7 lehetőség a teológiai önképzésre
Akár végzett valaki teológiát Magyarországon, akár nem, szinte biztos, hogy sok fontos témát nem volt még lehetősége evangelikál, bibliahű perspektívából, komoly szakmai színvonalon tanulni. Számos amerikai keresztény intézmény jóvoltából ma már evangelikál egyetemi kurzusok százait hallgathatjuk, nézhetjük teljesen ingyen – pusztán angoltudás és internetkapcsolat szükséges hozzájuk. A felhozatal egészen különleges: nem kétes minőségű, de „legalább” evangelikál teológiájú tanárokról van szó, hanem az egyes területek legkomolyabb hívő szakértőiről – tőlük van lehetőségünk tanulni. A következőkben ezekhez a kincsesbányákhoz szeretnék egy kis iránymutatást adni, bemutatva 7 lehetőséget a teológiai önképzésre.
A személyes ajánlások természetesen szubjektívek: engem legtöbbször az elméleti kifinomultság vonz, aki azonban inkább gyakorlati teológiai témákban keresne segítséget, azt is biztatom a következő kurzuslisták böngészésére, ugyanis azokkal kapcsolatban is számos hasznos, építő anyag található. A számozással igyekeztem kifejezni valamiféle rangsort, de az első négy „helyezett” között szinte lehetetlen sorrendet felállítani. Linkek az „Elérés módja:” kezdetű sorokban találhatók.
1. Reformed Theological Seminary
A számos kampuszon működő Reformed Theological Seminary-t egy mára megszűnt felekezet hozta létre, így jelenleg nem kötődik egyetlen konkrét szervezethez sem, azonban hitvallásos református lelkészképző intézmény lévén elsősorban konzervatívabb presbiteriánus hallgatókat vonz. Az online elérhető kurzusaik különösen újszövetségi és rendszeres teológiai területeken emelkednek ki. Meghallgathatjuk, ahogyan Robert Cara, az Új Perspektíva hitvallásos kritikusa vagy Michael Kruger, az újszövetségi kanonizáció vezető evangelikál kutatója végigtanítja a teljes Újszövetséget, kitérve saját szakterületeikre is. Scott Swain, Ligon Duncan és Douglas Kelly megbízható dogmatikai előadásokkal szolgálnak. Személyes kedvencem a kiváló református filozófus, James Anderson, akitől lehetőségünk van teljes kurzusokat hallgatni apologetikáról, filozófiatörténetről, az iszlámról és a felvilágosodás utáni teológia történetéről – mindezt reformátori, bibliai perspektívából.
Teológiai irányultság: református
Elérés módja: weboldal, applikáció
Kurzusok száma: 34
2. Covenant Theological Seminary
A Covenant Theological Seminary a PCA (Presbyterian Church in America) presbiteriánus felekezet lelkészképző intézménye. Az online elérhető kurzusok számos területet lefednek: bibliaismeret, egyháztörténet, evangelizáció, hitoktatás, lelkigondozás, etika. Az Újszövetségről Dan Doriani és David Chapman, az egyháztörténetről David Calhoun, az Ószövetségről Phil Long és Jay Sklar, a lelkigondozásról Richard Winter, a prédikálásról Bryan Chapell (kis túlzással: világhírű) előadásait van lehetőségünk hallgatni – többek között. Az egyetem légkörét valamilyen nehezen megragadható, Szentlélekkel átitatott életigenlés jellemzi, így az órák rendszerint egyszerre jelentenek intellektuális és hitbéli épülést. Ezt a lelkületet jól tükrözi egy példa: David Calhoun minden egyháztörténeti órája közös imával kezdődik, ami az éppen tárgyalt korszak egy jelentős személyétől származik, és két igevers (Ézs 40,8; Zsid 12,1) egyikével végződik.
