyben a törvény címe is (Partial Birth Abortion Act) „részleges szüléssel járó abortusznak” nevezi, és a szövetségi büntető tilalom alól csak abban az esetben enged kivételt, ha az orvosi beavatkozás az anya életének megmentését szolgálja.” (Forrás: http://fundamentum.hu/sites/default/files/07-4-04.pdf) /szerk.]

Az alkotmány egyenlő törvényi védelemről szóló cikkelyéből vezették le az abortuszhoz való jogot, de ha továbblépnek, egy határozattal eltörölhetik az abortusz-korlátozások legnagyobb részét, szempillantás alatt lenullázva mindazt, amiért az életpártiaknak az elmúlt 43 évben dolgoztak, beleértve az ultrahanggal kapcsolatos követelményeket, a várakozási időt, a szülői beleegyezéssel kapcsolatos előírásokat és az abortusz elvégzésével kapcsolatosan a nem orvosi személyeket érintő tilalmakat. Nem szabad kételkedniük a szavazóknak abban, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak hatalmában áll eltörölni az abortuszt korlátozó törvényeket – gondoljunk az Obergefell v. Hodges 5-4 aránnyal meghozott döntésre. 

[A 2015. június 26-án hozott döntésével a Legfelsőbb Bíróság megköveteli az összes államtól, hogy házassági engedélyeket állítson ki az azonos nemű párok számára, és elismerjék az azonos neműek házasságait/szerk.]. 

E határozat gyakorlatilag azonnal érvénytelenítette azt a munkát, amit keresztyének ezrei fektettek éveken keresztül abba, hogy rávegyék 31 állam állampolgárait az alkotmánymódosítások elfogadására, amelyek a házasságot egy férfi és egy nő szövetségeként definiálták. Utólag már senki sem kampányol az ilyen törvények, vagy törvénymódosítások ellen, hiszen teljesen értelmetlen volna. Ha a Legfelsőbb Bíróság egyszer kimondta a verdiktet, akkor a kérdés, mint olyan az Egyesült Államok politikai rendszerében lekerült a napirendről. Megszületett a döntés, és vége a diskurzusnak, vesztettünk. De ez nem azért történt meg, mert a szavazóurnáknál elvesztettük a csatát, hanem azért, mert egy liberális Legfelsőbb Bíróság egyszerűen érvénytelenítette a házasság meghatározásának demokratikus folyamatát. Ugyanezt megtenné az abortusz jogi korlátozásaival kapcsolatban is. Ha egyszer döntött, már senki sem fog kampányolni az abortusz korlátozására vonatkozó törvények mellett, hiszen ezek már alkotmány-ellenesnek számítanak. A pro-life (életpárti) csoportok lobbi-tevékenységét ezzel teljesen ellehetetlenítik. Legszívesebben hátrakötnék a kezüket, így pedig meg nem született gyermekek millió fognak továbbra is meghalni. 

Vallásszabadság

A jelenlegi liberális menetrendhez hozzátartozik a vele ellentétes értékeket valló keresztyének elnyomása. A liberális bíróság megpróbálja eltörölni a lelkiismereti szabadságot. Például ha valaki nem akar részt venni azonos neműek házassági ceremóniáján, kényszeríthetik rá. Akadályozzák, hogy az emberek a homoszexuális viselkedéssel kapcsolatos erkölcsi kifogásaiknak hangot adjanak. A keresztyéneket így is kiszorították már számos foglalkozásból: virágüzleteket és pékségeket zártak be, profi fotósokat bírságoltak meg, tönkretéve vállalkozásokat, pusztán azért, mert ezek az emberek visszautasították, hogy erejüket és tehetségüket olyan ügyek szolgálatába állítsák, amelyekkel kapcsolatban erkölcsi kifogásaik vannak. Egy atlantai tűzoltót, Kelvin J. Cochran-t például azért rúgtak ki, mert kiadott egy könyvet, amelyben kifejtette a házasságon kívüli szexualitással – beleértve a homoszexualitást, a leszbikusságot és különféle szexuális perverziókat – kapcsolatos, bibliai alapozású nézeteit. Példája előrevetíti azokat a baljós folyamatokat, amelyek minden közszférában dolgozó keresztyént érinteni fognak. Magas rangú katonai tiszteket kényszerítettek arra, hogy szép csendben lemondjanak, mert nem értettek egyet a homoszexuális lobbi katonaságot érintő törekvéseivel. A Mozilla-Firefox vezérigazgatóját, Brendan Eich-et kiszorították saját cégéből, pusztán azért, mert pénzadománnyal támogatta a Kalifornia Proposition 8-at. 

