Bemutatkozás

(Márkus Tamás Andrással az Adna Kávézóban ültünk le, hogy közös szenvedélyünkről, az evangelikalizmusról és a protestáns ortodoxiáról, továbbá az evangelikalcsoport.hu oldal életre hívásának okáról, és az oldal céljáról beszélgessünk)

Muzslai Bencze: Mi az, hogy evangelikál?
Márkus Tamás: Michael F. Bird „Evangelical Theology” című művében szépen részletezi, hogy sokféleképpen használják a fogalmat. Némelyek számára pejoratív megnevezés, amellyel magát a „fundamentalizmust” jelölik, míg mások számára egy jól körülhatárolható kulturális, szociális közeget jelent – elsősorban az USA társadalmán belül, „konzervatív” politikai érdekeltségekkel és morális értékekkel. Maga Bird azonban egy olyan történelmi, globális jelenséget ért alatta, amely a keresztyénség megújhodásáért küzd; azért, hogy a különféle keresztyén felekezetekben – és nyilván itt a protestantizmusról beszélünk – valóban az evangéliumot képviseljék, a megfelelő, biblikus hangsúlyokkal.

M.B.: Mik azok a folyamatok, amelyek a modern evangelikalizmus kialakulásához vezettek?
M.T.: Bird ezzel kapcsolatban hat lényeges faktort sorol fel: elsősorban a protestáns reformáció, éspedig azzal, hogy újra felfedezte a kegyelemről szóló tant a középkori katolikus teológiával szemben, amely  – leegyszerűsítve – az érdemeken nyugvó üdvösséget hirdette. Második pontként a puritanizmus és a pietizmus sajátos fúzióját, összehajlását  említi Észak-Amerika brit kolónián. E két szellemi irányzat mentén aztán különböző csoportok találtak egymásra, közös vallási és szociális célkitűzéseik voltak. Az „ébredésért” küzdöttek, vagy például, és ez a szociális faktor, a rabszolgaság eltörléséért. Harmadik faktorként az utóbbi két évszázad missziós/evangelizációs mozgalmaira utal, melyek hatására a világ minden részén új gyülekezetek alakultak. Negyedik pontként a liberálisok és a fundamentalisták közötti ideológiai harcot említi, amely a 20. század elején zajlott le. Itt a keresztyénség központi doktrinái, tantételei forogtak kockán. Fontos, hogy most nem pejoratív kifejezésként utalunk erre a két szóra, hanem valóban jól körülhatárolható ideológiai-teológiai irányzatot értve alattuk. Bird felsorolásában az ötödik pont az evangelikál mozgalom leválása a fundamentalista mozgalomról a 20. század közepén. Utolsó faktorként említi meg, hogy a 20. század utolsó negyedében az evangelikál keresztyénség olyan földrészeken élte meg felemelkedését, mint Ázsia, Afrika vagy Dél-Amerika. Nyilván ez azért is történhetett így, mert a Nyugat egyre merevebben elzárkózott.

M.B.: Léteznek-e egyéb evangelikalizmussal kapcsolatos definíciók?
M.T.: Ha evangelikaliDSC_0387zmusról beszélünk, akkor beszélhetünk egyfajta „teológiai ethoszról”, és ezt bizonyos kardinális pontok mentén jellemezhetjük.Az evangelikál teológia egyik lehetséges summája az ún. „Bebbington Quadrilateral”, vagyis az evangelikalizmus négy pontja. David Bebbington skót történészprofesszor, akinek többek között a világméretű evangelikál mozgalom története a fő kutatási területe, fogalmazta meg a következő a pontokat, éspedig négy olyan pontot, amivel azonosítani lehet az evangelikalizmus körébe tartozó meggyőződéseket és gondolatokat: az első a “biblicizmus”. Ez azt jelenti, hogy az evangelikalizmus különös hangsúlyt helyez a Szentírásra, Isten írott igéjére, feltétlen tekintélyt követelve neki. Tulajdonképpen nem más, mint a reformátori sola scriptura elv újra felfedezése. A második a “keresztcentrikusság”, ami arra utal, hogy a fókusz az evangelikalizmusban Krisztusnak kereszten elvégzett engesztelő munkáján van. A harmadik a megtérés-központúság, azaz az arról való meggyőződés, hogy minden embernek szüksége van a megtérésre, tehát minden ember életében végbe kell mennie egy radikális változásnak Isten munkája folytán. A negyedik az aktivizmus. Itt az evangelikalizmus azon meggyőződéséről van szó, hogy igenis szükséges erőfeszítéseket tennünk az evangélium terjedése érdekében, tehát hangsúlyt kell helyeznünk az evangelizálásra és a missziós munkára.

