Bemutatkozás

 

 

Az Evangelikál Csoport Egyesület célja

Az Evangelikál Csoport sokféle felekezeti hátterű (református, evangélikus, baptista, pünkösdi, szabadkeresztyén stb.) protestáns teológusok, keresztyén hívők közösségge, akik az evangelikalizmus és a protestáns ortodoxia közös alapjára építve tanulmányozzák és hirdetik a biblikus keresztyén tanításokat. A csoport célja: a történelmi protestáns felekezetekben lévő, illetve a neo-protestáns egyházi közösségekhez tartozó lelkipásztorok, teológusok, keresztyén hívők felekezeti és teológiai örökségének (legyen az a kálvinizmus, lutheranizmus, baptista vagy pünkösdi teológusok által képviselt teológia), hitvallásosságának elmélyítése, hozzájárulva ahhoz, hogy tágabb értelemben a történelmi keresztyénség klasszikus, Szentírásra épülő és abban gyökerező dogmáit és etikáját, hitét és világnézetét a keresztyén hívők jobban megismerjék, szűkebb értelemben pedig ahhoz, hogy – bármilyen protestáns felekezethez is tartozzunk – a keresztyének felekezeti tudata és felekezetei beágyazottsága erősödjön.

 

Az Evangelikál Csoport Egyesület vezetői és alapítói

Márkus Tamás András vagyok, református lelkipásztor. 2014-ben végeztem a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán lelkész-teológus szakon. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi lelkésze vagyok, és – ugyancsak a Károlinak – doktorandusz hallgatója. Az Egyesület elnöki tisztségét beöltve ugyanazt a víziót próbálom megvalósítani, ami már teológushallgatóként is előttem volt. A Szentírás megismerése és a teológia tudománya iránt intenzív érdeklődést mutató, különféle protestáns felekezetek teológusai, lelkipásztorai legyenek egymással aktív és gyümülcsöző párbeszédben, és őrízzék, ápolják és hirdessék azt az apostoli keresztyén tanítást, amit reformátor őseink őriztek, ápoltak, megtisztítottak és ránk hagytak. Keresztyén hívőként, református lelkészként rendkívül lényegesnek tartom, hogy a lelkészek, teológusok, és minden keresztyén hívő felismerje azt a felelősségteljes mandátumot, amit Krisztus és az apostolok ránk hagytak, ti. hogy a ránk bízott drága kincset megőrizzük a Szentlélek által (2Tim 1,14), hogy megmaradjunk abban, amit tanultunk és amiről megbizonyosodtunk (2Tim 3,14), és hogy ezt hirdessük, és álljunk elő vele “akár alkalmas, akár alkalmatlan időben” (2Tim 4,1-2). Fontosnak érzem, hogy mi, a magyar protestantizmus különféle felekezeteinek képviselői felismerjük (látva, hogy abban az időben élünk, amikor az egészséges tanítást nem viselik el, és saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat, 2Tim 4,3), hogy a teológia, mint tudomány nem l’art pour l’art elfoglaltság, hanem az elhívásunk része: Istenről – az ő szabadításáról – való beszéd. Ebből fakadóan szükségesnek érzem, hogy NORMATÍV teológiát folytassunk és képviseljünk, és ezt állítsuk mind a “világban” megjelenő romboló, életidegen, hamis ideológiákkal, mind a keresztyénségben megjelenő elhajlásokkal szembe.

 

Muzslai-Bízik Bencze vagyok, teológus, színész, újságíró. A teológiát a Baptista Teológiai Akadémián és az Evangélikus Hittudományi Egyetemen tanultam. A Rákoshegyi Baptista Gyülekezetben szolgálok ifivezetőként. A Magyar Evangéliumi Keresztény Diákszövetség (MEKDSz) kapcsolati munkatársa, utazótitkára vagyok. Az Evangelikál Csoport Egyesület alelnökeként a Teológusok Párbeszédben konferenciasorozatért felelek, annak főszervezője vagyok. Fontosnak tartom, hogy a magyar protestáns, evangélikál teológusok, teológiahallgatók, érdeklődök közösséget ápoljanak egymással. Tanuljunk egymástól. Ezért minden szemeszterben szervezünk egy alkalmat, illetve más lehetőségeket is teremtünk a kapcsolat építésre. Mindeközben végig szem előtt tartjuk Kálvin János szavait, melyek A Rómaiakhoz írt levél magyarázata című könyvében találhatóak: „Isten soha nem méltatta szolgáit oly nagy jótéteményre, hogy egyeseket teljes és minden tekintetben tökéletes értelemmel ruházott volna fel. S ezt kétségtelenül azért tette, hogy először is az alázatosságban, azután pedig a testvéri közösségre való törekvésben tartson meg minket.”