Teológiai irányultság: református
Elérés módja: weboldal (ingyenes regisztrációval)
Kurzusok száma: 43
3. The Master’s Seminary
A The Master’s Seminary John MacArthurhoz, az ő gyülekezetéhez és szolgálatához kötődik. Ez meghatározza a teológiai szemlélet egyes sajátosságait és markánsan konzervatív jellegét – azonban még ha ezt túlzásnak éreznénk is alkalmanként, az itt elérhető kurzusok óriási értéket képviselnek. Számos kiváló vendégprofesszor előadásai is megtalálhatók: Thomas Schreiner biblikateológiáról, John Feinberg etikáról, Robert Yarbrough János első leveléről, Doug Moo Jakabról, Carl Trueman pedig a reformáció egyháztörténetéről tanított kurzust. Az egyetem legjelentősebb saját oktatója véleményem szerint William Barrick: négy féléven átívelő héberórái bárkinek hasznára válhatnak, az Ószövetség bevezetéstanával közel doktori szinten foglalkozó tárgya pedig a maga nemében közel egyedi.
Teológiai irányultság: kálvinista baptista, diszpenzacionalista
Elérés módja: YouTube
Kurzusok száma: 45
4. BiblicalTraining.org
A BiblicalTraining.org kiemelten ajánlott azoknak, akik az evangelikalizmuson belül változatos felekezeti és teológiai merítésre vágynak. A portál három szinten tesz elérhetővé előadásokat, amelyek közül a legmagasabb a teológiai szemináriumok, tehát az amerikai egyetemi mesterképzés komolyságának felel meg. A tárgyak 17 evangelikál oktatási intézmény kurzusai közül kerültek ki, és a legmagasabb minőséget képviselik. Tanulhatunk a kiváló baptista Bruce Ware-től dogmatikát, Dan Wallace vezető evangelikál tudóstól szövegkritikát, Paul House konzervatív anglikán Ószövetség-professzortól ószövetségi teológiát, a református Bruce Waltke-től bölcsességirodalmat, a baptista Doug Moo-tól a Római levelet (Moo ezen könyvhöz írott kommentárját a legjobbak egyikének tartják), vagy az enciklopédikus tudással bíró pünkösdi Újszövetség-kutatótól, Craig Keenertől az Apostolok Cselekedeteit. Értékesek Timothy Tennent és a néhai Ronald Nash apologetikai és világnézeti témájú órái is.
Teológiai irányultság: evangelikál
Elérés módja: weboldal, applikáció (ingyenes regisztrációval)
Kurzusok száma: 47 + továbbiak nem egyetemi szinten
5. Third Millenium Ministries
A Third Millenium Ministries kurzusai annyiban térnek el az eddigiektől, hogy nem hagyományos egyetemi oktatásban előadott órák felvételeit teszik közzé, hanem eleve digitális oktatásra fejlesztenek tananyagokat. Így az egyes leckéket hangfelvétel és szöveges leirat mellett igényes videók formájában is lehet tanulmányozni, amelyek élő beszéd mellett szövegeket, grafikákat, animációkat tartalmaznak. A kurzusok különlegessége, hogy rendszerint az előadásokat „fórumok” követik, ahol fontos kérdésekről alkalmanként akár 10-15 (nem kizárólag református) teológust is megszólaltatnak. A szolgálat célja egy teljes kétéves mesterképzésnek megfelelő digitális, ingyenes tananyag létrehozása, elsősorban azok számára, akiknek nincsen lehetőségük hagyományos módon tanulni teológiát. Ezt a célt nemrég el is érték, azóta fordítások létrehozásán dolgoznak.
Teológiai irányultság: református
Elérés módja: weboldal, applikáció
Kurzusok száma: 26
6. Reformed Baptist Seminary
A cikk írása közben fedeztem fel, hogy a Reformed Baptist Seminary a közelmúltban ingyenesen hallgathatóvá tette kurzusainak jelentős részét. Ez egy kálvinista baptista intézmény, amely az 1689-es londoni baptista hitvallás tanítását képviseli. Még nem volt alkalmam belehallgatni az előadásokba, de így is meg vagyok győződve arról, hogy sokaknak hasznára válhatnak. Olyan neves teológusoktól hallgathatunk órákat, mint Samuel Waldron dogmatikus, Michael Haykin egyháztörténész, James White apologéta és Robert Gonzales Ószövetség-kutató. A felhozatal a rendszeres teológia területén emelkedik ki leginkább: nyolc tárgy fedi le a dogmatika bevett témáit; az egyféléves apologetikát további két félév „polemika” egészíti ki, ezzel átfogó hitvédelmi képzést nyújtva (összesen hat tanártól); a hitvallások megismerésére pedig külön kurzus szolgál. Az Ószövetség hátteréről („bevezetés”) szóló tárgy is ígéretes mind részletessége, mind hívő szemlélete miatt.