M.B.: Valóban lefedi ez a négy pont mindazt, amit „evangelikalizmus” alatt értünk?
M.T.: Jogos kérdés, és talán szükséges két kiegészítéssel élnünk: „biblicizmus” alatt itt, ebben a felsorolásban nem valami „primitív biblicizmust” értünk, tehát szó sincs arról, hogy a Bibliát papirospápának tekintjük, a keresztközpontúság pedig nem azt jelenti, hogy Krisztus feltámadása ne lenne hasonlóképpen fontos. De a konkrét kérdésre válaszolva: természetesen tovább lehetne részletezni az evangelikalizmus történetét és teológiai örökségét, ennek ellenére úgy érzem, hogy Bebbington pontjai helyesen jellemzik az evangelikalizmust, bár definíciója inkább leíró jellegű, és kevésbé normatív. Hátránya, hogy nagyon tág, és olyanokat is magában foglalhat, akiket teológiai meggyőződéseik miatt nem igazán lehetne az evangelikalizmushoz sorolni. Az evangelikalizmus további meghatározásairól többet olvashatunk a honlapunkon az “evangelikál nyilatkozatok” fül alatt.

M.B.: Az evangelikalcsoport.hu oldalt fémjelző logóban szerepel egy másik kifejezés, az ún. “protestáns ortodoxia”. Mit értünk alatta?
M.T.: Protestáns ortodoxiának, vagy más néven protestáns skolasztikának nevezzük a kálvinizmusnak és a lutheranizmusnak a 16. századi reformáció után továbbfejlődött, doktrinálisan rendkívül gazdag és precíz teológiatörténeti fázisát. Beszélhetünk kálvinista és lutheránus ortodoxiáról is. Tágabb értelemben ide sorolhatjuk magukat a reformátorokat, Bucert, Zwinglit, Luthert, Kálvint, Bullingert és írásaikat is. Szűkebb értelemben viszont a Béza Tódor személyével kezdődő és a dorti zsinatban, továbbá annak kánonjaiban kulmináló gazdag teológiai örökséget értjük alatta. Béza Tódor volt Kálvin utódjaként a Genfi Akadémia igazgatója. Ő mindazt, amit Kálvin megalkotott, tovább rendszerezte, ilyen értelemben rendkívül fontossá vált a módszer, illetve a meghatározó alapelvek szerinti teologizálás. Általában ezt az időszakot – ha pontos dátummal szeretnénk jelölni  – 1559 és 1622 közé datálják. Egyébként a lutheránus és kálvinista ortodoxia a legtöbb dogmatikai kérdésben megegyezett, egyben természetesen nem, mégpedig az eleve elrendelés kérdésében.

M.B.: Az utolsó mondatod magyarázatát, kifejtését később majd lehet olvasni az oldalon. Most arra válaszolj kérlek, hogy miért kellett röviden beszélni e két szellemi irányzatról, teológiai „iskoláról”?
M.T.: Azért, mert ezt a portált, és a hozzá kapcsolód facebook vitacsoportot (evangelikál és protestáns ortodox teológusok párbeszédben) e kettő határozza meg. Vannak közöttünk, akik inkább a protestáns ortodoxia logikus és skolasztikus rendszerét, és vannak, akik az evangelikalizmus – habár sok tekintetben a prot. ortodoxiára épülő, mégis tágabbnak, szabadabbnak tekinthető – gondolatiságát és elveit tekintik magukra nézve irányadónak.

M.B.: Kik határozzák meg a csoport / a portál arculatát?
M.T.: Elsősorban református-kálvinista, lutheránus-evangélikus és baptista, pünkösdi, továbbá különféle  szabadkeresztyén felekezetekhez tartozó teológusok, lelkészek, akik az előbb említett teológiai örökség és elvek mentén szeretnék magukat meghatározni, és ezek mentén szeretnének teologizálni, illetve tágabb értelemben reflektálni a hitükben felmerülő kérdésekre és a világban zajló eseményekre.