[A Propostion 8 egy kaliforniai népszavazási javaslat és egy állami alkotmány-módosítás, melyet 2008 novemberében fogadtak el. A javaslatot az azonos neműek házasodását ellenzők hozták létre a kaliforniai Legfelsőbb Bíróság 2008-as fellebbezését megelőzendő. A Propostion 8-at a szövetségi bíróság végül alkotmányellenesnek nyilvánította/szerk.]

Ez a döntés aggasztó precedenst teremt azon keresztyének számára, akik cégvezetőként, vállalati elnökként a liberális politikai ágendával ellentétes álláspontot mernek képviselni vagy támogatni. 

2016-ban egy bostoni urológus, Paul Church a Harward Medical School oktatója elvesztette a kórházi juttatásait a Beth Israel Deaconess Medical Center-ben, azért, mert felhívta a figyelmet az azonos neműek közötti szexuális aktus orvosi veszélyeire. 

Létezik, hogy túlzóak volnának a jóslataim a sérülő vallásszabadsággal kapcsolatosan? Maga a Legfelsőbb Bíróság három konzervatív bírója adott hangot a kétségeinek egy konkrét ügy kapcsán. Egy washingtoni gyógyszertárról van szó, amely már 70 éve a Stormans család tulajdonát képezi. E család tagjai elkötelezett keresztyének. Valószínűleg most a Washingtoni Állami Gyógyszertári Igazgatóság bezáratja az üzletüket, mert nem voltak hajlandóak egy abortuszt okozó vényköteles gyógyszert árusítani. 2016. június 28-án a Legfelsőbb Bíróság megtagadta a család fellebbezésének megvitatását, annak ellenére, hogy ezt Alito bíró Thomas és Robert bírákkal együtt határozottan támogatta. 

Keresztyén vállalkozók, üzlettulajdonosok

Ha Clintonnak sikerül akár csak eggyel több liberális bírót is kijelölnie, akkor valószínűleg keresztyén vállalkozók tucatjai kerülnek célkeresztbe. A Hobby-Lobby (egy Oklahoma City központú kereskedelmi diszkontlánc/szerk.) nem volt hajlandó magzatelhajtó szereket árulni. 2014-ben megnyerte a Legfelsőbb Bíróságon az ezzel kapcsolatos ügyet, de csak 5-4 szavazati aránnyal. Nem kényszeríthették arra, hogy a polcain magzatelhajtó szereket árusítson. Ezt azonban vissza lehet fordítani. Gondoljunk bele, noha a négy liberális bíró jelenleg kisebbségben van, ha átrendeződik e testület összetétele, ez könnyen megváltozhat. A négy liberális bíró, Ginsburg, Breyer, Sotomayor és Kagan még mindig a Legfelsőbb Bíróság tagjai. Ha ezt a döntést felülírják, akkor erőszakkal fogják a Hobby Lobby-t kiszorítani az üzleti életből, ugyanis a Hobby Lobby tulajdonosa, a Green család bejelentette, hogy azonnal be fogja zárni a 23 ezer alkalmazottat foglalkoztató több mint 3 milliárd dolláros éves árbevételű társaságát, ha ellenük döntenek. Szemlátomást az életpárti keresztyén vállalkozók, cég és üzlettulajdonosok kilátásai nem túl rózsásak. Ilyen események tükrében egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy ha Clintont megválasztják, az átalakított Legfelsőbb Bíróság uralma alatt a keresztyéneket tervszerűen fogják foglalkozások százaiból kiszorítani, és több ezer ember fogja elveszíteni a munkáját. Lépésről lépésre marginalizálják és szorítják ki a keresztyéneket a társadalom peremére, ahol már nem sok vizet zavarnak. 

A kérdés az, hogy megéri-e nekünk, ha nem Trumpra szavazunk? Megéri pusztán azért nem rá szavazni, mert antipatikus számunkra? Biztos, hogy meg akarjuk fizetni ennek az árát – a szabadságunk elvesztését? Egyes keresztyének azt vetik ez ellen, hogy végső soron az üldöztetés a javunkra válna. A Biblia azonban sohasem ösztönzi a keresztyéneket arra, hogy üldöztetésre vágyakozzanak. Nekünk arra kell törekednünk, hogy – amennyire csak tőlünk telik – megakadályozzuk a keresztyének elnyomását. Jézus azért imádkozott (Mt 6,13), hogy Isten ne vigyen minket kísértésbe, és szabadítson meg a gonosztól. Pál nem arra buzdítja a keresztyéneket, hogy rossz vezetőkért imádkozzanak, akik majd üldözik őket és rosszat tesznek velük, hanem arra, hogy jó vezetőkért imádkozzanak, akik lehetővé teszik számukra, hogy békés, nyugodt életet élhessenek. “Arra kérlek titeket mindenek előtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, királyokért és feljebbvalókért, hogy nyugodt és csöndes életet élhessünk teljes istenfélelemben és tisztességben.” 

