11
aug
2019

Az LCMS (The Lutheran Church – Missouri Synod) nyilatkozata a bibliai hatnapos teremtésről

Tim Keller írja “Hit és kételkedés” című magyarul is megjelent apologetikai tematikájú bestsellerében, hogy a tudomány és a Biblia viszonyát nem csak a tudományos adatok értelmezése befolyásolja, hanem kulcsfontosságú bibliai szakaszoknak – pl. a Gen 1. fejezetének – értelmezése is. Keller azt írja, hogy “a Biblia tekintélyét elfogadó keresztyének megegyeznek abban, hogy a bibliaértelmezés elsődleges célja a szerző eredeti szándékának felfedezése: mit akart mondani egykor az olvasóinak? Ez mindig is azt jelentette, hogy a szöveget annak irodalmi műfaja szerint kell értelmeznünk.” Ugyanakkor Keller szerint nehezebb dolgunk van akkor, amikor az adott bibliai szakasz műfaját nem lehet egyértelműen megállapítani. Ennek értelmében az Evangelikál Csoport Egyesület tagjai között is eltérés lehet abban, ahogy a Gen 1-et értelmezik: történelmi beszámolóként, vagy pedig a teremtés folyamatának igaz, de költői formában előadott leírásaként. Egyetértünk Kellerrel, amikor a következőt írja: “A Gen első fejezetének értelmezése vitatéma a keresztények körében, még azok körében is, akik az ihletett Írást nagyon komolyan veszik.” Mindezeket tekintetbe véve most egy olyan kortárs egyházi nyilatkozatról számolunk be, amely határozottan a hatnapos teremtés mellett foglal állást. Még ha némelyek nem is értenek vele egyet, mindenképp pozitív folyamatnak és bátor lépésnek tekinthető, hogy míg egyes amerikai és európai lutheránus formációk legnagyobb “vívmánya” az, hogy az ażonos neműek “házasságát” teljesen egyenrangúként kezelik a biblikus, férfi és nő közötti monogám házassági szövetséggel, addig egy több mint kétmillió főt számláló (2 millió megkeresztelt, és 1,5 millió konfirmált tag) konzervatív lutheránus felekezet a Gen 1 literális értelmezése mellett kötelezte el magát. Alább az ezzel kapcsolatos hivatalos zsinati határozatuk fordítása olvasható:

Az LCMS (The Lutheran Church – Missouri Synod) nyilatkozata a bibliai hatnapos teremtésről

5–09A számú határozat

  • a biblikus hatnapos teremtés megvallásáról
  • a lelkipásztori közösségek bátorításáról
  • bátorítás arra, hogy tanulmányozzák zsinatunk állásfoglalását a teremtésről és a gyülekezetek közös fellépéséről a hit és tudomány kapcsolódási pontjainak témájában.

MIVEL a Szentírás arról tanít, hogy Isten minden létező teremtője (1Móz 1:1; Zsolt 33:6.9; Zsid 11:3; Kol 1:16; Jn 1:1–4); és

MIVEL a hit és a tudomány kapcsolódási pontjainak témája továbbra is egyházunk fiataljai érdeklődésének középpontjában áll (lásd: Mark Kiessling és Julianna Shults, „The Search for Young People: 2017 Research of Millenials and the LCMS”, Concordia Journal 44, no. 4, [Fall 2018]: 19–32); és

MINTHOGY az új felfedezések (például a genetikában és paleontológiában,) és technológiák száma (például mesterséges intelligencia) egyre gyorsuló ütemben gyarapodik; és

MIVEL sok lelkipásztor és egyházi munkatárs nem ismeri a Zsinat állásfoglalását a teremtés és a teremtésben lévő helyünk szentírási tanítására vonatkozóan;

arról HATÁROZUNK, hogy a Zsinat teljes megegyezéssel vallja, hogy a Szentírás tanítása szerint

  • Isten a világot hat természetes nap alatt teremtette. Hisszük, hogy eme természetes napok időtartama Isten Igéjében kinyilatkoztatott: „Így lett este, és lett reggel: első nap.” (1Móz 1:5);
  • az első ember, Ádám teremtése, aki Isten képére lett formálva (1Móz 1:27), történelmi esemény volt;
  • a halál eljövetele a világba Ádám bűnének következménye volt (Róm 5:12).

