7
feb
2015

Bebbington quadrilateral / az evangelikalizmus 4 pontja

Mi az az evangelikalizmus, illetve kit nevezhetünk evangelikálnak (vagy ahogy bizonyos körökben mondják hazánkban, „evangéliuminak”)? Erre a kérdésre némelyek egyszerűen azt válaszolják, hogy az, aki komolyan veszi a Bibliát. Ez a válasz azonban nem tűnik kielégítőnek, hiszen a magukat keresztyénnek vallók között ki jelentené ki, hogy nem veszi komolyan a Bibliát (legfeljebb valaki így, valaki úgy értelmezi).

Ne felejtsük el azt sem, hogy az „evangelikál” kitétel nem felekezetet jelöl, sem nem „kegyességet.” Közelebb járunk az igazságoz, ha egy tanbéli közösségre gondolunk. Ebből kifolyólag nem haszontalan vállalkozás, ha megpróbálunk a közösen vallott tanbéli pontjainkat illetően egy közös minimumot meghatározni.

David W. Bebbington (1949) erre vállalkozott. Bebbington történész, aki a Skót Stirling University és a Baylor University Truett Szemináriumának történész professzora. Fő kutatási területe a politika, vallás és a társadalom története a 18-20.századi Nagy Britanniában, továbbá a globális evangelikál mozgalom története.

Széles körben ismert Bebbington definíciója az evangelikalizmusról, amelyet csak Bebbington Quadrilateral-nak (=négyoldalú, négyszög/ szerk.) neveznek. A definíció a mára már klasszikusnak számító, Evangelicalism in Modern Britain: A History from the 1730s to the 1980s (Evangelikalizmus a modern Britanniában: egy történet az 1730-as évektől az 1980-as évekig) címet viselő tanulmányában kerül elő.

Bebbington 4 olyan meghatározó pontot nevezett meg, amivel azonosítani lehet az evangelikalizmus körébe tartozó meggyőződéseket és attitűdöket. Nevezhetjük ezeket a pontokat az evangelikalizmus “prioritásainak” is:

  1. Biblicizmus (biblicism; ) – különös hangsúlyt helyez a Bibiára (az összes lényeges spirituális igazság megtalálható a Szentírásban), feltétlen autoritást követelve neki. Tulajdonképpen nem más, mint a reformátori Sola Scriptura tan újbóli megfogalmazása.
  2. Kereszt centrikusság (crucicentrism) – a fókusz Krisztusnak kereszten elvégzett engesztelésén van
  3. Megtérés központúság (conversionism) – meggyőződés arról, hogy minden emberi lénynek szüksége van a megtérésre, azaz minden ember életében végbe kell mennie egy változásnak.
  4. Aktivizmus (activism) – meggyőződés arról, hogy szükséges erőfeszítéseket tenni az evangélium terjesztése érdekében, tehát különös hangsúlyt kell kapnia az evangelizálásnak és a missziós munkának.

Az alábbi címen elérhető Szabados Ádám részletes és tartalmas recenziója Bebbington könyvéről, angol nyelven.

Ez is érdekes lehet

Nagy Gergely: Hogyan (ne) teologizáljunk? | II. reflexió Nagy Dávid kritikájára
John Stott: Keresztyén gondolkodásmód
A hiper-fundamentalizmus jellemzői
Martyn LIoyd-Jones: “Mi jellemzi az evangelikál hívőt?”