 

Molnár Ambrus, református lelkipásztor. A budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán végeztem 2015-ben teológus-lelkész szakon. Jelenleg Balassagyarmaton és a hozzá kapcsolódó több mint 60 szórványtelepülésen szolgálok. Szűken vett szolgálati területem földrajzi kiterjedése így meghaladja Budapest nagyságát. A lelkészi szolgálat mellett a KRE-HTK doktoranduszhallgatója is vagyok. Kutatási területem interdiszciplináris, melyben a mindenkori ember valós pszichikus alapszükségleteit igyekszem a Biblia emberképével párbeszédbe állítani. Célom azoknak a valós pszichikus szükségleteknek a feltárása, amik meghatározzák a mindenkori embert és amikre konkrét válasza van az evangéliumnak. Mindezt pedig a gyülekezeti szolgálat számára kívánom érthetővé tenni és hasznosítani. Az Evangelikál Csoport Egyesület alapító tagja vagyok, ezen túl pedig kommunikációért felelős bizottsági tag. Az Evangelikál Csoport Egyesület egy konzervatív teológiai találkozási felület, ahol a felekezetüket ismerő és ahhoz ragaszkodó, gyülekezetekben szolgáló hitvalló és tanulni akaró keresztyének azért vannak együtt online és offline, hogy a Krisztus általi megbízásukat tudatosan, teológiailag és bibliailag megalapozva végezzék, egymást bátorítsák vagy éppenséggel elgondolkodtassák. A találkozás lényege persze nem öncélú. Mindennek a keresztyén misszióban, azaz a gyülekezetekben és a gyülekezeteken kívül, a közéletben kell lecsapódnia, amire mindnyájunk meghívást kaptunk. A lelkészi-teológiai munkán túl szeretem a konstruktív beszélgetéseket, vitákat, szeretek utazni, új gyülekezeteket megismerni, fényképezni és könyveket vásárolni

 

Békefi Bálint vagyok. Egyetemistaként a Pünkösdi Teológiai Főiskolán teológiát, az Óbudai Egyetemen pedig informatikát tanulok. A budapesti Golgota Keresztény Gyülekezethez tartozom, részt veszek a gyülekezet ifjúsági szolgálatában, a szolgálatvezetőmmel pedig közösen írjuk a webzegezis.hu teológiai blogot. Az Evangelikál Csoportot a Felügyelő Bizottság tagjaként, a Facebook-csoport egyik moderátoraként, a konferenciák társszervezőjeként és a weboldal alkalmi szerzőjeként igyekszem segíteni. Hiszem, hogy a helyesen művelt, mély evangelikál teológia igaz, építő, Isten előtt kedves, és kielégít minden jogos intellektuális igényt. A csoporttal igyekszünk ebben a hasonlóan gondolkodókat megerősíteni, a máshogy gondolkodók számára pedig a lehető legmeggyőzőbb alternatívát nyújtani. Mindeközben fontos törekednünk a szeretetre és a szentségre, hogy “amíg másoknak prédikálunk, magunk ne legyünk alkalmatlanná a küzdelemre.” (1Kor 9,27)

 