Továbbá

BÁTORÍTJUK a lelkipásztorokat és más egyházi munkatársakat, hogy vallják meg ezen hittételeket, tanúskodjanak és támogassák tanításukban a Zsinat nyilvános állásfoglalását, ami megerősíti „A Brief Statement of the Doctrinal Position of the Missouri Synod, Article 5” (A Missouri Synod tanbéli álláspontját összefoglaló rövid nyilatkozat 5. cikkelye, amelyet 1932-ben fogadtak el) nyilatkozatot:

„Azt tanítjuk, hogy Isten alkotta a mennyet és a földet, és hogy ezt oly módon és annyi idő alatt tette, ahogy arról a Szentírás tudósít, különösen az 1Móz 1–2-ben, azaz mindenható, teremtő szavával hat nap alatt. Elutasítunk minden olyan elméletet, ami a Szentírás tanítása szerinti teremtést tagadja vagy korlátozza. Napjainkban ezt azok tagadják vagy korlátozzák, akik – látszólag a tudomány iránti tiszteletből – azt bizonygatják, hogy a világ az evolúció által jött létre, amihez így – ahhoz, hogy önmagát létrehozza és felépítse – mérhetetlen időre volt szükség. Mivel nem volt jelen az ember, amikor Isten megteremtette a világot, ezért a teremtés Isten által lejegyzett, megbízható beszámolóját kell segítségül hívnunk, amit meg is találunk Isten saját könyvében, a Bibliában. Teljes bizalommal fogadjuk el Isten saját kijelentését és Luther Katekizmusával együtt valljuk meg: „Hiszem, hogy Isten teremtett engem és minden teremtményt.”

Továbbá „A Statement of Scriptural and Confessional Principles, Article V” (az 1973-ban elfogadott Hitvallási és szentírási elvekkel kapcsolatos nyilatkozat, V. cikkely) nyilatkozata szerint:

„Hisszük, tanítjuk és valljuk, hogy Isten, az Ő Igéjének mindenható ereje által alkotott meg mindeneket. Ugyanígy hisszük, hogy az ember, mint Isten legfontosabb teremtménye kifejezetten Isten képére lett formálva az igazság, ártatlanság és áldás állapotában.

Megerősítjük, hogy Ádám és Éva valódi történelmi emberi lények voltak, az első emberpár a világon, bukásuk pedig olyan történelmi esemény volt, ami elhozta a bűnt a világba, így „Ádám bűnbeesése után a származás természetes rendjében minden ember bűnnel születik” (Ágostai Hitvallás II/1). Megvalljuk, hogy az ember bűnesete szükségessé tette Jézus Krisztus kegyelmes megváltói munkáját, és hogy a bukott ember egyetlen reménye a bűneitől való üdvözülésre Jézus Krisztusban, az ő Megváltójában és Urában rejlik.”

Ezért elutasítjuk

    • az olyan világi nézeteket, filozófiai elméleteket és exegetikai magyarázatokat, amelyek megrontják ezeket a biblikus tanításokat, és így elhomályosítják az Evangéliumot,
    • azt az elképzelést, miszerint az ember nem Isten közvetlen teremtői cselekedete által jött létre, hanem az evolúció folyamatán keresztül alacsonyabb rendű életformákból, amik felváltva fejlődtek valamiféle örök, független vagy önmagát létrehozó anyagból,
    • azt a véleményt, hogy az Isten képmására megalkotott Ádám és Éva nem igazsággal együtt teremtetett, és így nem voltak tökéletes kapcsolatban Istennel,
    • azt az elképzelést, miszerint Ádám és Éva nem valós történelmi személyek voltak, valamint bukásuk ne lenne olyan valós történelmi esemény, amely bűnt és halált hozott a világba,
    • azt a véleményt, hogy az eredendő bűn nem fosztja meg az összes embert lelki erejétől, és nem teszi képtelenné arra, hogy helyes kapcsolatba kerüljön Istennel a Jézus Krisztusban való hiten kívül.”