A keresztyén iskolák és főiskolák

Egy liberális Legfelsőbb Bíróság az oktatásra szintén hatással lenne. A keresztyén főiskolákat valószínűleg meggyanúsítanák azzal, hogy diszkriminatívak, ha megkövetelik a diákoktól, hogy igazodjanak a szexualitással kapcsolatos bibliai mércéhez, vagy fogadják el az elsődleges keresztyén hittételeket. Olyan keresztyén missziós szervezeteket, mint a Cru vagy az InterVarsity már sikerült több kampuszról is kiszorítani. A Legfelsőbb Bíróság 5-4 arányú határozata (CLS v. Martinez – 2010) helyt adott annak a kezdeményezésnek, hogy egy keresztyén jogi társaságot egy jogi egyetem, a San Fransisco-i Hasting College területéről kitiltsanak. Most pedig egy kaliforniai törvény – amely a felsőoktatásban érvényesülő egyenlőséget hivatott szavatolni (SB 1146), amelyet nem is olyan régen fogadott el Kalifornia állam szenátusa, és ami valószínűleg törvényerőre fog emelkedni – megtiltja a keresztyén főiskoláknak, hogy a hallgatóikat és alkalmazottaikat arra kötelezzék, hogy tartsák magukat a keresztyén hitelvekhez és meggyőződésekhez, és ragaszkodjanak a szexualitással kapcsolatos bibliai normához. A főiskoláknak megtiltanák, hogy a diákokat biológiai nemük szerint szállásolják el kollégiumaikban, ha egy diák azzal állna elő, hogy transgender identitású. Olyan főiskolák, mint a Biola, vagy az Azusa Pacific nem tudnak sokáig fennmaradni ilyen szabályozások mellett. 

Az általános iskolákat és középiskolákat érintő szabad iskolaválasztást vagy a tandíjprogramokat lehetővé tevő törvényeket valószínűleg alkotmány-ellenesnek fogják minősíteni a keresztyén iskolák esetében. A magániskoláknak (beleértve a keresztyén intézményeket is) nyújtott adókedvezményről szóló programot ismét a Legfelsőbb Bíróság 5-4 arányban meghozott döntése biztosította. A konkrét eset az Arizoniai Keresztyén Iskolák Tandíjszervezete v. Win 2011 (lásd Arizona Christian School Tuition Organization v. Winn in 2011). Mind a négy liberális bíró ellene szavazott. A liberális menetrend másik lehetséges célja az otthonoktatást biztosító törvények ellehetetlenítése lesz, ha kiindulhatunk az európai szekuláris/liberális kormányok otthonoktatással szembeni intézkedéseiből. 

Az egyházak

A liberális Legfelsőbb Bíróság döntései az egyházakat is érintenék, a keresztyén közösségek jócskán megéreznék a hatásukat. Például a bíróság bármelyik iskolakörzetnek megtilthatja, hogy az iskola épületét bérbe adja az egyházaknak, súlyosan akadályozva ezzel a kisegyházak tevékenységét, általánosságban pedig a gyülekezet plántálást. Például néhány iowai gyülekezetnek már kiadták az ukászt, hogy a mosdókat, zuhanyzókat nyitva kell hagyni mindenki számára a biológiai nemtől függetlenül aszerint, hogy ki hogyan tekint magára. Egyre inkább korlátozni fogják a szólásszabadságot a nyilvános helyeken. A Legfelsőbb Bíróság 2014-ben úgy határozott, hogy az alkotmány értelmében a vendéglelkészek imádkozhatnak Jézus nevében például egy városi tanácsülés megnyitóján. De ez is csak egy 5-4 arányban megszavazott határozat (Town of Greece v. Galloway) eredményeképpen vált lehetségessé, és jó, ha tudjuk, hogy mind a négy liberális bíró korlátozni szerette volna az ilyen jellegű nyilvános imákat. Egyébként a kérdést még mindig tárgyalja a bíróság. 