Szabó László vagyok. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának teológus-lelkész szakán végeztem 2007-ben. Jelenleg az Újpest-Belsővárosi Református Gyülekezet ifjúsági beosztott lelkészeként szolgálok. A “szabadidőmet” a doktori disszertációm írásával és az Evangelikál Csoport Egyesület munkájának előmozdításával töltöm, ahol a Facebook-csoportunk egyik moderátora és az Felügyelő Bizottság elnöke vagyok, valamint esetenként cikkekkel jelentkezem a honlapunkon. Az európai kereszténység egyre kevésbé figyel a Szentírásra, folyamatosan távolodik Jézus Krisztustól, hite megerőtlenedett, életvitele nem Istenre mutat. Azért hoztuk létre ezt a csoportot, mert szeretnénk a magunk szerény eszközeivel hozzájárulni Isten népének megújulásához. Teológiai értelemben a hitvallásos református teológia képviselőjének tartom magam. Főbb érdeklődési területeim: dogmatika, etika, apologetika, teológiatörténet, egyháztörténet.

 

Márkus Kinga vagyok, evangélikus, a Budapest-Angyalföldi Evangélikus Egyházközség tagja. A Károli Gáspár Református Egyetemen végeztem Vallástudomány szakon. Az Evangelikál Csoport Egyesület alapító tagja vagyok, betöltött tisztségem gazdasági alelnök. Az Egyesület munkáját azért tartom fontosnak, mert felületet biztosít hívő keresztényeknek arra, hogy hitüket tudatosabban éljék meg, és feltehessék teológiai kérdéseiket is. Másrészt hiánypótlónak tartom Magyarországon az ilyesfajta felekezetközi, hasonló látással bíró, egymással testvéri kapcsolatot ápoló keresztényekből álló közösséget.

 

Papp Mártonnak hívnak, református teológus vagyok. Magyar nyelv és irodalom szakon végeztem a Károli Gáspár Református Egyetemen jelenlegi tanulmányaim előtt, melyek keretében most segédlelkészi szolgálatomat töltöm a Lovasberényi Református Egyházközségnél. Az elmúlt évek során testvéri közösségre lelve egyre inkább magaménak éreztem az evangéliumi mozgalom céljait, ebből a vonzalomból fakad az, hogy mára az Evangelikál Csoport Egyesület tagjai közé sorolhatom magam. Reményeim szerint csoportunk is eszköz lehet arra Isten kezében, hogy népét megerősítse elhívásában.

 

Gáspár Zsófia vagyok, harmad éves egyetemista. A Pázmányon tanulok szociálpedagógiát. Az egyesületben elfoglalt helyem: alapító tag. Számomra azért fontos az Egyesület és az Evangelikál csoport, mert úgy gondolom, ez egy Istentől jövő felület arra, hogy tanuljunk, gondolkodjuk, kérdéseket tegyünk fel. Úgy tekintek rá, mint egy közösségi térre, ami eszköz lehet az ÚR kezében, hogy a hívők, akár tudományos fokozattal, akár anélkül foglalkoznak teológiával, együtt és egymás által épüljenek, konfrontálódjanak, Istent egyre jobban megismerjék és dicsőítsék.

 

Bárdos Péter: A Budapesti Református Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet presbitereként, Márkus Tamás révén találkoztam az evangelikál mozgalommal. Az evangelikalizmusban az tetszik a legjobban, hogy kompromisszumok nélkül, tisztán hirdeti az evangéliumot. Bízom benne, hogy a csoport és az egyesület munkája által ez minél több emberhez el tud jutni.

 

 

 

Parti Benedek vagyok, baptista ifjúsági vezető. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetemen tanulok pszichológiát. Számomra azért fontos ez a csoport, mert laikusként sokszor nehezen hozzáférhetőnek éreztem a minőségi teologizálást. Itt viszont lehetőség nyílik arra, hogy mélyítsem a tudásomat, és tanuljak olyan más felekezetű teológusoktól, akikkel másképp nem találkoztam volna.