Továbbá arról is

HATÁROZUNK, hogy a lelkipásztorokat bátorítani kell arra, hogy tanulmányozzák és vitassák meg a Teológiai és Egyházi kapcsolatok Bizottságának alábbi jelentéseit a lelkészi közösségeikben (kerületi és körzeti): „Creation in Biblical Perspective” (1970), „Together with All Creatures: Caring for God’s Living Earth” (2010), és az „All Things Hold Together in Christ: The Intersection of Science and Christian Theology” (2015).

FELSZÓLÍTJUK őket arra is, hogy a lelkipásztorok gondoskodjanak az övéikről és tájékoztassák őket – különösen a közösségeikhez tartozó fiatalokat, – úgy, hogy hit és tudomány kapcsolatáról szóló témákat vetnek fel, valamint olyan gondolatébresztő vitákat vezetnek, amelyeknek célja, hogy

  • segítsék őket hitelesen megélni a Szentírás tartalmához hű, hitvallásaink tanítását – melyet a Zsinat nyilvános állásfoglalásaiban megerősítünk – tükröző hitüket; valamint
  • pontosan és őszintén mutassák be a tudományos alapvetéseket, elméleteket és felfedezéseket, azokkal a kihívásokkal együtt, amik a keresztyén gondolkodással szemben merülnek fel.

Végül arról is

HATÁROZUNK, hogy a lelkipásztorok kötelessége, hogy bátorítsák és vértezzék fel az övéiket arra, hogy olyan – egyrészt tiszteletteljes, másrészt elgondolkodtató – beszélgetéseket keressenek, amik a keresztyén tanúságtételt elősegítik, s ezekbe kapcsolódjanak is be.

Javított határozat – 2019 Today’s business, 2. kiadás

Fordította: Nagy Dávid református lelkipásztor

2 Responses

  1. Iványi Balázs

    Kedves Dávid!
    “Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté ŐKET.” (1Mózes1:27)

    Amennyiben a Határozat szövegében szereplő “Ádám” kifejezést “ember”-ként, (tehát férfiúként és asszonyként- vagy nőként- EGYÜTTESEN) kell értelmezni, akkor biblikus a megfogalmazás, amennyiben a Határozat szövegében szereplő “Ádám” kifejezést, az első emberpár hímnemű tagjaként kell értelmezni, akkor nem biblikus a megfogalmazás. Ezt érdemes lenne tisztázni, hiszen így folytatódik a genezis:

    “Amely napon teremté Isten az embert, Isten hasonlatosságára teremté azt. Férfiúvá és asszonynyá teremté ŐKET, és megáldá ŐKET és nevezé az ő NEVÖKET Ádámnak, amely napon teremtetének.” (1Mózes5:1)

    Mindenesetre érdekes, hogy Séth (Szét) már nem Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, hanem Ádám (vagyis a férfi és a nő) hasonlatosságára lett nemzve. Valószínűleg azért csak Ádám (a férfi és a nő) hasonlatosságára, mert vagy férfinek (hímneműnek), vagy nőnek (nőneműnek) született, így nem képviselte már mindkét jegyet egyszerre.

    Nem tudom, hogy az Önök álláspontja ezeket figyelembe véve alakult-e…

  2. Kertész László

    Kedves Balázs!
    Az hogy Ádám (a férfi és nó) reprezentálta Istent magát, nem a nemiségől szól, mintha Isten mindkét jegyet képviselné! Ő ezek felett áll! Vagy mintha Ádám és Éva mindkét jegyet birtokolta volna! Sokkal inkább a két személyiség, a két nem csodálatos egysége, harmóniája az, ami Isten képe. A két indivídum egybeolvadásával már nem kettő, hanem egy. Amint a Szentháromságban egy Istenről beszél az Írás. Jézus mondja a házasságról, Isten képéről: “Amit azért az Isten egybeszerkesztett, ember szét ne válassza!”

Hozzászólás