Eltérő vélemények kriminalizálása

Aggodalomra ad okot, hogyha egyszer a liberális aktivisták hatalomra jutnak, a politikai ellenfeleik álláspontját kriminalizálják. Már tapasztalhattuk, hogy ez hogyan megy végbe bizonyos konzervatív csoportok esetében. Gondoljunk arra, amikor kiderült, hogy IRS (= az amerikai APEH) az adómentes státuszt kérvényező politikai csoportokat a nevük, illetve a politikai beállítottságuk alapján válogatta ki intenzív ellenőrzésre. Ebből nagy felhördülés lett, az ügyben több nyomozást is indítottak. Kiderült, hogy olyan szervezetek ellen vizsgálódtak, melyeknek a nevében szerepelt a “Tee Party”. Szinte kizárólag csak konzervatív szervezeteket érintett a vizsgálat. Hasonló eset volt, amikor állami ügyvédek olyan közösségek ellen indítottak büntetőeljárást, akik szembementek bizonyos aktivista-csoportok véleményével, például az ember okozta globális felmelegedés veszélyeivel kapcsolatban. 

Egyesek azt mondják, hogy a lelkiismeretük nem engedi, hogy Trumpra szavazzanak. Vajon jó lelkiismerettel tudnak igent mondani ezekre a pusztító döntésekre? Tisztában vannak a lehetséges következményekkel? Ezek Clinton elnökségével valósággá válhatnak. Ha Trumpra szavaznak, akkor legalább tesznek valamit azért, hogy ezt megakadályozzák. 

Trump és a Legfelsőbb Bíróság

Ezen túlmenően számos további okot fel lehet sorolni, hogy miért érdemes Trumpra szavazni. Az egyik az, hogy gyaníthatóan megváltozna a Legfelsőbb Bíróság összetétele. Trump ugyanis közzétett egy listát, amin annak a 11 bírónak a neve szerepel, akiket ő jelölne ki, ha elnökké választanák. Egy ügyvéd, aki jól ismeri ezeket a neveket, azt mondta, hogy olyan kiemelkedő személyek szerepelnek Trump listáján, akikről eddig csak álmodhattunk. Ezek szavatolnák az Alkotmány eredeti jelentését és értelmezését, és nem hoznának létre az alkotmány szövegét kifacsaró új törvényeket. Trump azt mondta, hogy ebben a Föderalista Társaság tanácsaira támaszkodik. (Ez az a szervezet, amelyik az Alkotmány eredeti, hagyományos értelmezését népszerűsíti és támogatja/szerk). Scalia bíró tevékenysége is ezt az Alkotmány-értelmezési hagyományt példázta. Ha a 11-es listáról fogja Trump Scalia helyét pótolni, továbbá kinevez még legalább egy, esetleg két bírót, akkor a Legfelsőbb Bíróságban 5-4, vagy akár 6-3 arányú többségben lehetnek a konzervatív bírák. Ez a nemzet számára rendkívül bíztató fejlemény volna.

Egy ilyen Legfelsőbb Bíróság visszahelyezné a nemzet irányítását az emberek, illetve a szavazók által megválasztott képviselők kezébe, leszámolva a diktatórikus bírói gyakorlattal – azzal, hogy a bírói pulpitusról hozzanak újra és újra alkotmányellenes törvényeket. 

Abortusz

Egy ilyen szerencsés összetételű, konzervatív többségű bíróság valószínűleg megsemmisítené a Roe v. Wade határozatot és az abortusztörvényeket, illetve a magzatelhajtás szabályozását ismét állami hatáskörbe vonná.

Vallásszabadság

A konzervatív bíróság ragaszkodna az Első Alkotmány-módosításhoz, védve és biztosítva a vallás-, és szólásszabadságot a keresztyén főiskolák, a keresztyén missziós szervezetek és gyülekezetek/egyházak számára is. Egy ilyen bíróság minden bizonnyal megszüntetné a Lemon v. Kurzman határozatot. Ez a szörnyen pusztító határozat, amit 1941-ben fogalmaztak meg, megváltoztatta az Első Alkotmány-módosítás jelentését és kimondta, hogy kormányzati tevékenység eredményeképp nem lehet vallást előnyben részesíteni, sem hátrányos helyzetbe hozni. Ez azért is különösen aggályos, mert nem meghatározott felekezetről beszél a határozat, hanem általánosan a vallásról. Az Első módosítás azonban nem csak a vallásszabadságot garantálja, hanem egyúttal megtiltja azt is, hogy az állam hivatalosan államvallássá nyilvánítson egy adott vallást vagy felekezetet. Valószínűleg egy konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság tisztázza majd, hogy az Első módosítás az államilag finanszírozott felekezet vagy egyház alapítására irányult, és nem általában a vallásgyakorlás engedélyezésére, vagy támogatására. Egy ilyen döntés ismét biztosítaná az állami iskolákban a szabad vallásgyakorlást és a nem szektariánus vallási közösségek működését, elmélyítve az Istenbe vetett bizalmat a középiskolai tanulókban. Az edzők imádkozhatnának a csapatukkal a meccsek előtt. A döntés folytán az iskolai ünnepségeket meghívott lelkészek imádsággal nyithatnák meg. Betlehemest állíthatnának fel Télapó és Buddha szobrok nélkül karácsonykor a kormány tulajdonát képező parkokban és épületekben. 