Teológiai irányultság: reformált baptista
Elérés módja: weboldal, applikáció (ingyenes regisztrációval)
Kurzusok száma: 29
7. Westminster Theological Seminary
A Westminster Theological Seminary szakmai szempontból az egyik legjobb hírnevű hitvallásos református teológiai intézmény. Azt, hogy mégis a lista utolsó helyén áll, egyedül az indokolja, hogy a többihez képest kevés kurzust tettek ingyenesen elérhetővé. Azonban ezekre érdemes figyelni, ugyanis szinte minden tanár komoly szaktekintély. Két oktatót emelnék ki. Vern Poythress igazi polihisztor, többek között a Harvardról és Cambridge-ből vannak diplomái, matematikát, nyelvészetet, Újszövetséget tanult. Egyik fő szakterülete a hermeneutika, így erről és kapcsolódó témákról (példázatok, Jelenések) sokat lehet tőle tanulni. William Edgar pedig zenei és teológiai képzettséggel oktat apologetikát és esztétikát, mély bibliai és teológiai gyökerekkel bíró, kulturálisan releváns hitvédelmet fogalmazva meg Francis Schaeffer és Cornelius Van Til gondolatvilága nyomán.
Teológiai irányultság: református
Elérés módja: weboldal
Kurzusok száma: 11
Látjuk tehát, hogy a lehetőségek szinte korlátlanok. Kívánom mindenkinek, hogy az opciók sokasága ne bénítsa meg, hanem találjon közülük olyat, ami számára és környezete számára épülést hozhat.
A szerzőről
Az Evangelikál Csoport sokféle felekezeti hátterű (református, evangélikus, baptista, pünkösdi stb.) protestáns teológusok közössége, akik az evangelikalizmus és a protestáns ortodoxia közös alapjára építve tanulmányozzák és hirdetik a biblikus keresztyén tanításokat. Felekezettől és tanításbeli különbségektől függetlenül teológiai „identitásunkat” a következő hitvallások és nyilatkozatok elfogadása határozza meg: az első négy egyetemes zsinat hitvallásai (Niceai, Nicea-Konstantinápolyi, Efézusi és Kalcedoni hitvallások), az Amerikai Egyesült Államokbeli Presbiteriánus Egyház (PCUSA) által 1910-ben deklarált öt fundamentum (1. A Szentírás ihletettsége és tévedhetetlensége, 2. Krisztus istensége és szűztől való születése, 3. Krisztus halála által szerzett helyettes engesztelés, 4. Krisztus halálból történő testi feltámadása, 5. Krisztus csodáinak történelmi valósága), a Biblia tévedhetetlenségéről szóló 1979-es Chicagói Nyilatkozat tizenkilenc pontja, és az Egyesületünk által megfogalmazott nyilatkozat a házasság és homoszexualitás kérdésében (lásd: Evangelikál Nyilatkozatok). Minden, e teológiai irányultságot képviselő protestáns testvérünket várjuk 
„… ez a tábor létezik, csak nem teszi magát láthatóvá. Ezért van sok belső viszálykodás az egyházban. Most is vannak hívei a „melegházasságnak”, azonos neműek kapcsolatának, azok megáldásának, csak ezt nem nyílt sisakkal képviselik, hanem belső párbeszéd kezdeményezésével, hittételek finom megkérdőjelezésével, a tisztázás akadályozásával, lebegtetéssel, a hitbizonyosság szűnni nem akaró hámozgatásával. Sokkal tisztább és egyértelműbb lenne a helyzet, ha végre mindenkiről nyíltan lehetne tudni, hogy mit képvisel. Igen, lennének emiatt szakadások. De ez tipikusan az a fajta szakadás, amiről Pál apostol azt mondja, hogy szükségesek. Épp az a baj, hogy régóta nem történnek meg ezek a szakadások. Pedig mindenki tudja, hogy ez lesz a vége. Amíg a felszín alatt, láthatatlanul zajlanak ezek a folyamatok, gúzsba kötik sok helyen az egyház bizonyságtételét és misszióját. Fellélegeznénk, ha végre mindenki ott állna, ahol a szíve van.” (Szabados Ádám)