 

 

Kiss Máté vagyok, evangélikus lelkipásztor. Teológiai tanulmányaimat a Baptista Teológiai Akadémián (BA,MA) és az Evangélikus Hittudomány Egyetemen végeztem. Jelenleg a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközségben szolgálok beosztott lelkészként. Feleségem tanítónőként végzett, most otthon van három gyermekünkkel. Számomra az evangéliumi, evangelikál hit nem csupán egy kegyességi irány, hanem maga az ÉLET. Személyes életemben 17 év telt el, míg Isten kegyelme megtalált egy csendeshéten, ahol kegyelmes hívó szavára igent mondhattam és így Jézus Krisztus által új éltem lett. Azóta nagyon fontos lett számomra, hogy minél többen megismerjék Jézus Krisztust, mint megváltó Urukat. Éppen ezért nagyon megörültem amikor kapcsolatba kerültem – egy teológus társamon keresztül -, az evangelikál csoporttal. Meggyőződésem, hogy nagy szükség van egy olyan evangéliumi platformra, ahol moderált keretek között, megfelelő teológiai tartalommal folytathatunk párbeszédet. Erre ideális lehetőséget kínál, mind az online térben, mind a személyes találkozásokban, konferenciákban, ez a csoport. Nagyon örülök, hogy most már én is aktív részese lehetek ennek a testvéri közösségnek, és hiszem, hogy Isten áldása van ezen a csoporton. Életem alapigéjével zárom a bemutatkozásomat, bízva abban, hogy ez az ige a csoportban is mindig meghatározó lesz: „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” Mt 6,33

 

Mi az hogy “evangelikál”? Interjú

(Márkus Tamás Andrással, az Evangelikál Csoport Egyesület elnökével az Adna Kávézóban ültünk le, hogy közös szenvedélyeinkről, az evangelikalizmusról és a protestáns ortodoxiáról, továbbá az evangelikalcsoport.hu oldal életre hívásának okáról és az oldal céljáról beszélgessünk.)

Muzslai Bencze: Mi az, hogy evangelikál?
Márkus Tamás: Michael F. Bird „Evangelical Theology” című művében szépen részletezi, hogy sokféleképpen használják a fogalmat. Némelyek számára pejoratív megnevezés, amellyel magát a „fundamentalizmust” jelölik, míg mások számára egy jól körülhatárolható kulturális, szociális közeget jelent – elsősorban az USA társadalmán belül, „konzervatív” politikai érdekeltségekkel és morális értékekkel. Maga Bird azonban egy olyan történelmi, globális jelenséget ért alatta, amely a keresztyénség megújhodásáért küzd; azért, hogy a különféle keresztyén felekezetekben – és nyilván itt a protestantizmusról beszélünk – valóban az evangéliumot képviseljék, a megfelelő, biblikus hangsúlyokkal.

M.B.: Mik azok a folyamatok, amelyek a modern evangelikalizmus kialakulásához vezettek?
M.T.: Bird ezzel kapcsolatban hat lényeges faktort sorol fel: elsősorban a protestáns reformáció, éspedig azzal, hogy újra felfedezte a kegyelemről szóló tant a középkori katolikus teológiával szemben, amely – leegyszerűsítve – az érdemeken nyugvó üdvösséget hirdette. Második pontként a puritanizmus és a pietizmus sajátos fúzióját, összehajlását említi Észak-Amerika brit kolóniáin. E két szellemi irányzat mentén aztán különböző csoportok találtak egymásra, közös vallási és szociális célkitűzéseik voltak. Az „ébredésért” küzdöttek, vagy például, és ez a szociális faktor, a rabszolgaság eltörléséért. Harmadik faktorként az utóbbi két évszázad missziós/evangelizációs mozgalmaira utal, melyek hatására a világ minden részén új gyülekezetek alakultak. Negyedik pontként a liberálisok és a fundamentalisták közötti ideológiai harcot említi, amely a 20. század elején zajlott le. Itt a keresztyénség központi doktrinái, tantételei forogtak kockán. Fontos, hogy most nem pejoratív kifejezésként utalunk erre a két szóra, hanem valóban jól körülhatárolható ideológiai-teológiai irányzatot értve alattuk. Bird felsorolásában az ötödik pont az evangelikál mozgalom leválása a fundamentalista mozgalomról a 20. század közepén. Utolsó faktorként említi meg, hogy a 20. század utolsó negyedében az evangelikál keresztyénség olyan földrészeken élte meg felemelkedését, mint Ázsia, Afrika vagy Dél-Amerika. Nyilván ez azért is történhetett így, mert a Nyugat egyre merevebben elzárkózott.