Nem arról van szó, hogy feltétlenül szükség van erre, de legalább lehetőség lenne rá, ha a helyi tisztségviselők jóváhagynák. Egy ilyen döntés visszaállítaná az igazi vallásszabadságot, amire eredetileg az Első módosítás irányult. Ezen kívül védené a lelkiismereti szabadságot azon keresztyének esetében, akik ellenzik az abortuszt, és elutasítják a magzatelhajtó gyógyszereket. Még az is lehetséges, hogy egy konzervatív Legfelsőbb Bíróság újra állami hatáskörbe helyezné a házasság meghatározását és a házasság feletti kontrollt. 

A keresztyének beleszólhatnak a politikába

A keresztyének szabadon politizálhatnának. Lényeges, hogy Trump megígérte, hogy hatályon kívül helyezi az adókódex 1954-es Johnson módosítását, amely 62 éve lebeg Damoklész kardjaként a lelkészek feje felett, azzal fenyegetve őket, hogy elveszítik az adómentességüket, mihelyst politikai kérdésekről beszélnek. Trump a kampányában ígéretet tett arra, hogy a vallási közösségeket meg fogja védeni az IRS-től.

Összefoglalva az eddigieket, kijelenthetjük, hogy egy Trump által kinevezett Legfelsőbb Bíróság – és e bíróság által kinevezett szövetségi bírók tucatjai – jelentős változásokat hoznának több fontos, a keresztyéneket is érintő politikai ügyben. Egyes szövetségi államokban keresztyén lobbicsoportok megnövelhetnék befolyásukat, például úgy, hogy részt vehetnének a családügyi politikával foglalkozó tanácsok munkájában. Az élet, a házasság, a család, valamint a vallásszabadság ügyét továbbra is jogi eszközökkel védelmezhetnék. 

Némelyekben felmerül a kérdés – pl. egy közeli barátomban –, hogy honnan tudhatjuk, hogy Trump nem fogja magát meggondolni, hiszen – így az érvelés – meggondolta magát régebben is. Honnan tudhatjuk, hogy végre fogja hajtani mindazt, amit megígért? Mi van, ha elárul minket, és liberális bírókat fog kinevezni? Mi lesz, ha liberális irányba változtatja meg a Legfelsőbb Bíróság összetételét? A válaszom a következő: soha nem tudhatjuk egyetlen egy ember esetében sem 100%-ig biztosan megjövendölni jövőbeni viselkedését. Amikor egy ilyen jellegű döntést hozunk, mindig a legvalószínűbb következményeket kell tekintetbe vennünk. Egy ilyen etikai döntés meghozatalakor a legvalószínűbb tényekre kell hagyatkoznunk. Ebben az esetben a legvalószínűbb az, hogy Trump valóban apró pénzre váltja ígéreteit – legalábbis a legtöbb ígéretét.

Az amerikai politika történetében már többször is előfordult, hogy az elnökké választott jelöltek időnként megváltoztatták egy-egy kérdés kapcsán a véleményüket az elnökségük alatt, de soha, egyetlen egy elnök sem vonta vissza összes ígéretét, különösen nem, ha olyan kulcsfontosságú kérdésekről volt szó, amelyek döntő szerepet játszottak a választásban. A legvalószínűbb – és ebből kell kiindulnunk –, hogy Trump és Clinton véghez fogja vinni azt, amit megígért. Ez a legfőbb szempont a szavazás során. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy milyen irányban változott Trump álláspontja idáig. Szemmel láthatóan továbbra is konzervatív irányba halad, amint arról a konzervatív bírákat tartalmazó listája és alelnökének kinevezése is tanúskodik. Trump az üzleti életben megszokott taktikáját követi: a konkrét problémákkal kapcsolatban meghallgatja a legjobb szakértőket. Feltételezhetően a konzervatív politikai gondolkodás legkiemelkedőbb szakértőitől fog tanulni, sőt már most is tanult tőlük. Egyre inkább azt fogja tapasztalni, hogy a konzervatív megoldások működnek. Igazából tapsolnunk kellene e változásokat látva. 