M.B.: Nem áll szemben egymással az evangelikalizmus és a felekezetiség?
M.T.: Említsük meg, mert fontos az önmeghatározásunk tekintetében: történelmileg az evangelikalizmus sohasem kötelezte el magát egyetlen egyházszemlélet mellett sem, így az evangelikál teológia képviselői megtalálhatók mind az előbb említett felekezetekben, mind a különféle szabadegyházi formációkban.

M.B.: Akkor ez a csoport felekezet-semleges?
M.T.: Nem! Határozottan jelentsük ki: nem egy ekkleziológiailag semleges, felekezeten kívüli masszát szeretnénk létrehozni ezzel a kezdeményezéssel, ezért is lényeges szegmens a protestáns ortodoxia felvállalása. Mi éppen a történelmi felekezetekben lévők, illetve az azokat képviselő teológusok és lelkészek felekezeti örökségét – legyen az a kálvinizmus, lutheranizmus, baptista teológusok által képviselt teológia – hitvallásosságát szeretnénk hangsúlyozni és elmélyíteni, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy felekezeti tudatunk és a felekezeti beágyazottságunk erősödjön. Mindezt azért, mert szeretjük felekezeteinket, tiszteljük és becsüljük azok teológiai örökségét, és mi továbbra is ezekben szeretnénk tevékenykedni.

DSC_0393M.B.: Az ide látogatók mire számíthatnak?
M.T.: Videóbejegyzések, cikkek, írások formájában szeretnénk az előbbiek szellemében „teologizálni”, tulajdonképpen – ha nem túlzás ezt mondani – a teológiai közbeszédet alakítani. Ez egy szabadabb fórum, szabadabb és szellősebb, mint egy teológiai szaklap, talán a videók, illetve a megszólaltatott vendégeink miatt közvetlenebb is, ezáltal jobban elérhetünk a teológia iránt érdeklődő lelkészeket, teológusokat, gyülekezeti tagokat – akár nem teológus személyeket is.
Emellett kiemelt célunk, hogy az említett felekezetekből (elsősorban reformátusokra, lutheránusokra és baptistákra gondolok) magyar teológusokat/lelkészeket megszólaltassunk: nyugodtan fejtsék ki a véleményüket egy adott témában, szólaljanak meg bátran – azaz, hogy teret adjunk azoknak, akik érdeklődnek a teológia iránt, itt élnek és munkálkodnak hazánkban.

M.B.: Sok szeretettel várunk tehát mindenkit, és jó böngészést kívánunk az oldalon!

 

Az oldalunk által képviselt teológiai meggyőződések megismerésében segíthetnek a következő cikkek, interjúk:

Bebbington quadrilateral – az evangelikalizmus négy pontja:

Bebbington quadrilateral / az evangelikalizmus 4 pontja

A keresztyén fundamentalizmus története, az evangelikalizmussal való viszonya / tévhitek és előítéletek

A keresztyén fundamentalizmus története, az evangelikalizmussal való viszonya / tévhitek és előítéletek (interjú)

A protestáns ortodoxia jellemzése, tartalmi és módszertani sajátosságai, mai relevanciája:

A protestáns ortodoxia jellemzése, tartalmi és módszertani sajátosságai, mai relevanciája (beszélgetés Szabó László református lelkésszel)

Az evangelikalizmus és felekezetiség viszonya:

Evangelikalizmus és felekezetiség

Beszélgetés a Biblia inerranciájáról szóló Chicagói Nyilatkozatról, és annak fontosságáról napjainkban:

Beszélgetés a Chicagói Nyilatkozatról és annak fontosságáról napjainkban

A Biblia tévedhetetlenségéről szóló Chicagói Nyilatkozat (I. Nyilatkozat)

Chicagói Nyilatkozat a Biblia tévedhetetlenségéről (I. Nyilatkozat)

A teológia művelésének evangelikál módjáról – két szélsőség:

A teológia művelésének evangelikál lelkületéről

A Biblia tévedhetetlensége:

A Biblia tévedhetetlensége

Evangelikalizmus és politika:

Evangelikalizmus és politika – interjú