„…vannak olyan szempontok, amelyek szükségessé teszik újra gondolni az evangelikalizmussal kapcsolatos nézetünket. Sokan azok közül, akik az elmúlt években nagy változáson mentek keresztül, és ezt nyíltan el is ismerik, még mindig azt állítják, hogy valójában evangelikálok. Ezért a probléma a következő: meg kell határoznunk egészen pontosan, hogy mit jelent az, hogy evangelikál, és ki tekinthető evangelikálnak (…) Nos, ha használják az evangelikál megjelölést, akkor nyilvánvalóan van valami jelentése is. Olyan kifejezés, amely leszűkít. Bizonyos szempontból kizárólagos (…). Remélem teljesen világos számunkra: nem azt próbáljuk megfogalmazni általános értelemben, hogy mit jelent keresztyénnek lenni, hanem azt, hogy ki az evangelikál keresztyén, és erre természetesen azért vállalkozunk, mert úgy gondoljuk, hogy végső soron az evangelikál hit magának a keresztyén hitnek az egyetlen valódi kifejtése. (…) Tehát hogyan határozzuk meg, hogy mit jelent evangelikálnak lenni, elkülönítve “a keresztyén” általános definíciójától? Ez ma egy nagy kérdés, és úgy gondolom, hogy ez lesz az a kérdés, amivel egyre inkább szembe kell néznünk az elkövetkezendő években.” (Martyn Lloyd-Jones: What is an Evangelival, 11-13.o.)
„… a teológia magában foglalja a lelkiséget is, abban az értelemben, hogy befolyásolja befogadóinak az Istenhez való jó vagy rossz, pozitív vagy negatív viszonyát, illetve viszonyának hiányát. Ha teológiánk nem ébreszti föl a lelkiismeretet és puhítja meg a szívet, akkor valójában mindkettőt megkeményíti; ha nem bátorítja a hitbeli elkötelezettséget, a hitetlenség távolságtartását erősíti meg; ha nem az alázatot szorgalmazza, elkerülhetetlenül a büszkeséget táplálja. Ha tehát valaki nyilvánosan teologizál, akár formálisan a szószéken, a katedrán vagy nyomtatásban, akár informálisan karszékében ülve, komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy eszméi miként hatnak az emberekre – Isten népére vagy más népekre. A teológusok elhívásuk szerint az egyház vízügyi mérnökeinek és csatorna felügyelőinek tisztét töltik be: feladatuk, hogy biztosítsák, Isten tiszta igazsága bőségben eljusson oda, ahol szükség van rá, és hogy kiszűrjenek minden egészségre ártalmas szennyeződést.” (J.I.Packer: A megújulás teológiája)
„Semmiféle problémát nem okoz számomra tévedhetetlenségről beszélni. Viszont ha lelkészként azt mondom akármelyik laikus hívőnek, hogy elfogadom a Szentírás tekintélyét, de nem hiszek a tévedhetetlenségében, egyből megkérdezi majd: »mi a különbség a kettő között?« És ahogy ezt elkezdem magyarázni, egyből forgatni kezdi majd a szemét, és azt gondolja magában, hogy ez a különbségtétel fából vaskarika. Ha azt mondom, hogy csak részben fogadom el a tekintélyét, és nem tévedhetetlen, azt megértik. Ha azt mondom, hogy a tekintélyét minden egyes részére vonatkozóan elfogadom és tévedhetetlen, azt is érteni fogják. De 35 éves pályafutásom során egyetlen olyan emberrel sem találkoztam, aki értené, ha azt mondom, hogy elfogadom ugyan a Szentírás tekintélyét, de nem tartom tévedhetetlennek.” (Tim Keller)