Mike Pence alelnöki kinevezése is jól mutatja, hogy Trump konzervatív értékek mentén akar kormányozni. Választhatott volna moderált politikust is, de egy elkötelezett konzervatívot akart maga mellett látni. Pence ügyvédként végzett, korábban rádiós műsorvezetőként dolgozott, egy talkshow-t vezetett. 12 évet töltött a kongresszusban, ahol jelentős pozíciókat töltött be. Rendkívül hasznos a személye a kongresszussal való együttműködésben. Egyébként elkötelezett evangelikál keresztyén. Az Indiana Családi Intézetnek (Indiana Family Institute) – egy konzervatív keresztyén lobbicsoportnak – volt az igazgatósági tagja Indiana államban.

Nem a Legfelsőbb Bíróság az egyetlen kérdés e mostani választás során. Nyilvánvalóan vannak olyan kérdések – különösen ami a kereskedelmi politikát érinti –, amiben nem értek egyet Trumppal. Mégis úgy gondolom, a legfontosabb ügyeket illetően Trump gyaníthatóan a nemzet javáért fog dolgozni.

Adók és munkaügy

Trump ígéretet tett arra, hogy jelentős mértékben csökkenti az adókat, Clinton viszont emelni szeretné őket. Trump a jelenlegi 35% helyett 15%-os vállalati adókulcsot akar. Az alacsonyabb társasági adók hozzájárulnak a vállalkozási kedv növekedéséhez, a munkahelyek számának jelentős mértékű növekedéséhez és a magasabb fizetésekhez. Az egyéni adófizetők számára Trump a 25%-os legmagasabb adóértéket részesíti előnyben, Clinton viszont 45%-os felsőhatárt. Trump egyéni adókulcsot szeretne, így ismét ő az, aki tesz valamit a vállalkozások növekedéséért, ebből fakadóan pedig a munkahely-teremtésért. Ennek eredményeképpen a gazdaságunk végre növekedésnek indul és talán sikerül talpra állnia. A keresztyéneknek mindenképp az alacsonyabb adókat kell támogatniuk, mert ezek hatnak pozitívan a munkahely-teremtésre. Az Obama éra nyolv éves gazdaságpolitikája az alacsony és közepes jövedelmű családokat sújtotta leginkább. Sokan még munkát sem találnak, nemhogy teljes munkaidős állást. Akiknek van munkahelyük, küzdenek a túlélésért. Alig nőtt a fizetésük az elmúlt években. Nem meglepő, hogy ezeknek az embereknek túlnyomó többsége Trumpot támogatja. 

Az adókulcs jó indikátora a kormányzati kontrollnak. A magasabb adókulcs azt jelenti, hogy a kormányzat nagyobb ellenőrzést gyakorol az életünk felett, míg az alacsonyabb adókulcs nagyobb szabadságot jelent. 

Kisebbségek

A kisebbségi csoportok elszegényedésének és a faji feszültségeknek elsődleges oka a középiskolák alacsony színvonala és az alacsony foglalkoztatottság. Trump a nagy republikánus pártgyűlésen tartott beszédében több ponton is elkötelezte magát amellett, hogy felszámolja ezeket a problémákat. Adócsökkentést ígér, ami valószínűsíthetően a munkahelyek számának növekedéséhez vezet. Mint mondta, “tíz afroamerikai gyermekből csaknem négy szegénységben él, a fekete fiatalok 58%-a pedig munkanélküli. Az Obama adminisztráció egyszerűen kudarcot vallott a városainkban, kudarcot vallott az oktatás területén és a munkahely-teremtésben. A bűnüldözés területén is kudarcot vallott, hiszen a bűncselekmények száma növekedett Minden egyes intézkedésem előtt felteszem a kérdést: javítja a létfeltételeit azoknak a fiataloknak, akik Baltimore-ban, Chicagóban, Detroitban és Fergusonban élnek, akiknek ugyanúgy joguk van megvalósítani az álmaikat, mint bármely más gyermeknek Amerikában? Meg fogjuk menteni a gyermekeket a kudarcot garantáló iskoláktól, azáltal hogy segíteni fogjuk a szüleiket, hogy az általuk választott iskolába tudják járatni a gyermekeiket, ahol biztonságban lesznek.” Ezzel szemben Clinton meghajol a tanári szakszervezet előtt, és minden egyes lépésével szembemegy a szabad iskolaválasztással, továbbra is megfojtja a vállalkozásokat a rájuk kirótt magas adókkal és rendeletekkel, és ezzel akadályozza a munkahelyteremtést. 