M.B.: Léteznek-e egyéb evangelikalizmussal kapcsolatos definíciók?
M.T.: Ha evangelikaliDSC_0387zmusról beszélünk, akkor beszélhetünk egyfajta „teológiai ethoszról”, és ezt bizonyos kardinális pontok mentén jellemezhetjük. Az evangelikál teológia egyik lehetséges summája az ún. „Bebbington Quadrilateral”, vagyis az evangelikalizmus négy pontja. David Bebbington skót történészprofesszor, akinek többek között a világméretű evangelikál mozgalom története a fő kutatási területe, fogalmazta meg a következő a pontokat, éspedig négy olyan pontot, amivel azonosítani lehet az evangelikalizmus körébe tartozó meggyőződéseket és gondolatokat. Az első a “biblicizmus”. Ez azt jelenti, hogy az evangelikalizmus különös hangsúlyt helyez a Szentírásra, Isten írott igéjére, feltétlen tekintélyt követelve neki. Tulajdonképpen nem más, mint a reformátori sola Scriptura-elv újrafelfedezése. A második a “keresztcentrikusság”, ami arra utal, hogy a fókusz az evangelikalizmusban Krisztusnak a kereszten elvégzett engesztelő munkáján van. A harmadik a megtérésközpontúság, azaz az arról való meggyőződés, hogy minden embernek szüksége van a megtérésre, tehát minden ember életében végbe kell mennie egy radikális változásnak Isten munkája folytán. A negyedik az aktivizmus. Itt az evangelikalizmus azon meggyőződéséről van szó, hogy igenis szükséges erőfeszítéseket tennünk az evangélium terjedése érdekében, tehát hangsúlyt kell helyeznünk az evangelizálásra és a missziós munkára.

M.B.: Valóban lefedi ez a négy pont mindazt, amit „evangelikalizmus” alatt értünk?
M.T.: Jogos kérdés, és talán szükséges két kiegészítéssel élnünk: „biblicizmus” alatt itt, ebben a felsorolásban nem valami „primitív biblicizmust” értünk, tehát szó sincs arról, hogy a Bibliát papirospápának tekintjük, a keresztközpontúság pedig nem azt jelenti, hogy Krisztus feltámadása ne lenne hasonlóképpen fontos. De a konkrét kérdésre válaszolva: természetesen tovább lehetne részletezni az evangelikalizmus történetét és teológiai örökségét, ennek ellenére úgy érzem, hogy Bebbington pontjai helyesen jellemzik az evangelikalizmust, bár definíciója inkább leíró jellegű, és kevésbé normatív. Hátránya, hogy nagyon tág, és olyanokat is magában foglalhat, akiket teológiai meggyőződéseik miatt nem igazán lehetne az evangelikalizmushoz sorolni. Az evangelikalizmus további meghatározásairól többet olvashatunk a honlapunkon az “evangelikál nyilatkozatok” fül alatt.

M.B.: Az evangelikalcsoport.hu oldalt fémjelző logóban szerepel egy másik kifejezés, az ún. “protestáns ortodoxia”. Mit értünk alatta?
M.T.: Protestáns ortodoxiának, vagy más néven protestáns skolasztikának nevezzük a kálvinizmusnak és a lutheranizmusnak a 16. századi reformáció után továbbfejlődött, doktrinálisan rendkívül gazdag és precíz teológiatörténeti fázisát. Beszélhetünk kálvinista és lutheránus ortodoxiáról is. Tágabb értelemben ide sorolhatjuk magukat a reformátorokat: Bucert, Zwinglit, Luthert, Kálvint, Bullingert és írásaikat is. Szűkebb értelemben viszont a Béza Tódor személyével kezdődő és a dorti zsinatban, továbbá annak kánonjaiban kulmináló gazdag teológiai örökséget értjük alatta. Béza Tódor volt Kálvin utódjaként a Genfi Akadémia igazgatója. Ő mindazt, amit Kálvin megalkotott, továbbrendszerezte. Ilyen értelemben rendkívül fontossá vált a módszer, illetve a meghatározó alapelvek szerinti teologizálás. Általában ezt az időszakot – ha pontos dátummal szeretnénk jelölni – 1559 és 1622 közé datálják. Egyébként a lutheránus és kálvinista ortodoxia a legtöbb dogmatikai kérdésben megegyezett, egyben természetesen nem, mégpedig az eleve elrendelés kérdésében.