Katonaság

Trump ígéretet tett arra, hogy újjáépíti a leamortizált katonaságot, Clinton viszont folytatná azt a liberális politikát, ami kizsigerelte védelmi erőinket megtagadva finanszírozásukat. Ez különösen veszélyes Kína, Oroszország, Irán és az ISIS fenyegetéseinek tükrében. 

Határok

Trump többször is ígéretet tett arra, hogy meg fogja védeni a határainkat a terroristáktól és a kábítószercsempészektől. Erre feltétlenül szükség van nemzetünk védelme érdekében. Clinton ezt nem fogja meglépni, továbbra is nyitva hagyja a határokat, mindezt azért, mert arra számít, hogy egyszer majd az illegális bevándorlók demokrata választók lesznek. 

ISIS és a terrorizmus

Trump megígérte, hogy intenzíven fogja támadni az ISIS-t, és megsemmisíti. Clinton viszont folytatja majd az időszakos és határozatlan bombázásokat és dróntámadásokat, magyarul Obama vérszegény politikáját viszi tovább, minek következtében az ISIS továbbra is virágzik.

Kína és Oroszország

Trump többé nem engedi Kínának, Oroszországnak és Iránnak, hogy erőszakoskodjon, ahogy ezt Obama sajnos megtette Hillary Clinton aktív támogatásával, amikor külügyminiszter volt. Ha mást nem, Trumpot csökönyössége és keménysége miatt nem lehet majd megszorongatni. 

Izrael

Trump megígérte, hogy Izrael elkötelezett védelmezője és támogatója lesz, míg Clinton valószínűleg folytatatja az Obama kormány Izraellel kapcsolatos politikáját: Izrael marginalizálását és semmibevételét. 

Energia

Trump azt mondta, hogy jóváhagyja a Keystone olajvezeték megépítését, és több olajfúrási engedélyt ad ki, ami alacsonyabb energiaárakat fog eredményezni és több ezer munkahelyet fog biztosítani. Az alacsonyabb energiaárakkal mindenki jól jár, különösen a szegények. Clinton ezzel szemben ellehetetleníti a fúrásokat, lényegében megszünteti a szénipart, melynek következtében az energiaárak az egekbe szöknek. 

Végrehajtási utasítások, mosdók, zuhanyzók

Trump megígérte, hogy visszavonja Obama elnök leginkább kifogásolható végrehajtási parancsát, így valószínűleg véget fog vetni a liberálisok által ránk kényszerített erkölcsi züllésnek – beleértve azokat az utasításokat is, amelyek arra kötelezik az iskolákat, hogy engedélyezzék a fiúknak a lányok öltözőjébe, a női mosdókba való szabad bejárást, amivel egyébként az amerikaiak túlnyomó többsége abszolút nem ért egyet. Clinton ezt a gyakorlatot valószínűleg állandósítja, sőt, ki fogja bővíteni az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. 

Egészségügyi ellátás

Trump arra törekszik, hogy hatályon kívül helyezze az Obamacare-t, ami tönkreteszi nemzetünk egészségügyi ellátórendszerét, és helyettesíti egy megfizethető, szabadpiaci rendszerrel, amelyben a vállalatok képesek lesznek majd értékesíteni a biztosításaikat állami vonalon keresztül, ezáltal jelentősen csökkentve a biztosítási árakat, különösen azokban az államokban, amelyek jelenleg csak a drága luxus biztosításokat engedélyezik (lásd “Cadillac biztosítás”). Clinton fáradhatatlanul azon munkálkodik továbbra is, hogy a teljes egészségügyi iparágat a szövetségi kormány irányítása alá vonja. 

A védtelenek

Trump végre észrevette, hogy létezik az embereknek egy sajátos csoportja, akiket a Wallstreet Journal újságírója, Peggy Noonan csak “amerika védtelenjeinek” hív. Kik ők, akiket védelmébe vett Trump? Elmaradott térségekben élő, alacsony jövedelmű emberek, akik nem találnak jó munkát, nem találnak megfelelő iskolát a gyermekeik számára, kiszolgáltatottnak érzik magukat a bűnözéssel szemben, akiknek a nyugdíj-megtakarításuk kicsi, banki megtakarításuk pedig nincs. Trump az elnökjelöltségét ratifikáló republikánus pártgyűlésen mondott beszédében így fogalmazott: “minden egyes nap, amikor felébredek, úgy érzem, meg kell szabadítanom azokat az embereket, akikkel szerte az országban találkoztam – akiket elhanyagolnak, figyelmen kívül hagynak, akik magukra maradnak. Azért léptem a politikai élet porondjára, hogy a hatalmon lévők ne tudják többé kizsákmányolni azokat az embereket, akik nem tudják megvédeni magukat.” 

Ezek az amerikai polgárok be fogják látni, hogy Trump szakértők tanácsaira támaszkodva építette fel üzleti karrierjét, a problémák megoldására koncentrált, és valóban vannak felmutatható eredményei. Rájönnek, hogy nem azért keresett 4 milliárd dollárt, mert ostoba. Az ösztöneik azt súgják nekik, hogy Trump képes nemzetünk jelenlegi legnagyobb problémáit megoldani. Ezek mind abból fakadnak, hogy olyan sokáig haladtunk rossz irányba, hogy végül beleestünk a politikai döntésképtelenség csapdájába. 

Lehet, hogy ezeknek az embereknek nincs főiskolai végzettsége, de a józan paraszti eszük alapján tudják, hogy Amerika sokkal jobb hely lenne, ha nem kellene félnünk, amikor boldog karácsonyt kívánunk, vagy ha úgy érezzük, hogy a fiúk igenis különböznek a lányoktól, és ha úgy gondoljuk, hogy az iszlamista terroristák tényleg iszlamista terroristák. Ezek az emberek túl lestrapáltak és enerváltak ahhoz, hogy elbűvölje őket a nemzetünk hatalmi központjait uraló liberális elit sznob erkölcsisége. Ezért éljenzik, amikor Trump folyamatosan vét a polkorrekt kánon ellen. Személyében végre találtak valakit, aki reményt ad nekik – ezért támogatják őt ezrek és ezrek. 

A jellem nem számít? 

Sokan kérdezik: nem számít, hogy valakinek milyen a jelleme? Nyilván számít, de Trump még mindig mérföldekkel korrektebb, mint a politikai baloldalon lévő sárdobálók. Jellemesebb, mint az ellenfelei.

Másrészt, ha valaki egy ilyen választás során egyedül a jellemre tekint döntő szempontként – hogy szimpatikus-e számára a jelölt személyisége, vagy nem –, akkor hibát vét az érvelés során, amit redukcionizmusnak nevezünk, ami etikailag megkérdőjelezhető. Ez azt jelenti, hogy az összes érvet egyetlen érvre redukáljuk, a helyzet viszont több tényező figyelembe vételét követelné meg. A választásokon sokkal fontosabb szempont az egész nemzet jövője – ami nyilvánvalóan máshogy alakul Trump és Clinton elnökségével –, mint az elnökjelölt egyénisége. Azoknak a barátaimnak, akik azzal érvelnek, hogy azért nem fognak Trumpra szavazni, mert egyáltalán nem úgy fog kormányozni, ahogy ígéri, az a válaszom, hogy az amerikai történelem tükrében ez a félelem alaptalan. Ebből kifolyólag ez a típusú érvelés etikai értelemben továbbra sem állja meg a helyét, mert valószínűtlen következményeken alapszik. 

Ha Trumpra szavazunk, joggal feltételezhetjük, hogy úgy kormányoz, ahogy ígérte, és hogy ez a nemzet javát fogja szolgálni. Ha nem rá szavazunk, akkor több ezer meg nem született gyermek jut halálra Hillary Clintonnak és a vele szimpatizáló Legfelsőbb Bíróságnak köszönhetően. Keresztyének ezreit fogják a szakmájukból, foglalkozásukból kiszorítani, több ezer szegény ember számára teszik lehetetlenné, hogy jól fizető állást találjanak egy olyan gazdaságban, amelyet lenulláz a vállalkozásokkal szembeni kormányzati fellépés. Ezer és ezer városi gyermeknek soha nem lesz lehetősége jó oktatáshoz jutni. Számtalan idős, beteg ember soha nem fog megfelelő orvosi kezelést kapni, ha a kormány lesz az ország egyetlen egészségügyi ellátója. Ezrek fognak meghalni az elszabadult ISIS miatt, zsidók millióit hagyják cserben Izraelben, ellenségektől körülvéve. Ha Hillary Clintonra szavazunk, valószínűleg ilyen következményekkel kell számolnunk, ráadásul az elburjánzó bírói zsarnokság az amerikai kormányzati rendszer teljes leépítéséhez vezet. Így tekintve erre a helyzetre a lelkiismeretem hangja és az erkölcsi megfontolásaim szerint Donald Trumpra kell szavaznom; arra a jelöltre, aki a legnagyobb haszonnal jár hazám, az Amerikai Egyesült Államok számára. 

Forrás: https://townhall.com/columnists/waynegrudem/2016/07/28/why-voting-for-donald-trump-is-a-morally-good-choice-n2199564

(Fordította: Márkus Tamás, református lelkész)