M.B.: Az utolsó mondatod magyarázatát, kifejtését később majd lehet olvasni az oldalon. Most arra válaszolj kérlek, hogy miért kellett röviden beszélni e két szellemi irányzatról, teológiai „iskoláról”?
M.T.: Azért, mert ezt a portált, és a hozzá kapcsolódó Facebook-vitacsoportot (Evangelikalizmus / protestáns ortodoxia – teológusok párbeszédben) e kettő határozza meg. Vannak közöttünk, akik inkább a protestáns ortodoxia logikus és skolasztikus rendszerét, és vannak, akik az evangelikalizmus – habár sok tekintetben a prot. ortodoxiára épülő, mégis tágabbnak, szabadabbnak tekinthető – gondolatiságát és elveit tekintik magukra nézve irányadónak.

M.B.: Kik határozzák meg a csoport / a portál arculatát?
M.T.: Elsősorban református-kálvinista, lutheránus-evangélikus és baptista, pünkösdi, továbbá különféle szabadkeresztyén felekezetekhez tartozó teológusok, lelkészek, akik az előbb említett teológiai örökség és elvek mentén szeretnék magukat meghatározni, és ezek mentén szeretnének teologizálni, illetve tágabb értelemben reflektálni a hitükben felmerülő kérdésekre és a világban zajló eseményekre.

M.B.: Nem áll szemben egymással az evangelikalizmus és a felekezetiség?
M.T.: Említsük meg, mert fontos az önmeghatározásunk tekintetében: történelmileg az evangelikalizmus sohasem kötelezte el magát egyetlen egyházszemlélet mellett sem, így az evangelikál teológia képviselői megtalálhatók mind az előbb említett felekezetekben, mind a különféle szabadegyházi formációkban.

M.B.: Akkor ez a csoport felekezet-semleges?
M.T.: Nem! Határozottan jelentsük ki: nem egy ekkleziológiailag semleges, felekezeten kívüli masszát szeretnénk létrehozni ezzel a kezdeményezéssel, ezért is lényeges szegmens a protestáns ortodoxia felvállalása. Mi éppen a történelmi felekezetekben lévők, illetve az azokat képviselő teológusok és lelkészek felekezeti örökségét – legyen az a kálvinizmus, lutheranizmus, baptista teológusok által képviselt teológia –, hitvallásosságát szeretnénk hangsúlyozni és elmélyíteni, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy felekezeti tudatunk és a felekezeti beágyazottságunk erősödjön. Mindezt azért, mert szeretjük felekezeteinket, tiszteljük és becsüljük azok teológiai örökségét, és mi továbbra is ezekben szeretnénk tevékenykedni.

DSC_0393M.B.: Az ide látogatók mire számíthatnak?
M.T.: Videóbejegyzések, cikkek, írások formájában szeretnénk az előbbiek szellemében „teologizálni”, tulajdonképpen – ha nem túlzás ezt mondani – a teológiai közbeszédet alakítani. Ez egy szabadabb fórum, szabadabb és szellősebb, mint egy teológiai szaklap, talán a videók, illetve a megszólaltatott vendégeink miatt közvetlenebb is, ezáltal jobban elérhetünk a teológia iránt érdeklődő lelkészeket, teológusokat, gyülekezeti tagokat – akár nem teológus személyeket is.
Emellett kiemelt célunk, hogy az említett felekezetekből (elsősorban reformátusokra, lutheránusokra és baptistákra gondolok) magyar teológusokat/lelkészeket megszólaltassunk: nyugodtan fejtsék ki a véleményüket egy adott témában, szólaljanak meg bátran – azaz, hogy teret adjunk azoknak, akik érdeklődnek a teológia iránt, és itt élnek és munkálkodnak hazánkban.

M.B.: Sok szeretettel várunk tehát mindenkit, és jó böngészést kívánunk az oldalon!